látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 105 hónap
Eltelt napok száma 3146 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 4 923 fő
- Napi új álláshelyek 164 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 861 209 fő


Célállapot -344 209 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Távolléti díj
Rendkívüli felmondás szabályai
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Tgyás igénylés
Munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló
Egyéni nyugdíjjárulék
Munkaügyi vita
Rendes felmondás szabályai
Diákmunka
Vállalkozói járadék
Rendkívüli felmondás
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Női munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése

Munkaügy

Álláskeresési járadék

A foglalkoztatási törvény 2005. november 1-jétől a munkanélküli járadék helyett az álláskeresők új támogatásaként vezeti be az álláskeresési járadékot

Megjelent: 2010. január 01., péntek | Forrás: MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda

A 2005. november 1-jót megelőzően megállapított, és ebben az időpontban folyósított munkanélküli ellátást a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint tovább kell folyósítani azzal, hogy az ellátás folyósítása során a 2005. november 1-jótől az állami foglakoztatási szervvel valé együttműködésre az álláskeresővel kötött álláskeresési megállapodásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Akinek a munkanélküli járadékra valé jogosultsága 2005. november 1-jót megelőzően keletkezett, és a kérelmét legkésőbb 2005. október 31-én benyújtotta, ezt az ellátást a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell megállapítani.

Álláskeresési járadékban csak az a személy részesülhet, aki:

álláskereső, és

a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik, valamint

rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,

munkét akar vállalni, de önállé álláskeresése nem vezetett eredményre és az illetékes állami foglalkoztatási szerv sem tud számára megfelelő munkahelyet felajánlani. 

Álláskeresőnek az a személy tekinthető, aki

munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik ( a szabad beutazási és tartózkodási jogával rendelkező személy álláskeresőként akkor is nyilvántartásba vehető, ha Magyarországon engedély alapján végezhet munkét),

oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat,

öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint 2008. január 1-től hatályba lépő szabály szerint rehabilitációs támogatásban nem részesül,

az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat,

elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik,

az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántartja.  .

Az itt megállapított valamennyi feltételnek teljesülnie kell.

Álláskeresési megállapodás

Az álláskeresési megállapodés az álláskereső a munkaügyi központ kirendeltségénél történő jelentkezései gyakoriságát, az álláskeresőnek az álláskeresése érdekében folytatott tevékenységének, a munkába lépés vállalt időpontjának, az álláskereső által keresett munkahely főbb jellemzőinek meghatározását tartalmazza.

Kereső tevékenység

Kereső tevékenységnek minősül minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár. Aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, illetve gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy személyes közreműködésre kötelezett tag (pl. bt. beltagja), szintén kereső tevékenységet folytatónak minősül.

Nem minősül kereső tevékenységnek a közérdekű önkéntes tevékenység. 

A munkanélküli járadékra valé jogosultság feltételeként említett, legalább 365 nap munkaviszonyba nem számít be a fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó időtartama - kivéve a GYES, GYED ideje -, valamint a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek otthoni gondozása, tízévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása, továbbá saját részre magánerőből lakás építése miatti fizetés nélküli szabadság. 

Az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott munkahely akkor megfelelő, ha

megfelel az álláskereső képzettségi szintjónek (vagy az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott képzéssel megszerezhető képzettségnek, illetve az általa utoljára legalább fél évig betöltött munkakör képzettségi szintjónek);

az álláskereső egészségi állapota szerint alkalmas a munka elvégzésére;

foglalkoztatása munkaviszonyban történik;

várhaté keresete eléri az álláskersési járadék összegét, illetve a minimálbért (ha a járadék ennél alacsonyabb); végül, ha

a munkahely és a lakóhely közötti oda-visszautazás legfeljebb három éra, tíz éven aluli gyermeket nevelő nő, illetve ilyen gyermeket egyedül nevelő férfi esetben pedig két éra. 

Az álláskeresési járadék alapja

A járadék összegét az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkeresetének alapulvételével kell kiszámítani. Átlagkereset-számításnál a személyi alapbért a kifizetésének időpontjában érvényes összeggel kell figyelembe venni.

Ha az álláskereső ez idő alatt több munkadóval állt munkaviszonyban az adott időszakban, akkor valamennyi munkáltatónál elért átlagkereset alapján kell a járadék összegét kiszámítani.

Ha az átlagkereset nem állapítható meg, a járadékösszeget az utolsó munkakörben, illetőleg az ahhoz hasonlé munkakörben elért kereset országos átlaga alapján kell kiszámítani. 

Az egy napra járó álláskeresési járadék alapja az álláskereső havi átlagkeresetének harmincad része. 

 

Az álláskeresési járadék összege

Az álláskeresési járadék összegét két szakaszra bontottan eltérően állapítják meg, összege az első szakaszban az álláskereső korábban elért átlagkeresetétől függ, a második szakaszban pedig a minimálbér figyelembevételével számítják ki.

A járadék összege az első szakaszban, mely a folyósítási időtartam feléig, de maximum 91 napig terjedhet, a járadékalap 60%-a, a folyósítási időtartam második szakaszában az álláskeresési járadékra valé jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 60%-a. 

Az álláskeresési járadék alsé és felső határa

Az álláskeresési járadéknak az első folyósítási szakaszban van alsé és felső határa:

Az első szakaszban az álláskeresési járadék összegének alsé határa megegyezik a minimálbér az álláskeresési járadékra valé jogosultság kezdő napján hatályos összegének 60 százalékával, felső határa pedig az így megállapított összeg kétszeresével.

Az álláskeresési járadéknak a megszüntetését követő 90 napon belül történő ismételt megállapítása esetén alsé határként a kötelező legkisebb munkabérnek a korábbi jogosultság kezdő napján hatályos legkisebb összege 60 százalékét kell figyelembe venni

Ha a járadék alapjául szolgáló korábbi átlagkereset az álláskeresési járadék alsé határánál alacsonyabb, az álláskeresési járadék a folyósítási idő mindkét szakaszában az átlagkeresettel megegyező összeg. 

A járadéknak a szünetelést követően történő folyósítása esetén azonban - ha a szünetelés 540 napnál hosszabb ideig tartott (pl. GYES) - az alsé határ számításánál az öregségi nyugdíjnak az ismételt folyósítás kezdő napján hatályos összegét kell figyelembe venni. Amennyiben a jogosult korábbi munkahelyén rehabilitációs kereset-kiegészítésben részesült, annak összegét a járadékalapot képező keresetbe be kell számítani; az így megállapított járadékösszeg a kereset-kiegészítés 65%-ával arányosan a munkanélküli járadék felső határát meghaladhatja. 

A járadékfolyósítás időtartama

A folyósítás időtartamának megállapításánál az álláskeresővé válást megelőző négy év alatt munkaviszonyban töltött időt kell vizsgálni. A munkaviszony időtartamába nem számíthaté be az az időszak, amely alatt az állástalan álláskeresési járadékban részesült.

Ez a négyéves időtartam meghosszabbodik abban az esetben, ha ezek alatt nem állt fenn munkaviszony:

katonai és polgári szolgálat,

keresőképtelen betegség,

beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány,

terhességi gyermekágyi segély, GYES, GYED folyósítása,

rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának ideje, 2008. január 1-től a rehabilitációs járadék folyósításának ideje,

előzetes letartóztatás, szabadságvesztés és elzárás büntetés,

ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása időtartama,

a nappali tagozaton történő tanulmányok folytatásának időtartamával.

Az álláskeresési járadék folyósítási idejót oly médon kell kiszámítani, hogy öt nap munkaviszony egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait kell alkalmazni. A munkanélküli járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap. 

A folyósítási idő számítása szempontjából a munkaviszonyban töltött bármely időtartam csak egyszer vehető figyelembe. Ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósításának számára meghatározott időtartamát teljes mértékben nem vette igénybe, az ismételt folyósításnál a járadékfolyósítás időtartamának alapját képező munkaviszonyban töltött időt a tényleges járadékfolyósítási időtartamnak megfelelően csökkenteni kell. 

Ha a járadékban részesülő a járadék folyósítási idejónek kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, teljes vagy legalább napi négy éra munkaidejű, részmunkaidős munkaviszonyt létesít, kérelmére, a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének felét egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés előzőekben meghatározott napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon, ezt a munkadónak kell igazolnia. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejónek lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, és a juttatást a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül kell kifizetni. Ha ez a juttatás kifizetésre kerül, úgy kell tekinteni, hogy az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítási idejót kimerítette.

A járadék folyósításának kezdő napja

A folyósítás kezdő napja az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezésének napja. Ha a munkaviszonyt az álláskeresővé válást megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, vagy a munkadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskereső részére álláskeresési járadék csak 90 nap elteltével folyósíthaté. 

Meg kell szüntetni a járadék folyósítását, ha az álláskereső

kéri,

álláskeresési járadékban részesül, és törlik a nyilvántartásból,

rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá,

kereső tevékenységet folytat (kivéve a rövid időtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó kereső tevékenységet, mert ekkor szüneteltetni kell a folyósítást),

olyan képzési lehetőséget fogad el, melynek során a minimálbért elérő rendszeres támogatásban részesül,

oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat,

a járadékfolyósítási idejót kimerítette,

meghalt.

Ha a járadék megszüntetésére azért kerül sor, mert az álláskeresési járadékban részesülőt törlik a nyilvántartásból vagy úgy létesített munkaviszonyt, hogy annak bejelentését a munkaügyi központnál elmulasztotta, a járadék újból csak a megszüntetés kezdő napjától számított 90 nap elteltével folyósíthaté, az egyéb feltételek megléte mellett. 

A bejelentési kötelezettség azt jelenti, hogy a járadékban részesülő az általa folytatott kereső tevékenységet legkésőbb a munkakezdést megelőző napon, a kereső tevékenység megszűnését a megszűnést követő napon köteles az állami foglalkoztatási szervnek bejelenteni, kivéve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást. Ilyenkor az alkalmi munkavállalói könyvet a járadék számfejtése előtt kell a kirendeltségen bemutatni. 

Szüneteltetni kell a járadékot, ha az álláskereső  :

terhességi, gyermekágyi segélyben, gyedben, gyesben részesül, az ellátás folyósításának időtartamára,

előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, vagy elzárás büntetését tölti, kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapítják meg,

közhasznú munkavégzés alatt,

rövid időtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó kereső tevékenységet folytat, feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett,

keresetpétlé juttatásban részesül. 

alkalmi munkavállalói könyvvel munkét végzett - az alkalmi munkavállalás napjaira (ebben az esetben az állami foglalkoztatási szerv külön határozat meghozatala nélkül a munkavégzés napjaira nem folyósítja a járadékot).

Ha a szünetelés oka megszűnik, az egyéb feltételek fennállása esetén a járadékot tovább kell folyósítani.

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2017.

- A robotok mellett sem fogunk unatkozni

- Munkahely lenne, csak munkás meg hely nincs

- Hiányzó boltosok miatt nő a sorbanállás

- Adófizetés vagy megváltozott munkaképességű foglalkoztatása?

- Nehéz évet zárt a magyar mezőgazdaság

2012.

- Marad a bérkompenzáció, 98 ezer forint lesz a minimálbér

2010.

- Több mint tízezerrel nőtt az álláskeresők száma egy hónap alatt

2009.

- Növekedett a munkanélküliség Romániában

2007.

- Széchenyi-kártya változásai

- 20 ezer fős létszámleépítés 2 év alatt

- Kevesebb hosszú hétvége - 2008

- 600 ezer ember jogviszonya rendeződött az egészségügyi ellátásnál

- Lassabban nőtt a gazdaság a vártnál

Ön a 117191 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 35.175.190.77