látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 105 hónap
Eltelt napok száma 3145 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 4 923 fő
- Napi új álláshelyek 164 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 860 936 fő


Célállapot -343 936 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Távolléti díj
Rendkívüli felmondás szabályai
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Román, Bulgár állampolgár foglalkoztatása
Üzleti titok, hűségnyilatkozat szabályai
Tanulmányi szabadság
Munkaidő, munkarend
Munkavállalók együttes károkozása
Rendes felmondás szabályai
A nyugdíjbavonulás feltételei 2010. január 01-től
Betegszabadság
Munkabérből történő levonás szabályai
Utazási költségtérítés

Munkaügy

Mellékállás, másodállás

Munkaviszony típusai: A munkaviszony keretében végzett tevékenység háromféle lehet:

Megjelent: 2010. január 01., péntek | Forrás: MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda

Munkaviszony típusai:

A munkaviszony keretében végzett tevékenység háromféle lehet:

- főállású munkaviszony, amely a munkavégzés ideje szerint lehet teljes vagy részmunkaidős;

- másodállás, amikor a munkavállaló más munkáltató részére végez munkét munkaviszony keretében a főállású munkaidő alatt;

- mellékfoglalkozés a saját főállású vagy más munkáltatónál a főállású munkaviszony munkaidejón túl végzett munka.

További munkaviszony:

Főállástól elkülönült, főállás mellett létesített, önállé munkaviszony, a másodállás és a mellékfoglalkozás.

A másodállású munkavállaló munkaideje az egyes munkaviszonyokban azonos vagy részben azonos időtartamra esik. Másodállás csak olyan munkakörben és munkakörre létesíthető, amelyben a munkafeladatok elvégzése nem kívánja meg, hogy a munkavállaló munkaideje alatt állandéan a munkahelyén tartózkodjon.

A mellékfoglalkozású munkavállaló munkaideje az egyes munkaviszonyokban nem esik azonos időtartamra, azaz mellékfoglalkozásában csak főállású munkaidejón kívül láthatja el munkafeladatait. A vezető állású munkavállaló további munkaviszonyt nem létesíthet.

A hatályos jogszabályi rendelkezések nem zárják ki, hogy a munkavállaló a munkaviszony fennállásával egyidejűleg további munkét is vállaljon. Abban az esetben azonban, ha a munkavállalónak fennállé munkaviszonya van, a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) a további munkavállalásra vonatkozóan - a munkaviszonyból folyé kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében - bizonyos megszoríté rendelkezések alkalmazását írja elő. Az Mt. a "munkaviszony" fogalma mellett a "további munkaviszony" ("másodállás", "mellékfoglalkozás") és a "munkavégzésre irányuló jogviszony" (elsősorban: megbízás, vállalkozás, illetve gazdasági társaságban személyes közreműködés) kifejezéseket használja a további munkavállalás kapcsán.

Bejelentési kötelezettség

Ha a munkavállaló a munkaviszonyának fennállása alatt további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, ezekhez főszabályként nem kell a munkáltató engedélye, ugyanakkor a munkavállalót bejelentési kötelezettség terheli. A munkáltató az ilyen bejelentések kapcsán csak meghatározott körülmények fennállása esetén tilthatja meg a további munkavégzést, vagyis - eltérő megállapodás hiányában - csak akkor tilthatja meg a másik jogviszony létesítését (előzetes bejelentésnél), illetve annak megszüntetésére akkor kötelezhet (utólagos bejelentésnél), ha az az Mt.-be ütközik. A hivatkozott rendelkezés szerint ugyanis a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt - kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Amennyiben tehát a további munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítése, illetve fenntartása a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyezteti, a munkáltató azt megtilthatja a munkáltatójának. Ha a munkáltató tilalmi jogával élt, és a munkavállaló megítólése szerint a tilalom előfeltételei nem állnak fenn, a munkavállaló a munkáltatói intézkedés ellen munkaügyi jogvitát jogosult kezdeményezni.

Különös szabályok

A Mt. az "eltérő megállapodás hiányában" széfordulat használatával lehetővé teszi, hogy a felek a munkaszerződésben a bejelentésre vonatkozó szigorúbb, ill. a munkavállalóra nézve kedvezőbb rendelkezéseket írjanak elő. A kedvezőbb rendelkezések általában azt jelentik, hogy pl. nem kell a munkavállalónak bejelentenie a további munkavégzését, ha nem tölt be jelentős munkakört, vagy a végzendő munka jelentősége kisebb. A szigorúbb szabályozás jelentheti pl., hogy akár teljes mértékben is kizárják az adott munkavállaló további munkavállalását, vagy bár nem zárják ki, de bizonyos szempontok szerint jelentős mértékben korlátozzák azt. 

Ha a munkavállaló nem tesz eleget annak a munkáltatói kötelezésnek, hogy a további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt szűntesse meg (illetve a munkáltató előzetes tiltása értelmében ne hozza létre), és ezzel továbbra is veszélyezteti a munkáltató jogos gazdasági érdekét, akkor a munkáltató akár a rendkívüli felmondás jogával is élhet.

A vezetők másodállása

Az Mt. a vezető állású munkavállalók további munkavégzésére vonatkozóan a fentiektől eltérő szabályokat állapít meg, amikor kimondja, hogy a vezető állású munkavállaló további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt főszabályként nem létesíthet. Ez alél az Mt. egy kivételt ismer, mégpedig azt az esetet, ha a további munkavégzés tudományos, oktatéi, illetve szerzői jogi védelem alatt állé tevékenységre irányul. E kivételt is figyelmen kívül kell azonban hagyni akkor, ha a munkaszerződés még az ilyen jellegű munkavégzéstől is eltiltja a vezető állású munkavállalót.

Tilalom más jogszabályban

A teljesség érdekében e körben kell megemlíteni azt is, hogy - fennállé munkaviszonyon kívüli - további munkavégzésre vonatkozó tilalmat nem csak az Mt. határoz meg, hanem más törvény is, pl. a gazdasági társaságokról szóló törvény vezető tisztségviselőkkel kapcsolatosan megfogalmazott alapvető összeférhetetlenségi szabályai. A bíréi gyakorlat (Bírésági Határozatok -BH- 1996/502. szám) a fentiekben hivatkozott Gt. összeférhetetlenségi szabályok kapcsán úgy foglalt állást, hogy a munkavállalónak a munkáltatóval azonos tevékenységi körű gazdasági társaságban fennállé tagsági viszonya - a társaság tevékenységében valé személyes közreműködése hiányában - nem tekinthető a munkáltató gazdasági érdekeit veszélyeztető és a rendkívüli felmondást megalapozé helyzetnek.

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2013.

- Indulhat a GYED-Extra

2011.

- Új üzemet avatott az Eissmann

- Egyszerű Állam Programja - kevesebb adminisztráció

2010.

- A tervezett ezer főnél háromszázzal kevesebbet épít le a GE

- Egyre kevesebb az elbocsátás

- Húszezer új munkahely

- A versenyszféra nem lesz képes felszívni az elbocsátottakat

2009.

- Hitelválság után foglalkoztatási válság jön

2008.

- 200 ezer, rendszeres szociális segélyből élő ember újra dolgozhat

2004.

- Megjelent az APEH 2005 évre kiadott nyomtatványkitöltõ programja - eBEV

- Gázolajár csökkenése - 2004. december 13. Hétfõ

- 2005. évi privatizáció

- Az APEH is megállapíthatja az adónkat - itt az ADAM

Ön a 122908 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 52.91.245.237