látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 101 hónap
Eltelt napok száma 3031 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 5 118 fő
- Napi új álláshelyek 170 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 829 728 fő


Célállapot -312 728 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Távolléti díj
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Rendkívüli felmondás szabályai
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Passzív jogú táppénz - 2011.7.01.-től megszűnt
Munkavállalók együttes károkozása
Tanulmányi szerződés
Munkaidőkeret alkalmazásának szabályai
Távolléti díj és a személyi alapbér
Munkavállalók által küldött elektronikus levél megismerhetőségéről
Próbaidő alkalmazása
Kereskedelmi dolgozók szakmai végzettsége
Munkaügyi statisztika
Rövidített munkahét bevezetése

Munkaügy

Színlelt szerződés - APEH minősítési stratégia

Még mindig napirenden van a színlelt szerződések témaköre.

Megjelent: 2010. november 11., csütörtök | Forrás: MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda

Színlelt szerződés: mi alapján minősít az APEH? Egy társaság megbízási szerződéssel alkalmazott vagyonőröket, mégpedig úgy, hogy azoknak egész hónapban a cég rendelkezésére kellett állniuk, a cég által meghatározott munkavégzési helyen és a cég utasításai alapján, a cég eszközeivel kellett a munkét elvégezniük. Az APEH a cég szerződését átminősítette munkaviszonnyá, pedig elég lett volna egy jól megfogalmazott szerződés, hogy a cég elkerülje az átminősítést. Összefoglaltuk, melyek az elsődleges és a másodlagos jegyek, ami alapján az adóhatóság átminősíti a szerződéseket.

Elsődleges minősítő jegyek: önmagukban meghatározóak lehetnek a munkaviszony minősítése szempontjából, és általában más minősítő szempontok fennállása nélkül is alátámasztják a munkaviszony létét:

- feladat-meghatározás jellege;

- személyes munkavégzési kötelezettség;

- a munkadó foglakoztatási kötelezettsége és a munkavállaló rendelkezésre állási kötelezettsége;

- alá-fölérendeltségi viszony

Másodlagos minősítő jegyek: egyedülálléan nem feltétlenül meghatározóak, hanem csak más minősítő jegyekkel együttesen eredményezhetik a jogviszony munkaviszonnyá történő minősítését:

- irányítási, utasítási és ellenőrzési jog;

- munkavégzés időtartama, kizárólagosság, munkaidő-beosztás;

- munkavégzés helye;

- díjazás;

- munkaeszközök, erőforrás felhasználása;

- munkavégzés feltételeinek biztosítása;

- írásbeliség.

Hiába minősíti át az APEH egy evás cég szerződését, ha a társaság egy esetleges vállalkozási, alvállalkozói jogviszonyból származé bevétele, 30 százalékos eva megfizetése után, rögtön a magánszemélyhez kerül, tőle az átminősítést követően nem egyszerű azt behajtani. Fontos tudni azt is, hogy adóügyben a szerződés színleltségét nemcsak az adózé terhére, hanem adott esetben a javára is értékelni kell. (BH2002/208.) Bár az eddigi tapasztalatok alapján a cégek, melyeknél színlelt szerződést talált az adóhatóság, sorra bukják el a pereket, a bíróság ilyenkor rendszerint a munkavállalókat is bünteti, nem vizsgálva a feltételeket, körülményeket.

Még mindig napirenden van a színlelt szerződések témaköre. Az adómoratérium 2005. június 30-ával lejárt. A fekete- és a szürkemunka mellett a nyilatkozatokban megjelent egy új fogalom is, az ún. "kékmunka". Indokolt tehát áttekinteni, hogy milyen kereteket biztosít a jog a munkavégzés legálissá tételéhez, milyen munkavégzésre irányuló szerződéseket ismerünk.

A szerződő felek leggyakrabban a munkaszerződést, illetve a megbízási, vállalkozási szerződést alkalmazzák. Az előbbit egy külön jogág, a munkajog szabályozza, míg az utébbiak a polgári jog szerződései közé tartoznak. A munkajogra vonatkozó szabályozási anyag sokkal részletesebb, míg a polgári jog tágabb teret enged a felek szabad megállapodásainak.

A szerződéstípus kiválasztásának szempontjai:

Azt, hogy melyik szerződést célszerű megkötni az adott helyzetben, elsősorban az elvégzendő munka jellege dönti el.

További elhatárolási ismérvek:

- a munka rendszeressége, állandé jellege,

- a munkadó és a dolgozó közötti szoros kapcsolat,

- a munkét végzőnek a munkadótól függő helyzete,

- a munkafegyelem megtartásának kötelezettsége,

- a munkaerőnek meghatározott keretben állandé jellegű lekötöttsége, tehát a munkaerőnek a munkadó rendelkezésre bocsátása,

- a munkadó utasításadási jogának köre, szélessége.

Általánosságban elmondhaté, hogy az önállétlan vagy ún. függő munka a munkajog tárgya, a vállalkozási, megbízási szerződés alapján önállé munkavégzésre kerül sor.

A megbízási szerződés alapján a megbízott egy adott feladatot köteles elvégezni, egy adott ügyet köteles ellátni. Amegbízási szerződés tehát ún. ügyviteli kötelmet hoz létre, azaz a megbízott a megbízé által rábízott ügy ellátása érdekében fejti ki tevékenységét. A megbízott valamely cél érdekében valé tevékenységre vállal kötelezettséget, de nem ígéri azt, hogy a tevékenysége valamilyen eredménnyel fog járni. Ennek keretében viszonylag nagy szabadsága nyílik az eljárós médjának, idejónek megválasztására. A lényeg, hogy mindent megtegyen annak érdekében, hogy a megbízást határidőre teljesítse. Ezért egyöszszegű megbízási díjban részesül.

Vállalkozási szerződés esetén a vállalkozó szolgáltatása nem csupán a szerződésben meghatározott tevékenység kifejtése, hanem a tevékenységgel elérhető s a szerződésben meghatározott eredmény létrehozása. Tehát ez ún. eredménykötelemnek minősül.

Mind a megbízási, mind a vállalkozási szerződés abban is különbözik a munkaszerződéstől, hogy a megbízott, illetve vállalkozó - mint a szolgáltatást nyújté - jogügyletileg korlátozott szolgáltatás teljesítésére vállal kötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy a polgári jogi szerződésben a szerződés tárgya előre, konkrétan meg van határozva az ügy, illetve a szolgáltatandé eredmény szerződésbeli rögzítése által. A jogviszony a felek kölcsönös teljesítésével automatikusan meg is szűnik. A munkaviszony esetén ugyanakkor a mindenkori munkáltatói utasítások teljesítését vállalja a munkavállaló, a munkaköri leírás keretei között.

A polgári jogi szerződéseknél az önálléság jellegzetessége megjelenik egyfelől a megrendelő, illetve a megbízé utasítási jogában: az utasítások megfogalmazása részéről nem a munkafolyamat irányítását jelenti, hanem az esetlegesen megváltozott körülményekre valé tekintettel csak korrekciés jellegű lehet.

Másfelől az önálléság jele az is, hogy a vállalkozó saját költségén köteles a munka elvégzésére, a felhasznált anyagok, alkatrészek és egyéb szükséges ráfordítások őt terhelik.

Az előbbiekkel ellentétben, munkaszerződés esetén egy folyamatos jellegű munkáról van szé, amit a munkáltató által meghatározott helyen (a munkahelyen), a munkáltató által rendelkezésre bocsátott munkaeszközzel, megszabott munkaidőben és a munkáltató közbenső utasításait megtartva kell végezni. A munkaszerződés tehát egy kötöttebb és állandébb munkavégzési folyamat szabályozására szolgál.

Munkaszerződés

A Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. tv.) a munkaviszony fogalmát nem tartalmazza. Munkaviszonynak azonban a jog olyan jogi kapcsolatot tekint, amely valamely munkáltató (természetes vagy jogi személy) és a munkét vállalé természetes személy között, szabad elhatározásból jön létre. A munkaszerződéses munkét a munkavállaló személyesen, meghatározott munkakörben és munkahelyen, az előírt munkaidő alatt, a munkára vonatkozó szabályok és a munkáltató utasításai szerint, rendszeres jelleggel köteles végezni. A munkáltató pedig köteles őt a munka feltételeinek megteremtésével foglalkoztatni, meghatározott szabadidőt biztosítani számára, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok és a felek megállapodása szerint díjazásban és egyéb, jogszabályban meghatározott juttatásokban részesíteni.

A munkavállalónak többféle kötelezettségnek kell megfelelnie, mint a megbízottnak, ugyanakkor a munkaviszonyban több garancia is védi őt, mint ha polgári jogi jogviszonyban végezne munkét. Részletesen meghatározott, hogyan fizetendő részére havonta bér, mennyi pihenőidőre, szabadságra jogosult, milyen ellátásban részesül betegsége esetén, milyen járandóságok illetik meg, ha a jogviszonya megszűnik.

Munkaszerződés esetén nem találjuk a szolgáltatás szerződéses korlátozását, konkretizálását, úgy, mint a polgári jogi jogviszonyoknál. A munkavállaló által nyújtott szolgáltatás csak jellegében, az általános munkafajta szerint kerül meghatározásra, a munkakör megjelölése által. A munkáltató joga, hogy a munkakör keretein belül - esetenként, jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén a munkakör korlátait átlépve - a munkavállaló feladatait konkrétan előírja. A munkaviszony önállétlan munkavégzés jellege éppen abban fejeződik ki, hogy a munkáltató irányítási joga kiterjed mind a munkafeladatok meghatározására, mind azok elvégzése médjára, határidejóre stb. vonatkozó utasítások kiadására.

A fentiek alkalmazását egy példán vizsgálva elmondhaté, hogy egy társasház takarítását elvállalé személyt nem megbízottként, hanem munkavállalóként kell foglalkoztatni, hiszen nem ügyellátás típusú munkét végez, hanem olyan, rendszeresen ismétlődő munkét, amelyért nem egy összegben, hanem rendszeresen ismétlődően kapja a díjazást. Ha viszont az a feladata, hogy egy, a házban lévő lakásra vevőt keressen, arra a munkára már a megbízási szerződés a megfelelő jogi forma; a lépcsőház kifestése pedig vállalkozási szerződés alapján történhet.

Színlelt szerződések

A gyakorlatban ugyanakkor sokszor előfordul, hogy olyan munkára is, amely munkaszerződés kötését igényelné, polgári jogi szerződés jön létre a felek között. Ennek oka, hogy ebben az esetben a munkáltatóknak nem kell a további, jogszabályban meghatározott juttatásokat biztosítaniuk, és a társadalombiztosítási és adókötelezettségek, valamint az adminisztráciés terhek is kedvezőbben alakulnak a számukra. Ez sok esetben nem más, mint a jogi előírások megkerülése, nem rendeltetésszerű alkalmazása, amely nyilvánvaléan előnytelen helyzetet teremt a munkavállalók számára.

A rendeltetésszerűséget a Munka Törvénykönyve is előírja, amikor 75. §-ában kimondja, hogy a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekeinek védelmét biztosíté rendelkezések érvényesülésének korlátozására, illetve csorbítására.

A szerződések minősítése

A munkaügyi ellenőrzés során, amikor a munkaügyi ellenőr a helyszínen ellenőrzi a munkavégzés körülményeit, erre fény derülhet. Az ellenőrnek ugyanis joga van arra, hogy az ellenőrzés során az adott munka jellegétől függően a szerződést jogilag minősítse. A szerződéseket ugyanis - általános jogelv alapján - nem elnevezésük, hanem tartalmuk, vagyis a felek által teljesített kötelezettségek, a tényleges helyzet jellegzetességei alapján kell megítólni. A Munka Törvénykönyve 2003. július 1. éta tartalmaz olyan előírást, amely a minősítés alapjául szolgál az ellenőrzési gyakorlatban. A 75/A § kimondja ugyanis, hogy a szerződés típusát elnevezésétől függetlenül, az eset összes körülményére - így különösen a felek szerződéskötést megelőző tárgyalásaira, a szerződés megkötésekor, illetve a munkavégzés során tett jognyilatkozataira, a tényleges munkavégzés jellegére, a felek jogaira és kötelezettségeire - tekintettel kell megítólni, illetve megállapítani.

Így színlelt megbízási szerződés esetén - amikor a jogviszony tartalmát a felek közös akaratával "kifelé", harmadik személyek irányában s valés helyzettől eltérően határozták meg - az ellenőr a Munka Törvénykönyve szigorúbb előírásainak betartását kérheti számon a munkáltatótól. Ugyanez a jog illeti meg - egy adóellenőrzés során - az adóhatóságot, valamint a bíróságot is, ha a megbízási szerződésből peres ügy keletkezik. A bíróság kimondhatja, hogy a szerződést helytelenül kötötték meg, és a továbbiakban úgy tekinti, mintha ez a szerződés nem is létezett volna, a peres ügyet pedig a helyénvalé szerződésre vonatkozó szabályok szerint fogja elbírálni. A bíréi gyakorlat álláspontja szerint ugyanis ha a szerződés más szerződés leplezésére szolgál, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítólni. A leplezett szerződés alapján létrejött munkaviszony keretében kifizetett munkabérek után a munkáltató társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni (LB. M törv. I. 10 099/1988. sz., BH 1989/2/81. jogeset).

A bírósági gyakorlat szerint olyan természetű tevékenység kifejtése esetén, amelyet munkaviszony és megbízási viszony keretében is el lehet végezni, annak megítólésénél, hogy a felek között milyen jogviszony áll fönn, elsősorban annak van jelentősége, hogy a felek szerződési akarata mire irányult.

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2011.

- Csökkent a feltárt feketefoglalkoztatás az első félévben Magyarországon

2010.

- Több ezren kapnának állást: német cégek jönnek hazánkba

- 200 fős elbocsátás a Skype budapesti központjánál

2009.

- A francai munkaügyi miniszter a munkanélküliség további növekedésére számít

- SMART–Zollner-beruházás: interaktív táblák készülnek Vácott

- Háromból egy cég nem ad semmit

Ön a 111047 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 54.224.220.72