látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 105 hónap
Eltelt napok száma 3146 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 4 923 fő
- Napi új álláshelyek 164 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 861 209 fő


Célállapot -344 209 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Távolléti díj
Rendkívüli felmondás szabályai
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Munkáltatói utasítás
Szakképzési hozzájárulás felhasználása
Jogalap nélküli munkabér
Munkaszüneti napon történő munkavégzés
Tgyás igénylés
Álláskeresési segély
Munkaviszony kezdete betegállomány idején
Leltárhiány fogalma, leltárhiányért való felelősség, általános megőrzési felelősség
Foglalkoztatási rehabilitáció
Költségtérítés

Munkaügy

Foglalkoztatási rehabilitáció

Az Országgyűlés az egészségkárosodást szenvedett személyek megmaradt, fejleszthető képességeire épülő rehabilitációjának

Megjelent: 2010. január 01., péntek | Forrás: MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda

Az Országgyűlés az egészségkárosodást szenvedett személyek megmaradt, fejleszthető képességeire épülő rehabilitációjának, a munka világában történő megmaradásának, sikeres beilleszkedésének és társadalmi reintegráciéjának elősegítésére elfogadta a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvényt.

A törvény 2008. január 1-én lépett hatályba, átmeneti szabályokkal a 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülőkre vonatkozóan.

Az új ellátás bevezetésnek fő célja az volt,hogy a súlyos egészségkárosodás ne jelentse feltétlenül a társadalomból valé kirekesztést és ne torkolljon inaktivitásba.

A legfontosabb változás 2008. január elsejótől, hogy a rokkantság korábbi ösz-szervezeti munkaképesség csökkenést vizsgáló orvos-szakértői minősítése helyébe új szemléletű, az ösz-szervezeti egészségkárosodást vizsgáló, rehabilitálhatóságot, a tényleges munkaerő-piaci helyzetet jobban figyelembe vevő komplex minősítési rendszer kerül bevezetésre. 

Az Országos Rehabilitáciés és Szociális Szakértői Intézet

A rehabilitációs járadék megállapításához szükséges komplex minősítést az Országos Rehabilitáciés és Szociális Szakértői Intézet végzi.

Az Országos Rehabilitáciés és Szociális Szakértői Intézet központi hivatal, melyet a szociális és munkaügyi miniszter irányít. Az Intézet főigazgatóságból, regionális igazgatóságokból (II.fok) és azok kirendeltségeiből (I.fok) áll.

Az ORSZI a jogszabályban meghatározott esetekben komplex minősítést végez, melynek során egy szakértői eljárós keretében ad szakvéleményt:

• az egészségkárosodás mértékéről,

• a szakmai munkaképességről,

• a rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, a rehabilitációs szükségletekről, a rehabilitációhoz szükséges időtartamról (ez a szakvélemény szükséges a rehabilitációs járadék megállapításához, amelynek egyik jogosultsági

feltétele, hogy az ellátást igénylő személy rehabilitálhaté legyen),

• a foglalkozási eredetű (üzemi baleset, foglalkozási betegség) egészségkárosodás mértékéről,

• a keresőképességről, illetve annak változásáról.

A komplex minősítés során a szakértői bizottság négy főből áll, két tagja orvos szakértő, egy tagja foglalkoztatási szakértő, és egy tagja szociális szakértő.

A rehabilitációs járadék szabályairól a 2007. évi LXXXIV. törvény alapján

A rokkantsági nyugdíjat igénylő, arra jogosult és jó rehabilitációs eséllyel rendelkező, 50-79%-os egészségkárosodást szenvedett kérelmezők részére került bevezetésre új ellátásként a rehabilitációs járadék.

A felülvizsgálatra nem kötelezetteket (végleges állapotminősítésű személyeket) és az I-II csoportos rokkantakat ez a szabály nem érinti.

Átmeneti szabályként a rokkantsági nyugdíjra (rehabilitációs járadékra) jogosult, valamint a 2007. december 31-én rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esedékes felülvizsgálata során 2008.január 1 és 2011. december 31-e közt kérheti rokkantsági nyugdíjazását, amennyiben a vizsgálat időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíj korhatárát 10 éven belül, azaz legkésőbb 2021. december 31-ig eléri. A korkedvezménnyel nem rendelkezőket ez a kedvezmény 52-ik életévük betöltése után illeti meg.

A megváltozott szabályok 2008-ban csak a 2007.dec. 31. után a rokkantsági nyugdíj, vagy rehabilitációs járadék megállapítása iránt kérelmet benyújté személyre és a 2008-ban soros felülvizsgálatra kötelezettekre részlegesen terjednek ki, 2009-től azonban a felülvizsgálat során is alkalmazásra kerül.

2008-ban az esedékes felülvizsgálatok során az új minősítési szabályok alkalmazásával, a korábbi gyakorlatnak megfelelően csak az egészségkárosodás mértékét fogják vizsgálni, és a nyugdíj további folyósítására az új károsodási mértékek alapján tesznek javaslatot (kérni lehet a komplex vizsgálatot).

Ki jogosult rehabilitációs járadékra? 

• 50-79 %-os egészségkárosodást szenvedett és ezzel összefüggésben foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és

• kereső tevékenységet nem folytat, vagy a keresete legalább 30 %-kal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó jövedelme havi átlagánál (a továbbiakban: kereseti korlát), továbbá

• rehabilitálhaté, és

• az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte, és

• nem részesül egyéb társadalombiztosítási vagy munkanélküli ellátásban.

A rehabilitációs járadék iránti igényt a lakóhely szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál kell előterjeszteni a rehabilitációs járadék, illetve a rokkantsági nyugdíj igénylésére rendszeresített nyomtatványon, vagy elektronikus úton.

A rehabilitációs járadék összege megegyezik az azonos szolgálati idő és átlagkereset alapján kiszámíthaté III. csoportos rokkantsági nyugdíj összegének a 120 %-ával és a legkisebb összege azonos a mindenkori minimál nyugdíj 120 %-ával.

A rehabilitációs járadékból – a szolgálati időbe történő beszámítás érdekében – nyugdíjjárulékot kell fizetni, és a rehabilitációs járadékban részesülőt a 13. havi ellátás nem illeti meg, a munkadót terhelő járulékot a központi költségvetés fizeti. A rehabilitációs járadékot évente, a nyugdíjakkal azonos médon kell emelni. A rendszeres emelésről a nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak nem kell határozatot hozni

2008. január 1-jót követően a járadék attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült, de legkorábban az igénybejelentés napjától. Amennyiben az igénylő azon a napon terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, táppénzben, baleseti táppénzben részesül, a rehabilitációs járadék az ellátás megszüntetésének a napjától állapítható meg.

A rehabilitációs járadék mellett azonban megállapítható illetve folyósíthaté a gyermekgondozási segély.

A rehabilitációs járadékot a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de maximum 3 évre lehet megállapítani.

A járadék folyósítása mellett lehet kereső tevékenységet folytatni, amíg a kereset, jövedelem 3 hónap átlagában nem éri el az ellátés alapjául szolgáló átlagkereset 90 %-át, illetve annak a nyugdíjemelések mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori minimálbért. Ekkor a járadék 50%-os mértékben kerül tovább folyósításra.

Regionális Munkaügyi Központok kirendeltségeivel valé együttműködés

A rehabilitációs járadék folyósításának feltétele a regionális munkaügyi központok kirendeltségeivel valé együttműködés. A rehabilitációs járadékra jogosult a határozat kézbesítésétől számított 10 munkanapon belül köteles a regionális munkaügyi központok illetékes kirendeltségét felkeresni az együttműködés céljából Az adatfelvételt követően az ügyfél számára egyénre szabott szolgáltatások kerülnek felajánlásra, valamint – amennyiben szüksége van rá – orvosi rehabilitáció.

A rehabilitációs munkatárs a szakvéleménybe foglaltak alapján az ügyféllel valamint szakértőkkel együtt véglegesíti a rehabilitációs tervet és megkötik a programban valé részvételre vonatkozó megállapodást.

A rehabilitációs program orvosi, szociális és foglakozási szolgáltatásokat tartalmaz az érintett egyéni szükségleteinek megfelelően.

Jogszabályi háttér

2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról.

213/2007. (VIII.7.) Korm.rendelet az Országos Rehabilitáciés és Szociális Szakértői Intézetről.

321/2007. (XII.05.) Korm. rendelet a komplex rehabilitációról

 

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2017.

- A robotok mellett sem fogunk unatkozni

- Munkahely lenne, csak munkás meg hely nincs

- Hiányzó boltosok miatt nő a sorbanállás

- Adófizetés vagy megváltozott munkaképességű foglalkoztatása?

- Nehéz évet zárt a magyar mezőgazdaság

2012.

- Marad a bérkompenzáció, 98 ezer forint lesz a minimálbér

2010.

- Több mint tízezerrel nőtt az álláskeresők száma egy hónap alatt

2009.

- Növekedett a munkanélküliség Romániában

2007.

- Széchenyi-kártya változásai

- 20 ezer fős létszámleépítés 2 év alatt

- Kevesebb hosszú hétvége - 2008

- 600 ezer ember jogviszonya rendeződött az egészségügyi ellátásnál

- Lassabban nőtt a gazdaság a vártnál

Ön a 114689 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 35.175.190.77