látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 101 hónap
Eltelt napok száma 3030 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 5 118 fő
- Napi új álláshelyek 170 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 829 455 fő


Célállapot -312 455 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Távolléti díj
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Rendkívüli felmondás szabályai
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Cégautóadó
Munkaviszony megszüntetése
Utazási költségtérítés változása
Rendes felmondás
Munkahelyi kamerák alkalmazása
Munkanélküli
Üzemi Tanács választása
Munkaügyi Naptár 2012
Nyári munkák - Fiatalkorú munkavállaló foglalkoztatása
Pihenőnapi szabályok változása

Munkaügy

Munkaközi szünet

A munkaközi szünet általában nem számít bele a munkaidõbe.

Megjelent: 2010. január 01., péntek | Forrás: MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda

A munkaközi szünet általában nem számít bele a munkaidőbe. Az Mt. szerint, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat érát meghaladja, valamint minden további három éra munkavégzés után a munkavállaló részére - a munkavégzés megszakításával - legalább húsz perc, legfeljebb egy éra egybefüggő munkaközi szünetet kell biztosítani. Amennyiben a napi munkaidő alatt a munkavállaló többször jogosult munkaközi szünetre, ezek együttes időtartama az egy érát nem haladhatja meg. A szabály a munkaközi szünet minimális és maximális tartamát rendezte, ugyanakkor kétséges volt, hogy az említett mértékeket egybefüggően kell-e kiadni vagy munkáltatói döntés alapján további részekre oszthaté. Az egyértelműség érdekében a fenti szabály úgy médosult, hogy a legalább húsz perc, legfeljebb egy éra munkaközi szünetből legalább húsz percet egybefüggően kell kiadni. Így nem lehet, például kétszer 10 percre bontani a munkaközi szünet minimális tartamát.

Ha már médosult e szabály, érdemes megjegyezni: a munkaközi szünet biztosítása a munkavégzés tényleges megszakításával jár, mindez szükségszerűen azt is jelenti, hogy ekkor munkavégzés nem történik. A munkaközi szünet ideje a munkaidőnek nem része, ezért ennek időtartamával a munkahelyen eltöltött idő meghosszabbodik. A munkaközi szünet idejére az előbbiekből következően díjazás sem jár. Ettől eltérően ugyanakkor kollektív szerződés vagy a felek megállapodása rendelkezhet úgy, hogy a munkaközi szünet a munkaidő része, ezáltal a munkaidő nem hosszabbodik meg, és erre az időtartamra díjazás jár.

Amennyiben a munkavállaló az adott műszak alatt többször jogosult munkaközi szünetre, ebben az esetben sem haladhatja meg a munkaközi szünetek együttes mértéke az 1 érát. Előfordulhat, hogy egyes munkakörökben a munkáltató működése szempontjából még a munkaközi szünet kiadása is veszélyeztetné a biztonságos üzemelést, mindig szükséges tehát a folyamatos munkavégzés. Ilyenkor a munkaközi szünet kiadására műszakonként, munkakörönként, személyenként eltérő időpontban kerülhet sor, sőt a munkáltató rendelkezhet arról, hogy hol kell tartózkodni a munkaközi szünetben (pl. a munkavégzés helyén nem lehet maradni). Készenléti jellegű munkakör esetén a fenti szabályok nem irányadóak, ekkor ugyanis a munkaközi szünet a munkaidőbe beleszámít. A munkaközi szünet biztosítása hat érát meghaladó munkavégzés esetén kötelező. Így nem jár ebédszünet a napi négyérás részmunkaidőben dolgozónak. Amennyiben a munkavégzés ezt meghaladóan folytatódik (pl. hosszabb teljes munkaidő vagy rendkívüli munkavégzés elrendelése miatt), akkor minden további három éra után biztosítani kell munkaközi szünetet. Megjegyezzük, ennek túlzottan nem örülhetnek az érintett munkavállalók - ha a szabályt a munkahelyen egyáltalán betartják -, mivel ennyivel is később fejeződik be munkaidejük. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy fiatal munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani minden négy és fél érát meghaladó munkaidő esetén.

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2017.

- Kirobbanó formában kezdett a magyar gazdaság - Most jön még csak a java?

- Munkahelyteremtő beruházásokat támogatnak

- Az informatikusai közel felét kirúgja Londonban az egyik nagybank

- Tesco-sztrájk: az iskolakezdés előtt beszüntetik a munkát

- Jelentős spórolásról számolt be a Dunántúli Regionális Vízmű

- Munka van, de hol az ember? Beszélgetés a kolozsvári munkerőpiacról

2011.

- Október 1-től drágul az üdülési csekk

2009.

- Első félév 53 halálos munkabaleset

- Luxemburgban fizetik a legtöbbet, Magyarország a sereghajtók közé tartozik

- Munkanap csere

- A magyar kilábalás kezdetét jósolják

- Alkotmányellenes a monoki szociális kártya?

- Uniós pénzek átcsoportosítása

2007.

- Tovább dolgozunk: Csak a korhatáremelés biztos az új nyugdíjreformban

2005.

- A nettó átlagkereset 102 400 forintot tett ki 2005 elsõ félévében

Ön a 151188 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 54.162.171.242