látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 100 hónap
Eltelt napok száma 3002 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 5 170 fő
- Napi új álláshelyek 172 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 821 790 fő


Célállapot -304 790 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Távolléti díj
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Rendkívüli felmondás szabályai
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Külföldiek biztosítása
Alkalmi munkavállalás, annak szabályai
Rövidített munkahét bevezetése
Szakképzési hozzájárulás felhasználása
Munkaügyi statisztikák - Főbb mutatószámok
Munkaszüneti napon való munkavégzés szabályai
Munkaidő nyilvántartás
Külföldi munkavállalás 10 legfontosabb tanácsa
Munkáltatói utasítás
Munka Törvénykönyve változás 2009.január 1. napjától

Munkaügy

Szakképzési hozzájárulás

A saját munkavállalói részére szervezett képzés költségeiről

Megjelent: 2011. január 17., hétfő | Forrás: MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda

A szakképzési hozzájárulás terhére a saját munkavállalói részére szervezett képzés költségeit elszámolni kíváné munkáltatóknak a költségek elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól szóló 13/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet értelmében az adatszolgáltatás benyújtásának határideje: minden év február 15.

   Témához kapcsolódik

[ 2017-11-27 ] Megállapodást írtak alá az agrárszakképzésért

[ 2017-11-20 ] "A kormány diktálja, mi lesz a munkahelyeken - ennyi a párbeszéd"

[ 2017-10-04 ] A szakképzés megújítását szorgalmazza a munkaadók és gyáriparosok országos szövetsége

[ 2017-09-21 ] Semmit sem ér az OKJ-s képzés? 100 emberből csak 18 tud elhelyezkedni

[ 2017-09-01 ] A „jövőbe fektet” az NGM

[ 2016-11-03 ] 27 százalékos béremelést javasol a szakértő

[ 2016-10-13 ] Megtárgyalták az új szakképzési koncepciót

[ 2016-09-29 ] Odrobina: a szakképzés átalakításának célja a szakemberek biztosítása a gazdaságnak

[ 2016-09-16 ] NGM: az OECD is elismeri a szakmatanulás fontosságát

[ 2016-08-04 ] Százezreket spórolhat a munkáltató a szocho-kedvezményekkel

A határidő elmulasztása esetén a képzés nem számolhaté el. Az adatszolgáltatást az SZMM rendelet 1. és 2. számú melléklete alapján kell benyújtani a székhely szerint illetékes regionális munkaügyi központhoz.

A nyomtatványok minden sorát nyomtatott nagybetővel, olvashatéan, vagy számítógéppel, átszerkesztés nélkül kell kitölteni, vagy ki kell húzni. Egy bejelentő laphoz annyi adatlapot kell csatolni, ahány képzést elszámol a hozzájárulásra kötelezett.

Kinek adhaté át?

Az adó csökkenthető (egyebek mellett)

- a térségi integrált szakképző központ (továbbiakban: TISZK) részét képező iskolai rendszerű szakképzést folytató intézményben folytatott gyakorlati oktatás, gyakorlati képzés (ha a térségi integrált szakképző központ keretei között működő szakképzési feladatot elláté intézmény vagy intézmények nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő szakképző iskolai tanulóinak létszáma - az iskola hivatalos statisztikai jelentése szerint három tanítási év átlagában - legalább 1500 fő és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet a TISZK-et nyilvántartásba vette), valamint

- a speciális szakiskolában és készségfejlesztő speciális szakiskolában folytatott gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés, továbbá

- a felsőoktatási intézményben folytatott gyakorlati képzés

tárgyi feltételeinek fejlesztését közvetlenül szolgáló fejlesztési támogatás összegével.

A felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 35 százaléka lehet.

A hozzájárulásra kötelezett a fejlesztési támogatást a TISZK-en belül:

- az intézmény fenntartójának,

- nonprofit gazdasági társaságnak és

- szakképzés-szervezési társaságnak,

- közvetlenül pedig

- speciális szakiskolának,

- készségfejlesztő speciális szakiskolának,

- a 2007. szeptember 1-jót megelőzően létrejött térségi integrált szakképző központ keretében működő központi képzőhelynek, valamint

- felsőoktatási intézménynek adhatja át.

Az Szht. alkalmazásában:

intézmény fenntartó: a) a szakképzési feladatok közös feladatellátás keretében történő megoldására létrehozott iskolák fenntartója, ahol az iskola csak szakképzési évfolyammal működő szakiskola, szakközépiskola (szakmai vizsgára felkészítő iskola), aki szakképzési évfolyamán készíti fel a szakképzési évfolyam követelményeire egy vagy több másik szakiskola, szakközépiskola (küldő iskola) tanulóit, illetve b) a szakképzésben részt vevő intézményeket egy közoktatási intézmény - székhely vagy telephely - keretében működtető iskola fenntartó.

társulás: az önkormányzati feladatok végrehajtására a szakképzés feladataiban részt vevő iskolát fenntartó helyi önkormányzatok által létrehozhaté jogi személy.

nonprofit gazdasági társaság: a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartók által létrehozott nonprofit gazdasági társaság.

szakképzés-szervezési társaság: a szakképzést folytató intézmény fenntartója, a felsőoktatási intézmény, valamint a gyakorlati képzésben részt vevő gazdálkodé szervezet által - kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságként - létrehozott szakképzés-szervezési társaság.

2008. szeptember 1-jót követően az egy tanuló vagy hallgató után fogadhaté fejlesztési támogatást korlátozé mérték csak és kizárólag a felsőoktatási intézmény esetében kerül meghatározásra. Így a felsőoktatási intézmény az általa szervezett, államilag finanszírozott felsőfokú szakképzésben és a 289/2005. (XII.22.) Korm. rendeletben meghatározott gyakorlatigényes alapképzési szakon gyakorlati képzésben részt vevő hallgatónként - a tárgyi eszköz átadása kivételével - legfeljebb a költségvetési törvényben meghatározott, a szakképzési évfolyamon történő szakmai gyakorlati képzésre megállapított közoktatási kiegészítő hozzájárulás fajlagos összegének háromszorosával azonos mértékű fejlesztési támogatás fogadására jogosult. (A közoktatási kiegészítő normatíva összege a 2008/2009. tanévben 112.000 Ft/fő/év.)

Az előleg és a nettó kötelezettség megállapítása

Az előleg mértéke a tárgyfélévi bruttó kötelezettség azonban a kötelezettség-csökkentő tételek időarányosan kifizetett része az előleg megállapításánál figyelembe vehető.

Az éves nettó kötelezettség megállapítása során nincs arányosítási kötelezettség, egyetlen rendező elv, hogy a fejlesztési támogatás nyújtásának (úgy a megállapodás megkötésének, mint a fejlesztési támogatás átadásának, kifizetésének) időpontjában hatályos rendelkezések érvényesüljenek.

Ennek megfelelően, ha a fejlesztési támogatás éves teljes összegének átadása 2008. augusztus 31-éig hatályos rendelkezéseknek megfelelően történt meg, a fejlesztési támogatás összege kötelezettség-csökkentő tételként az éves nettó kötelezettség megállapításánál figyelembe vehető.

Abban az esetben, ha a fejlesztési támogatás átadása nem teljes egészében valésult meg 2008. augusztus 31-éig, a szeptember 1-jót követően teljesített kifizetések esetében vizsgálni kell, hogy a médosított rendelkezések szerinti feltételek fennállnak, vagy sem. Ha a szeptember 1-jót követően teljesített kifizetés nem felel meg a törvényi feltételeknek, a nettó kötelezettség megállapítása során nem lehet figyelembe venni a szeptember 1-je után teljesített részt.

Amennyiben a fejlesztési támogatás éves összegének kifizetése 2008. szeptember 1-jót követő időszakban történik meg, és megfelel az Szht. hatályos rendelkezéseinek, az éves nettó kötelezettség megállapítása során szintén arányosítás nélkül vehető figyelembe kötelezettség-csökkentő tételként

2009. január 1-jótől mindkét közteher alapját fizetésére kötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapja fogja képezni

2009. január 1-jóig a szakképzési hozzájárulás és munkadói járulék alapját is lényegében a statisztikai fogalmak szerinti kereset képezte.

2009. január 1-jótől mindkét közteher alapját - néhány jövedelemelemet leszámítva - a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezései szerint számított, a fizetésére kötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapja fogja képezni. Ezáltal a fizetési kötelezettség meghatározása egyértelműbb lesz.

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvénynek (a továbbiakban: Szht.) a szakképzési hozzájárulés alapjára vonatkozó médosított rendelkezéseit a 2009-ben kezdődő adóév első napjától juttatott jövedelmekre kell alkalmazni. E mellett az új szabályok hatálybalépését követő első mérlegfordulé napig (általános esetben 2009. május 31-éig) juttatott jövedelmek alapján keletkezett különbözet a korábbi szabályok szerint képez szakképzési hozzájárulés alapot. Az átmeneti rendelkezést a kettős könyvvitelt vezetőkre vonatkozó szabályozás indokolja. A kettős könyvvitelt vezető hozzájárulásra kötelezetteknél, a számviteli törvény szerint, az éves bérköltségük része az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémium, jutalom, valamint a tizenharmadik és további havi fizetés is. Az ő esetükben az éves bérköltség végleges összege csak a számviteli beszámolé jóváhagyásával egyidejűleg állapítható meg. Erre figyelemmel az általuk fizetendő szakképzési hozzájárulés alapjának az üzleti év mérlegfordulénapját követő 150 napig bekövetkezett - az üzleti évről készült bevallásban figyelembe nem vett - változása esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét az üzleti év mérlegfordulénapját követő 150 napig vallják be, és fizetik meg.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény járulékalapot médosíté rendelkezéseit a 2009. január 1-jótől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni, azzal, hogy a 2009. január 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2008. december 31-éig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

IA szakképzési hozzájárulás, illetőleg munkadói járulék fizetésére kötelezettek köre

A szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek köre alapvetően nem változik. Az egyéni vállalkozóknak továbbra sem kell szakképzési hozzájárulást fizetniük saját maguk után.

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozé adóalanynak az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély után - kivéve a tevékenységében személyesen közreműködő tagját, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott személyt - szakképzési hozzájárulást kell fizetnie.

Munkadói járulékot továbbra is csak a munkaviszonyban foglalkoztatott után kell a munkadónak fizetnie.

A szakképzési hozzájárulás és a munkadói járulék alapjának a változása

Alapszabály, hogy csak az után a személy után kell szakképzési hozzájárulást, valamint munkadói járulékot fizetni, aki a Tbj. rendelkezései alapján biztosítottnak minősül és rendelkezik társadalombiztosítási járulékalappal.

Alkalmazni kell a minimális járulékalapra (a minimálbér kétszeres összege), szakképzési hozzájárulás-alap tekintetében az ún. főfoglalkozású társas vállalkozók esetében a legalább a minimálbérre, mint legkisebb járulékalapra vonatkozó szabályokat is.

Ugyancsak alkalmazni kell az egyszerre több társadalombiztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban állék társadalombiztosítási járulékalapjának megállapítására irányadó szabályokat.

A kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, miután nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni utána, nem képezi szakképzési hozzájárulés alapját.

A Tbj. 5.§ (1) bekezdésének g) pontjában és (2) bekezdésében felsorolt jogviszonyban foglalkoztatottak (pl. megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak, segítő családtagok) jövedelmét csak akkor kell szakképzési hozzájárulás-alapként figyelembe venni, ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékét, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

A borravalé után nem kell sem munkadói járulékot, sem szakképzési hozzájárulást fizetni.

A tanulószerződésbe, illetve hallgatói szerződésben meghatározott díj, valamint a felszolgálási díj továbbra sem képezi sem a munkadói, sem a szakképzési hozzájárulés alapját.

Szakképzési hozzájárulás és a munkadói járulék alapját képezi többek között

a kiküldetési napidíj adóköteles hányada,

a lakhatási költségtérítés,

az adóköteles biztosítási díj,

az adóköteles természetbeni juttatás szja-val növelt összege,

a részvényopciéból származé jövedelem,

a betegszabadság idejére járó távolléti díj.

2009. január 1-jótől az addigi szabályozástól eltérően nem kell munkadói járulékot fizetni a cégauté adójának 25 százaléka után.

Nem változott:

2009. január 1-jón hatályát veszti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71. §-a, és ezzel összhangban a Tbj. 4. §-ának k) pontjában „az Szja tv. 71. §-a szerinti adóköteles béren kívüli juttatés adóalapként meghatározott részének a személyi jövedelemadóval növelt összege,” szövegrész. Tekintettel arra, hogy 2009-ben ilyen címen már nem keletkezik jövedelem, nincs sem tb sem egyéb fizetési kötelezettség.

A személyi jövedelemadó mentes juttatások továbbra sem képeznek társadalombiztosítási járulékalapot, ebből következően e juttatások után sem szakképzési hozzájárulást sem munkadói járulékot nem kell fizetni.

Így nem képez továbbra sem társadalombiztosítási járulékalapot, és ezzel együtt szakképzési hozzájárulás vagy munkadói járulékalapot többek között

az iskolakezdési támogatás (Szja. tv. 1.sz. mell.8.30. pont),

az üdülési csekk, a kedvezményes üdültetés (Szja. tv. 1. sz. mell.8.3., 8.33. pont),

a törvény előírása alapján járó ruházati költségtérítés (Szja. tv. 1. sz. mell.5.5, 5.6. pont),

a helyi utazási bérlet (Szja. tv. 1. sz. mell.8.34. pont),

az internethasználat átvállalt díja (Szja. tv. 1. sz. mell. 7.11. pont).

Társadalombiztosítási járulékot az ösztöndíjak közül a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkét keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 1. §-a (2) bekezdésének 4. pontjában meghatározott ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj után kell fizetni. Ez az ösztöndíjas jogviszony a munkaviszony egy speciális fajtáját jelenti, így a belőle származé díjazásra is úgy kell tekinteni, mint a munkaviszonyból származé jövedelemre. Ezen ösztöndíj a 2008. december 31-ig hatályos rendelkezések szerint is szakképzési hozzájárulés alapot és munkadói járulékalapot képezett.

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2017.

- Történelmi csúcson a magyarok száma – éhbért fizetnek Ausztriában az idénymunkásoknak?

- Az autóipari Sicta Kft. 3,4 milliárd forintos beruházással bővíti felsőzsolcai gyárát

- Megszólalt Szíjjártó: ezért várják a külföldi munkavállalókat

- Egyre nagyobb a nyomás - komoly áremelkedés jöhet a boltokban?

2016.

- A munkavállalók javára módosult a munka törvénykönyve

- Nagy béremelések várnak a magyarokra - Itt az új prognózis

2012.

- Közel 50%-os leépítés a Car-Inside üzemében

- Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Magyarországot

- A Deutsche Banknál ezer főt érintő elbocsátási tervek is vannak

2010.

- Csökken a munkanélküli segélyek száma

2009.

- Munkaadók tájékoztatási kötelezettsége a munkavállaló felé

- Megállíthatatlan a Szlovák munkanélküliség

- Múlt szerdán tartott ellenőrzést a munkaügy

- Elindult a 800 millió eurós beruházás

- Újabb biztosító a munkanélküliség-biztosítások piacán

- Egy év alatt 1,4%-os növekedés

- Több mint ezer építőipari cég került végelszámolás alá 2009 első félévében

2008.

- Munkaerőgazdálkodási felmérés (AFSZ/2008/2)

2005.

- Nyolcezer pályakezdõ a munkaügyi központokban

Ön a 106210 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 54.92.170.149