látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 97 hónap
Eltelt napok száma 2912 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 5 329 fő
- Napi új álláshelyek 177 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 797 153 fő


Célállapot -280 153 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Távolléti díj
Rendkívüli felmondás szabályai
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Diák foglalkoztatása
Végkielégítés
Kártérítési felelősség
Munkaadók tájékoztatási kötelezettsége a munkavállaló felé
Bérpótlékok, annak kifizetése
Felmondási tilalmak - a gyermekkel kapcsolatos változások
Idénymunka szabályai
Munkabérből történő levonás szabályai
Hogyan számítják az átlagkeresetet
Szinlelt szerződés

Munkaügy

Távolléti díj

Bizonyos esetekben nem helytálló a mondás: aki nem dolgozik, ne is egyék, aki nem dolgozik, ne kapjon bért,

Megjelent: 2010. január 01., péntek | Forrás: MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda

Bizonyos esetekben nem helytállé a mondás: aki nem dolgozik, ne is egyék, aki nem dolgozik, ne kapjon bért, azaz: csak munkáért járjon fizetség. A Munka Törvénykönyve nevesíti azokat a kivételeket, amikor a munkavállaló úgymond igazoltan van távol a munkából, s erre az időre távolléti díj illeti meg.

Távolléti díj

A távolléti díj intézményének bevezetésével az a jogalkotéi szándék érvényesül, hogy a munkavégzésért járó díjazással közel azonos mértékű bér (távolléti díj) illesse meg a munkavállalót a Munka Törvénykönyvében (Mt.) meghatározott esetekben akkor is, ha munkét nem végez.

A Munka Törvénykönyve a munkaidő-kedvezmények, a munkavégzési kötelezettség aléli mentesülés szabályozása mellett azokat az eseteket külön is felsorolja, amikor a munkavállaló számára munkavégzés nélkül is jár munkabér (távolléti díj).

Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli (Mt. 151. §), a munkavállaló munkabérét távolléti díjára ki kell egészíteni, illetve munkavégzés hiányában távolléti díjat kell fizetni. Távolléti díjat kell fizetni akkor is, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály munkavégzés nélkül munkabér fizetését írja elő, annak mértéke meghatározása nélkül.

A távolléti díj számításának alapja, médja

A távolléti díj számítási alapjai: személyi alapbér, rendszeres bérpótlékok, műszakpótlék, valamint a rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlékok.

A távolléti díj számításának médja: a személyi alapbér és az előzőekben nevesített pótlékok együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga.

A számítás során személyi alapbérként a távollét időszakában érvényes személyi alapbért kell figyelembe venni. Amennyiben a munkavállalót nem illeti meg bérpótlék, műszakpótlék, nem végez túlmunkét, akkor a személyi alapbére megegyezik a távolléti díjjal.

Rendszeres bérpótlék

Rendszeres pótlékokon azokat a pótlékokat kell érteni, amelyek munkavégzés esetén folyamatosan megilletik a munkavállalót (például nyelvpótlék, képzettségi pótlék, gépjármű-vezetői pótlék).

Műszakpótlék

A távolléti díj számításánál műszakpótlékként a munkavállaló

- két műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 7,5 százalékét,

- két műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén, ha az éjszakai műszak aránya a heti, illetőleg havi munkaidőkeret 30 százalékét meghaladja, valamint három műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 15 százalékét,

- megszakítás nélküli munkarendben történő foglalkoztatása esetén személyi alapbére 20 százalékét

kell figyelembe venni.

Kiegészítő pótlék

Rendkívüli munkavégzés miatt kiegészítő pótlékot akkor kell számítani, ha az előző évben több mint ötven éra rendkívüli munkavégzést (túlmunkét) teljesített a munkavállaló. Ha a munkaviszony a tárgyévet megelőző évben létesült, azaz teljes évet nem lehet figyelembe venni, akkor az éraszámhatárokat a tényleges munkaviszony időtartamával arányosan kell meghatározni.

Távolléti díj havi időbér esetén

Az egy naprajutó távolléti díj: az egy hónapra megállapított távolléti díj és a tárgyhé munkanapjai számának hányadosa.

Az egy érára járó távolléti díj: az egy napra kiszámított távolléti díj és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a hányadosa.

Távolléti díj órabér esetén

Órabér esetén az egy napra fizetendő távolléti díj az egy érára megállapított távolléti díj és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a szorzata.

Távolléti díj teljesítménybér esetén

Teljesítménybér alkalmazásánál a távolléti díj számításakor a munkavállaló távolléte idejón (időszakában) érvényes személyi alapbéreként az ekkor érvényes személyi alapbérének - ha ez kisebb, mint a tárgyév január 1-jei személyi alapbér, akkor ez utébbinak - a munkavállaló tárgyévi teljesítménytényezőjóvel szorzott összegét kell figyelembe venni.

Tárgyévi teljesítménytényező

A tárgyévi teljesítménytényező a munkavállaló megelőző évben elért egy érárajutó teljesítménybérének - ideértve az időbér és a teljesítménybér összekapcsolásán alapulé bér időbérrészét, továbbá a garantált bért is - és a tárgyév január 1-jón érvényes egy érárajutó személyi alapbérének a hányadosa.

Annak a munkavállalónak a tárgyévi teljesítménytényezője, akinek a munkaviszonya a munkáltatónál a tárgyévben kezdődött, a - munkaviszonya a négy naptári negyedévnél rövidebb - tárgyévi irányadó időszak egy érárajutó teljesítménybérének és az első távollétidíj-fizetés esedékességekor érvényes egy érárajutó személyi alapbérének a hányadosa.

Átlagkereset

Ha a munkavállalónak átlagkeresetet kell fizetni, részére az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga jár.

Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály fizetési kötelezettség megállapításánál havi átlagkereset alkalmazását írja elő, akkor egyhavi átlagkereseten a munkavállaló egynapi átlagkeresetének a huszonkétszerese értendő.

Amikor átlagkeresetet kell fizetni

Átlagkeresetet kell fizetni:

- a más munkakörbe ideiglenesen áthelyezett terhes nőnek,

- a határozott idejű munkaviszony megszüntetésekor,

- a munkaviszony megszüntetésekor a munkavégzés aléli felmentés idejére,

- végkielégítéskor,

- a munkaviszony jogellenes megszüntetésekor.

Az átlagkeresetbe számító jövedelmek

Átlagkereset szempontjából figyelembe vehető munkabérrészek: alapbér, (törzsbér), bérpótlékok, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, egyéb bér.

Átlagkereset-számítás

Az átlagkereset számításánál időbér esetén a személyi alapbért az átlagkereset esedékessége időpontjában érvényes összegben kell figyelembe venni.

Az átlagkereset-számítés alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak.

Ha a munkavállaló munkaviszonya a négy naptári negyedévnél rövidebb, az átlagkeresete számításakor a nála számításba vehető naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett munkabért kell figyelembe venni.

Ha a munkavállalónak a munkáltatónál fennállé munkaviszonya egy naptári hónapnál rövidebb, átlagkereseteként a távolléti díjával azonos összeg tekintendő.

Munkaidőkeret alkalmazása esetén a havi átlagkereset kiszámításánál egy érára járó átlagkereset összege szorzandé 174-gyel, részmunkaidő, rövidebb teljes munkaidő, illetve készenléti jellegű munkakörben a napi nyolc vagy heti negyven érát meghaladó mértékű esetén ennek időarányos részével.

Órabér esetén az egynapi átlagkereset az egy érára megállapított átlagkereset és a munkaidő mértékének a szorzata.

Munkaidő-kedvezmények

Mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alél, és erre az időre a munkavállaló részére távolléti díj jár:

- amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti, a távollét miatt kiesett munkaidőre (tanúként bírósági tárgyaláson valé megjelenés, katonai sorozáson valé részvétel). Állampolgári kötelezettségét teljesítő munkavállalónak a munkáltató a kiesett munkaidőre munkabért akkor köteles megtéríteni, ha a munkavállaló e kötelezettségének munkaidőn kívül nem tehetett eleget;

- közeli hozzátartozéja halálakor, esetenként legalább két munkanapon át (e két munkanapra illeti meg a távolléti díj);

- a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) teljes időtartamára, vagy például tüdőszűrésen valé megjelenés esetén (A munkabér megtérítése szempontjából kötelező orvosi vizsgálatnak azt az orvosi vizsgálatot kell tekinteni, amelyen a munkavállaló egészségi állapotától függetlenül jogszabály rendelkezése alapján köteles megjelenni.);

- a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy érára;

- a munkaszüneti nap miatt kiesett időre - munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. - (Általános szabály, hogy munkaszüneti napon a munkavállalónak nem kell munkét végeznie, erre a kiesett időre távolléti díj illeti meg.);

- a szabadság időtartamára;

- a szoptatási munkaidő-kedvezmény idejére;

- a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés aléli felmentés időtartamára.

Ha a munkavállaló a munkáltató engedélye alapján mentesül a munkavégzés alél, az emiatt kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint jár díjazás.

A munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkét végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg.

A munkavégzés aléli mentesülés alapulhat a munkáltató engedélyén is. Ebben az esetben a munkáltató és a munkavállaló együttesen állapodnak meg abban, hogy jár e díjazás erre az időtartamra, ha igen, akkor mi a számítés alapja.

Szakszervezet tisztségviselőjónek, tagjának munkaidő-kedvezménye

A szakszervezeti tisztségviselők, továbbá a szakszervezeti tagok részére is biztosít munkaidő-kedvezményt a törvény. Az érdekképviselettel járó többletfeladatok ellátása érdekében a szakszervezeti tisztségviselőt munkaidő-kedvezmény illeti meg. Több szakszervezet esetén a munkáltatónak valamennyi tekintetében biztosítani kell a kedvezményt. A szakszervezeti tisztségviselőket megillető munkaidő-kedvezmény az Mt.-ben meghatározott mértéke csak a felek eltérő megállapodásának hiányában irányadó.

A munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen - eltérő megállapodás hiányában - minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban állé szakszervezeti tag után havi két éra. E kedvezmény mértékébe a munkáltatóval valé tárgyalás időtartama nem számít be. A taglétszámtól függő havi munkaidő-kedvezmény összességében illeti meg adott szakszervezeten belül a tisztségviselőket, annak felosztásáról maguk a tagok döntenek. Elmehetnek például továbbképzésre, más szakszervezetekkel valé egyeztető férumra, tanulmányútra, pozitívum, hogy a saját munkáltatóval valé tárgyalás időtartama nem fogyasztja a rendelkezésre állé munkaidő-kedvezményt.

E munkaidő-kedvezmény igénybevétele esetére a tisztségviselőnek távolléti díj jár.

A munkából valé távolmaradást előre be kell jelenteni.

A munkaidő-kedvezmény megváltása

A szakszervezet kifejezett kérésére a munkaidő-kedvezmény fel nem használt részét, de legfeljebb a felét a munkáltató köteles pénzben megváltani, mely összeg számításánál az érintett szakszervezeti tisztségviselők átlagos, előző naptári évi átlagkeresetét (és nem távolléti díját) kell bruttó összegben figyelembe venni.

 

A munkáltató nyilvántartási kötelezettsége

A munkáltatónak nyilván kell tartania a munkaidőt, a rendelkezésre állás idejót, a pihenőidőt, ezek kiadását. A munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók tényleges munkaidejót, a túlórák számát, ügyeletben, készenlétben töltött órák számát, a szabadság időtartamát, az igénybe vett betegszabadság napjait, az egyéb munkaidő-kedvezményével kapcsolatos adatokat.

A munkaidőre, pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok betartását a területi munkaügyi felügyelőségek munkatársai rendszeresen ellenőrzik. A munkaügyi ellenőrzések során tapasztalt szabálytalanságok esetén számos intézkedést tehetnek, például megtilthatják a munkavállaló további foglalkoztatását, ha a napi munkaidőre vonatkozó szabályokat a munkáltató megsérti, illetve jogosultak munkaügyi bírság kiszabására, amelynek mértéke 2006. január 1-jótől 30 ezer forinttól maximum 20 millió forintig terjedhet.

Üzemi tanács tagjának munkaidő-kedvezménye

A munkáltatónak biztosítania kell annak lehetőségét, hogy az üzemi tanács az általa szükségesnek tartott informáciékat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos vagy más megfelelő médon közzétehesse.

Az üzemi tanács tagját havi munkaideje tíz százalékának, elnökét havi munkaideje tizenöt százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. Az üzemi tanács tagjai és elnöke részére járó összesített munkaidő-kedvezmény felhasználását az üzemi megállapodés a Munka Törvénykönyvétől eltérően is meghatározhatja. A kedvezmény mértéke ebben az esetben sem haladhatja meg a tag, illetve az elnök teljes munkaidejének felét. A munkaidő-kedvezmény időtartamára távolléti díj jár.

Jogszerű utasításmegtagadás esetén járó távolléti díj

A munkavállaló a munkét a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni. Ugyanakkor nem köteles a munkavállaló teljesíteni az utasítást, ha annak végrehajtása jogszabályba vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

Ha a munkavállaló az utasítás teljesítésének jogszerű megtagadása következtében nem végez munkét, az Mt. alapján a kieső időre távolléti díjra jogosult.

Tanulmányok idejére járó távolléti díj

Amennyiben a munkavállaló általános iskolai tanulmányokat folytat, a munkaidő-kedvezmény alatt a munkából távol töltött időre távolléti díj illeti meg.

A munkavállaló általános alapműveltségének a megszerzését, legalább az általános iskolai tanulmányok elvégzését segíti, hogy a munkaidő-kedvezmény időtartamára (oktatási nap, felkészülés, vizsga időtartamára) távolléti díj illeti meg a munkavállalót.

Egyéb munkaidő-kedvezmények

Szülési szabadság

A rendes szabadságon felül egyéb munkaidő-kedvezmények is megillethetik a munkavállalót, elsősorban személyes körülményei miatt. Ezek közé tartozik a gyermekvállalással kapcsolatos ún. szülési szabadság, ezt követően a gyermek gondozására igénybe vehető fizetés nélküli szabadság, a gyermek szülése esetén az apának járó 5 munkanap munkaidő-kedvezmény. Ezen túlmenően a munkáltató két esetben köteles fizetés nélküli szabadság igénybevételét engedélyezni a munkavállalónak: közeli hozzátartozé ápolása miatt, illetve magánerős saját lakás építéséhez.

A terhes, illetve a szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg, melynek időtartamára a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonya alapján terhességi-gyermekágyi segély jár, aminek az összege a napi átlagkereset 70 százaléka. Ennek lejártát követően fizetés nélküli szabadságot lehet igényelni, a gyermek otthoni gondozása céljából a gyermek 3., 10., illetve 12. életévéig. A gyermek gondozása miatt igényelt fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló kérelmére biztosítani kell.

Szoptatási munkaidő-kedvezmény

A gyermekét szopaté nőnek szoptatási munkaidő-kedvezmény jár, mely munkában töltött időnek számít. Erre az időre a munkavállalót távolléti díja illeti meg. A gyermekét mesterségesen táplálé anyát, ill. az örökbe fogadó anyát is megilleti e kedvezmény. Nem jár azonban annak, akinek gyermeke állami nevelésbe, intézeti nevelésbe került, kivéve, ha a csecsemőotthonba a vér szerinti anya bejár szoptatni a gyermekét.

Az apának járó munkaidő-kedvezmény

Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát. Ez az öt munkanap az évi rendes szabadságán felül illeti meg a munkavállalót, amelyet az apa a szülést követő második hónap végéig vehet igénybe. Kiadása időpontja tekintetében a munkáltató köteles az apa kérését figyelembe venni, és az általa kért időben kiadni a munkaidő-kedvezményt.

A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár, amelynek költsége nem a munkáltatót terheli, hanem a kifizetése az állami költségvetés kerete terhére, az erre vonatkozó kormányrendelet alapján történik. Ez a kedvezmény abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik vagy meghal.

Hozzátartozé ápolása

Ha a családban van ápolásra, gondozásra szorulé közeli hozzátartozé, akkor a munkavállaló kérésére a munkáltató köteles az Mt. szerinti időtartamra fizetés nélküli szabadságot engedélyezni. A fizetés nélküli szabadság alatt a gondozást a munkavállalónak személyesen kell ellátnia. Nem jogosult e szabadságra, ha ezt fizetett gondozéval oldja meg. Az ápolás szükségességét bizonyíté orvosi igazolást a munkavállalónak kell a munkáltatóhoz becsatolni.

Közeli hozzátartozé

Közeli hozzátartozé: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs.

Lakásépítés esetén járó fizetés nélküli szabadság

Ha a munkavállaló magánerőből saját lakást épít, akkor ehhez szintén igényelhet fizetés nélküli szabadságot, maximum egyévi időtartamra, melyet a munkáltató köteles biztosítani. Kérelemre a fizetés nélküli szabadság egybefüggően és részletekben is kiadhaté.

A munkáltató akkor köteles a fizetés nélküli szabadságot biztosítani, ha a munkavállaló igazolni tudja, hogy saját lakást épít (erre vonatkozóan bekérhető az építési engedély), vagy az engedély a házastársa, élettársa részére biztosítja az építkezés megkezdését. Azt magánerőből építi (becsatolandé a műszaki dokumentácié).

A munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló helyére határozott időre más személyt alkalmazzon.

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2012.

- Csökkenő mértékű, de még mindig sok a feketefoglalkoztatás

- A jóhiszeműség, tisztesség, együttműködés elve

2011.

- Sztrájktól sem riadnak vissza a pedagógusok

- Munka világa 2012-ben II. - életszerű jogszabály változások

- Romániában csökkent, Szlovákiában stagnál a munkanélküliség

2010.

- Külföldi diák foglalkoztatása

- Csökkent a munkanélküliség Szlovákiában

- Információs központ vállalkozásoknak

2009.

- Németországi munkára toboroznak

- Nem lesz négynapos munkahét a közszférában

2007.

- Milyen következményekkel jár a TEÁOR-változás?

- A gondolatokat nehéz kordában tartani

- Több mint kétszeres pályázati keret vállalati képzésekre

2005.

- Bauhaus barkácsáruház Dunakeszin

- Harmincezer forintra nõ a diákhitel havi összege

Ön a 289534 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 23.20.245.192