látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 104 hónap
Eltelt napok száma 3119 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 4 971 fő
- Napi új álláshelyek 165 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 853 818 fő


Célállapot -336 818 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Távolléti díj
Rendkívüli felmondás szabályai
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Távolléti díj és a személyi alapbér
A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelez
Biztosított státusz keletkezéséhez kapcsolódó kötelezettségek
Államilag finanszírozott második szakképesítés - 2015.09.30. napjáig
Munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel, írásba foglalása
Adóalap-kiegészítés, bruttósítás - 2012.01.01.
Színlelt szerződés - APEH minősítési stratégia
Szakképzési hozzájárulás
Jeremie típusú pénzügyi eszköz
Próbaidő szerepe

Munkaügy

Munkabér

bérfizetés jogi garantálása nem magyar sajátosság, a nemzetközi munkaügyi egyezmények fakultatív

Megjelent: 2010. január 01., péntek | Forrás: MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda

A bérfizetés jogi garantálása nem magyar sajátosság, a nemzetközi munkaügyi egyezmények fakultatív és az EU-irányelvek kötelező átvételével került számos szabály a hazai jogba. A következő cikk témája a Munka Törvénykönyvének "bérvédelemre" vonatkozó pontjainak áttekintése és összefoglalása.

A munkabér kifizetésére a hazai munkajogban kettős garanciarendszert találunk. Egyrészt a Munka Törvénykönyve szabályozza a munkavállalók és munkáltatók érdekében, másrészt a bérgarancia-törvény állapít meg biztosítékokat, a végnapjaikat élő, felszámolés alatt állé, fizetésképtelen cégek alkalmazottainak javára.

A munkabér kifizetésének formai követelményei

A munkabér kifizetésének médjáról, idejóről, helyéről és a munkáltatót érintő kötelezettségekről a Munka Törvénykönyvének (továbbiakban: Mt.) 154-160. paragrafusai rendelkeznek. Az Mt. a munka díjazására vonatkozó rendelkezéseitől eltérni nem lehet, a törvény adott pontjait kötelezően kell alkalmazni. A munkabér fogalmát a törvény nem definiálja, esetenként kell eldönteni, hogy a munkaviszony alapján a munkavállalónak kifizetett valamilyen összeg munkabérnek minősül-e. A munkaviszony továbbá visszterhes jogügylet, ami azt jelenti, hogy a munkavégzésért cserébe ellenszolgáltatás jár, ami nélkül munkaviszony nem képzelhető el. Ebből következik, hogy az olyan munkaszerződések, amelyben a munkavégzésért nem jár munkabér, érvénytelenek. A munkabérnek ezen felül mindig el kell érnie az adott évi előírt legkisebb munkabér összegét (2007-ben 65.500 forintot, 2008-ban majd 69.000 forintot).

A minimálbértől egyedül részmunkaidőben valé foglalkoztatás esetén lehet kevesebb a személyi alapbér összege, az is a részmunkaidőnek megfelelő arányban. A minimálbér mértékét minden évben a kormány állapítja meg az OÉT egyetértésével, a törvényileg előírt legkisebb munkabér célja a munkavállaló családjának megélhetését szolgálja.

Munkabér-kategériák

Ugyan az Mt. a munkabért nem definiálja, viszont három bérkategériát különböztet meg: időbért, teljesítménybért és darabbért.

Az időbér (személyi alapbér) a munkavállalónak a munkavégzésért cserében időarányosan (hónap, nap vagy éra alapon) meghatározott bér. A személyi alapbér, akkor is jár a dolgozónak, ha a munkavégzés önhibáján kívül nem valésult meg, illetve időlegesen szünetelt. A teljesítménybér ezzel szemben adott cél illetve teljesítmény eléréséhez kötött. A cél illetve elérendő teljesítmény kikötésekor a munkavállaló és munkacsoportok képességeit figyelembe kell venni. Csak reális teljesítménykövetelmények állíthatéak fel, a munkáltatónak jóhiszeműen és tisztességesen kell eljárnia az értékelés során is. A minimálbér összege a teljesítménybér alapján díjazott munkavállalónak is jár függetlenül attól, hogy teljesítménye megfelel-e a kitűzötteknek vagy sem.

A harmadik kategéria a vegyes munkabér, amely az előző két típus ötvözete. Ez azt jelenti, hogy a munkabérnek van egy állandé komponense, amely teljesítménytől függetlenül jár a dolgozónak, továbbá van egy mozgébér része is, ami viszont a teljesítménytől függ. A kettő együtt adja a munkabér teljes összegét.

A kifizetés ideje

Jogszabály szerint a munkabért alapvetően forintban kell meghatározni és kifizetni, kivételt képezhetnek az olyan elemek mint például a napidíj. A munkabér kifizetésének alapformája a kézpénzes kifizetés. A munkáltató nem kötelezheti a dolgozót, hogy a munkabér átutalása miatt bankszámlát nyisson, a feleknek célszerű a munkaszerződésben rögzíteni a kifizetés formáját, ezzel elkerülhetők a későbbi nézeteltérések. A munkabért főszabályként havonta utólag egy összegben kell kifizetni, a munkáltató székhelyén vagy telephelyén, személyesen a munkavállalónak. Meghatalmazás mellett méd van arra, hogy a dolgozó által felhatalmazott személy vegye át a munkabért, továbbá az utólagos kifizetéstől is el lehet térni, amennyiben nem sérti a munkavállaló érdekeit és a felek arról megállapodtak.

A munkabér kifizetésének időpontja munkaidőben kell, hogy történjen, legkésőbb az elszámolási időszakot (hónapot) követő tizedik napon. Késedelmes fizetés esetén a Ptk. 301. §-ban meghatározott késedelmi kamat megfizetésére köteles a munkáltató, minek az összege általában 6-7 százalék között mozog.

A havi elszámolás tartalmi és formai követelményei

A munkavállalónak bérfizetéskor részletes írásbeli elszámolást kell adni, és abban mind a munkabérre vonatkozó elszámolásokat, mind pedig a munkabérből valé levonásnak a tételeit részletesen fel kell tüntetni. A munkaidő-nyilvántartásnak és a havi elszámolásnak összhangban kell lennie egymással, mind a szabadnapoknak, mind a teljesített rendes és rendkívüli munkavégzésnek egyeznie kell a két dokumentumban. A két elszámolés a munkáltató érdekeit is szolgálja, mert ezzel tudja igazolni, hogy fizetési kötelezettségeinek eleget tett.

A havi bérjegyzéknek része a bruttó munkabér, a különböző jogcímen történő kifizetések, valamint tartalmaznia kell a ledolgozott napokat, illetve érát, szabadnapokat, munkaszüneti napokat, bérpótlékokat és egyéb járandóságokat, ezeknek összhangban kell lennie a rájuk arányosan eső munkabérrel. Teljesítménybér esetén a 100 százalékot jelentő normát és ahhoz képest a dolgozó által elfogadott és aláírt teljesítményt kell belefoglalni a dokumentumba. Darabbér-elszámolásnál a teljesített darab és selejtszámot, valamint az ahhoz tartozé mozgé bért, ha van alapbér, akkor azt kell írott formában a munkavállaló tudomására hozni.

A munkabér-elemek mellett az elszámolásban részletesen fel kell tüntetni a levonások jogcímeit és összegeit is, hogy azt a munkavállaló ellenőrizni tudja. A munkáltató a munkabérből a jogszabályban meghatározott adókat és járulékokat, a bírósági ítólet útján levonandé összegeket, a szakszervezeti díjat és a munkabérelőlegként előzetesen a dolgozónak kifizetett összeget vagy annak meghatározott részleteit vonhatja le. A munkabérelőleg olyan előre kifizetett bér, amely a dolgozó tudtával, illetve kérésére előzetesen lett kifizetve a munkáltató által. Ezeken a tételeken felül a munkavállaló meghatalmazása, illetve tudta nélkül a kifizetendő munkabérből nem vonhat le a foglalkoztató.

A munkabér-kifizetésről a munkáltató tehát köteles írásbeli elszámolást adni a munkavállalónak, melyből a dolgozónak egyértelműen le kell tudnia ellenőriznie a számítás helyességét, a levonások indoklását és a kifizetés jogcímeit.

A munkabér védelme

A munkabér védelme több helyen is megjelenik a Munka Törvénykönyvében, számos paragrafus közvetlenül utal a munkáltató bérkifizetési kötelezettségére. A munkavállaló megélhetésének biztosítása a munkaviszony létesítésének indoka, melyen belül a munkáltató alapvető kötelezettsége a munkabér megfizetése. A bér védelme a dolgozó létfenntartását és megélhetését biztosítja, ezért élvez külön figyelmet a Munka Törvénykönyvének több pontjában is. A törvénykönyv 8. paragrafusa például tiltja a munkavállaló munkabérről valé lemondását, így az olyan szerződések, amelyben a dolgozó előre lemond az őt megillető ellenszolgáltatásról (munkaviszony esetén) semmisnek minősülnek. Az Mt. 76. paragrafusának 5-dik bekezdése pedig kiköti a munkabér kötelező feltüntetését a munkaszerződésben. A fent említett bér-megállapítási, elszámolási valamint tájókoztatási kötelezettségek is a munka díjának védelme céljából születtek, hasonléan a munkabérből történő levonások korlátozásához.

A munkabér továbbá alapvetően a munkavállalónak járó pénzbeli kifizetés. A személyi alapbér mellett ugyan a foglalkoztató adhat a dolgozónak természetbeni javadalmakat is, ám azok értéke nem számít bele a személyi alapbérbe, valamint annak összege nem haladhatja meg a bér húsz százalékét. Az Mt. munkabér védelmére hozott rendelkezései valamint a munkaszerződésben a munkabérre vonatkozó kötelező részek együttesen biztosítják, hogy a munkavállaló a bérét az esedékesség időpontjában hiánytalanul megkapja. Amennyiben vita merül fel a foglalkoztatott és a munkáltató között a bérkifizetést illetően, például késedelmes fizetés vagy el nem számolt bérpótlék kérdésében, úgy minden esetben a foglalkoztató kötelezettsége a munkabér késedelem nélküli megfizetésének bizonyítása.

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2017.

- A robotizáció itt van és munkahelyeket veszélyeztet

- Több tízezer új munkaerőre kell az agráriumba

- Fordulat a hazai munkaerőpiacon: már a menekültekre is szükség van?

- Kiderült, mennyit túlóráznak a magyar boltokban

2016.

- Járulékcsökkentés: ennyivel több marad a zsebünkben jövőre

- Növelnék a közmunkából a versenyszférába lépők számát

- Kismamák és tanulók kezében a gazdaság jövője

- Tanárok, figyelem! Ingyenes képzést indít az OH

- A bérezési rendszer reformja jöhet?

- Négy év után először romlott a magyar üzleti klíma

- A munkaerőgondokra kerestek megoldást a kormányfővel

- Parragh László: a vállalkozások kedvezően ítélik meg az üzleti környezetet

- Dobjon el mindent! Halálba vihet a munkamánia

2010.

- Alig van munkanélküli Svájcban

- Az Erste mintegy 250 dolgozóját elküldi

- Január elsejétől megszűnik a RÁT

- Ösztönözni kell a fiatalokat, hogy szakmát tanuljanak

- Graffiti takarítás minimálbérért

- Harminc új munkahely Sárospatakon

2007.

- Románia - minimálbér 37.000.- Ft

- Vasárnapi nyitvatartás: a szakma döntsön!

- Változnak a munkaügyi szabályok

- A munkaerőpiac legnagyobb gondja az inaktivitás

- Közel 10 milliárd a legnagyobb összegű APEH tartozás

- A vártnál magasabb az inflációs ráta

- ÁFA törvény változásai

2005.

- Elbocsátás helyett részmunkaidõ a MÁV-nál

- Rendelet a munkaügyi viszonyok minõsítésérõl

2004.

- Megkezdõdött a Európa-terv 2. elõkészítése

Ön a 112868 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 54.196.190.32