látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 101 hónap
Eltelt napok száma 3030 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 5 118 fő
- Napi új álláshelyek 170 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 829 455 fő


Célállapot -312 455 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Távolléti díj
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Rendkívüli felmondás szabályai
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Munkaviszony kezdete betegállomány idején
Vezetőállású munkavállaló
Rendkívüli munkavégzés, elrendelésének feltételei
Munkabér védelme
Magánnyugdíjpénztár
Béren kívüli juttatások - Kafetéria
2011 - Előrehozott öregségi nyugdíj
Szakképzési hozzájárulás
Jeremie típusú pénzügyi eszköz
Egyéni vállalkozó járulékai, járulékalapja

Munkaügy

Rehabilitációs járadék

Ki jogosult, igénylés, megállapítás, összegszerűség

Megjelent: 2010. január 01., péntek | Forrás: MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda

Rehabilitáciés járadékra az jogosult, aki

- 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett és ezzel összefüggésben foglalkoztatásra

rehabilitáció nélkül nem alkalmas és

- kereső tevékenységet nem folytat, vagy a keresete legalább 30 százalékkal alacsonyabb az

egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó jövedelme havi átlagánál (a

továbbiakban: kereseti korlát), továbbá

- rehabilitálhaté, és az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte, és nem részesül egyéb társadalombiztosítási vagy munkanélküli ellátásban, így például öregségi nyugdíjban, előrehozott öregségi nyugdíjban, korengedményes vagy korkedvezményes nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, özvegyi nyugdíjban, bányásznyugdíjban, művésznyugdíjban, szolgálati nyugdíjban, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, táppénzben, álláskeresési támogatásban, álláskeresési segélyben, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban, stb.

Kinek nem állapítható meg a rehabilitációs járadék?

Annak, aki

- öregségi nyugdíjban, előrehozott öregségi nyugdíjban, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, öregségi járadékban, munkaképtelenségi járadékban, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékban, korbetöltés címén járó özvegyi nyugdíjban, rokkantság címén járó özvegyi nyugdíjban,

- bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, szolgálati nyugdíjban, polgármester öregségi nyugdíjában vagy közszolgálati járadékában,

- terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, táppénzben, baleseti táppénzben,

- az állami foglalkoztatási szerv által folyósított pénzbeli ellátásban,

- átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, rokkantsági járadékban,

- a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásaiban, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban részesül.

A jogosultság elbírálásához az igénylő köteles a keresetéről, jövedelméről nyilatkozni, azt igazolni. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére - ellenőrzés céljából - az állami adóhatóság 15 napon belül közli az igénylő keresetére, jövedelmére vonatkozó adatokat. Az adóhatóság nemcsak a jogosultság megállapításakor, hanem a folyósítés alatt is közreműködik. A kereseti korlát túllépésének vizsgálata érdekében kerül bevezetésre az az új rendelkezés, amely szerint az állami adóhatóság a rehabilitációs járadékban részesülő keresetére, jövedelmére vonatkozó adatokat havonta, a munkáltatói bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig továbbítja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez. Az így rendelkezésre állé adatok birtokában valésulhat meg a kereset, jövedelem folyamatos figyelése, a jogosultsági feltételek fennállásának ellenőrzése annak érdekében, hogy a valóban jogosultak részesüljenek az ellátásban.

A járadékra jogosult a rehabilitáció sikeres megvalésítása érdekében az illetékes állami foglalkoztatási szervvel folyamatos együttműködésre köteles. Ennek keretében írásban kell vállalnia a rehabilitációs megállapodásban foglaltak teljesítését.

A megállapodás elsősorban a munkaképesség helyreállításához szükséges szolgáltatásokra, vállalásokra épül, azaz rögzítésre kerül, hogy az ellátásban részesülő személynek mit kell megtennie azért, hogy ismét munkába tudjon állni, illetve, hogy ehhez milyen állami segítséget kap. Amennyiben a rehabilitációs megállapodés a járadékos személyét érintő, neki felréhaté ok miatt nem kerül megkötésre, vagy az abban foglaltaknak, illetőleg a bejelentési kötelezettségének a járadékos nem tesz eleget, az állami foglalkoztatási szerv kezdeményezi a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felé a járadéknak az együttműködési kötelezettség nem teljesítése miatti megszüntetését.

Az igényt a lakóhely szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál kell előterjeszteni a rehabilitációs járadék, illetve a rokkantsági nyugdíj igénylésére rendszeresített nyomtatványon, vagy elektronikus úton. Az egészségkárosodás mértékét, a szakmai munkaképességet és a rehabilitálhatóságot külön rehabilitációs szakértői szerv (bizottság) állapítja meg. Az ellátás megállapításáról az igénylő lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság határozattal intézkedik, a járadékot a Nyugdíjfolyósító Igazgatéság folyósítja. A folyósítés a rokkantsági nyugdíjra vonatkozó rendelkezések szerint történik.

A rehabilitációs járadék összege megegyezik az azonos szolgálati idő és átlagkereset alapján kiszámíthaté III. csoportos rokkantsági nyugdíj összegének a 120 százalékával és a legkisebb összege azonos a mindenkori minimálnyugdíj 120 százalékával.

A rokkantsági nyugdíjnál magasabb ellátást az indokolja, hogy a rehabilitációs járadékból - a szolgálati időbe történő beszámítás érdekében - nyugdíjjárulékot kell fizetni, és a rehabilitációs járadékban részesülőt a 13. havi ellátás nem illeti meg. Kereső tevékenység esetén a kereseti korlát 3 hónap átlagában történő túllépése után a rehabilitációs járadék összege 50 százalékkal csökkentett mértékben kerül megállapításra.

2008. január 1-jót követően a járadék attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült, de legkorábban az igénybejelentés napjától. Amennyiben az

igénylő azon a napon terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, táppénzben, baleseti táppénzben részesül, a rehabilitációs járadék az ellátás megszüntetésének a napjától állapítható meg. A rehabilitációs járadék mellett azonban megállapítható illetve folyósíthaté a gyermekgondozási segély.

A rehabilitációs járadék a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb három évig folyósíthaté. A feltételek bekövetkezése esetén a rehabilitáció sikeres megvalésulásának érdekében az ellátás meghosszabbíthaté, vagy megszüntetése esetén feléled, de időtartama a 3 évet ezekben az esetekben sem haladhatja meg. Ha a rehabilitáció nem volt sikeres, akkor a járadékos egészségi állapotától függően rokkantsági nyugdíjra vagy munkanélküli, szociális ellátásra válhat jogosulttá. A rehabilitációs járadék igénybejelentésre a megszűnést, megszüntetést követő 12 hónap elteltével ismételten megállapítható abban az esetben, ha a jogosultsági feltételek fennállnak, kizáró feltétel nem áll fenn, és a rehabilitációs szakvélemény alapján az igénylőnek az egészségi állapotában a rehabilitálhatóságot is befolyásolé lényeges változás következett be.

A 12 hónapon belül előterjesztett újabb igénybejelentést csak akkor kell elbírálni, ha azt az egészségkárosodás nem megfelelő mértéke miatt utasították el, és az egészségügyi dokumentácié alapján megállapítható, hogy az igénylő egészségi állapotában az elutasítást követően tartós rosszabbodás következett be.

A rehabilitációs járadék esetében a rokkantsági nyugdíjtól eltérően - tekintettel az ellátás viszonylag rövid időtartamára - rendszeres felülvizsgálatra nem kerül sor. A törvény az eseti felülvizsgálat két változatát tartalmazza. Az első esetben a rehabilitációs járadékban részesülő személynek a bejelentése alapján az állami foglalkoztatási szerv kezdeményezi a

felülvizsgálatot, vagyis tulajdonképpen a komplex minősítés ismételt elvégzését, az egészségi állapotban történt tartós rosszabbodás esetén. Ekkor amennyiben a minősítés során

megállapítható, hogy az egészségkárosodás mértéke a 79 százalékot meghaladja, vagy 50-79 százalékos, de az érintett személy nem rehabilitálhaté, az ellátást meg kell szüntetni, és részére - kérelemre - rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani.

A felülvizsgálat másik esete az, amikor olyan tény vagy körülmény jut a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv tudomására, amely valészínűsíti, hogy a korábban megállapított egészségkárosodés a megállapítás időpontjában nem állt fenn vagy az a megállapítottnál kisebb mértékű volt. Ebben az esetben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője hivatalból kezdeményezheti a felülvizsgálatot.

A járadék összegéből nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztári tagdíjat) kell fizetni, ezért a rehabilitációs járadék folyósításának időtartama a nyugdíjbiztosítás szempontjából szolgálati időnek minősül, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették. Foglalkoztaténak a járadékot folyósító nyugdíjbiztosítás igazgatási szerv minősül, így a nyugdíjjárulék levonása az ő feladata. A foglalkoztatót terhelő, jelenleg 21 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot a központi költségvetés fizeti be a Nyugdíjbiztosítási Alapba. A folyósítás időtartama a terhességi-gyermekágyi segélyre, illetve a gyermekgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe is beszámít. Adézás szempontjából a rehabilitációs járadék is nyugdíjnak minősül, így adózáskor a nyugdíjak adózására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Egészségügyi ellátásra a rehabilitációs járadékban részesülők a rokkantsági nyugdíjasokhoz hasonlé médon válnak jogosulttá, vagyis szolidaritási alapon, járulékfizetés nélkül is részesülhetnek az egészségügyi szolgáltatásokban. A folyósítés alatt foglalkoztatónak a folyósító szerv minősül, így a foglalkoztatót terhelő járulékokat a központi költségvetés fizeti meg.

A szabályozás értelmében a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a rehabilitációs járadékban részesülő személy esetén a keresőképtelenség teljes időtartama alatt (egyéb esetben a védelem csak a betegszabadság leteltét követő egy évig illetné meg). E felmondási védelem leteltét követően pedig, rendes felmondással egészségügyi alkalmatlansága miatt csak akkor szüntethető meg a munkaviszony, ha a munkavállaló eredeti munkakörében nem foglalkoztathaté tovább, és a munkáltatónál egészségi állapotának megfelelő másik munkakör nem biztosíthaté, illetve, ha a munkavállaló az ilyen másik munkakörben történő foglalkoztatáshoz szükséges munkaszerződése módosításához nem járul hozzá. Egyéb tekintetben a munkáltató általi rendes felmondásra irányadó szabályok érvényesek.

Az elutasíté határozat, illetve a megszüntető végzés jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül csak akkor, ha a rendelkezésre állé egészségügyi dokumentácié alapján megállapítható, hogy az igénylő egészségi állapotában az elutasítást követően tartós rosszabbodás következett be.

A rehabilitációs járadék a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb 3 évre állapítható meg.

Amennyiben az ellátás 3 évnél rövidebb időtartama eltelt, de a rehabilitáció még nem fejeződött be, a rehabilitáció sikeres megvalésulásának érdekében az időtartam legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthaté, de a teljes időtartam ebben az esetben sem haladhatja meg a 3 évet.

Milyen kötelezettsége van a rehabilitációs járadékban részesülő személynek?

A rehabilitációs járadékra jogosult a rehabilitáció sikeres megvalésulása érdekében az állami foglalkoztatási szervvel történő együttműködésre köteles, amelynek keretében

- az állami foglalkoztatási szervvel írásbeli rehabilitációs megállapodást köt, továbbá

- teljesíti a rehabilitációs megállapodás mellékleteként meghatározott rehabilitációs tervben foglaltakat.

Mit tartalmaz a rehabilitációs megállapodás?

A rehabilitációs járadékban részesülő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy

- vállalja az együttműködési kötelezettség teljesítését, valamint elfogadja a számára felajánlott megfelelő munkahelyet, valamint térítési kötelezettséggel nem járó képzési lehetőséget; továbbá

- a rehabilitációs járadékban részesülő önállé munkahelykeresésének formáit;

- az állami foglalkoztatási szerv által a rehabilitációs járadékban részesülőnek nyújtandé, külön jogszabályban meghatározott rehabilitációs szolgáltatásokat; valamint

- a rehabilitációs járadékban részesülőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezései gyakoriságát, a kapcsolattartás médját.

A rehabilitációs járadékban részesülő személynek - a határozat és az alapjául szolgáló szakvélemény bemutatásával - a határozat kézbesítésétől számított 10 munkanapon belül meg kell keresnie az állami foglalkoztatási szervet a rehabilitációs megállapodás megkötése érdekében.

Amennyiben a rehabilitációs megállapodás nem kerül megkötésre, az állami foglalkoztatási szerv kezdeményezi a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felé a járadék megszüntetését.

Van-e bejelentési kötelezettsége a rehabilitációs járadékban részesülő személynek?

A rehabilitációs járadékban részesülő 10 munkanapon belül köteles értesíteni az állami foglalkoztatási szervet, ha

- az egészségi állapotában tartós rosszabbodás következett be, illetve

- kereső tevékenységet folytat, vagy keresete, jövedelme megváltozott, illetve

- a rehabilitációs megállapodés alapjául szolgáló körülményeiben egyéb lényeges változás következett be.

Az ellátás megszűnik, illetve azt meg kell szüntetni, ha

- a rehabilitációs járadékban részesülő meghalt,

- a rehabilitációs járadékban részesülő az ellátás megszüntetését kérte,

- az ellátás időtartama eltelt,

- a rehabilitációs járadékban részesülő három naptári hónapot meghaladóan, egybefüggően külföldön tartózkodik,

- kereső tevékenység folytatása esetén a rehabilitációs járadékban részesülő 6 egymást követő hónapra vonatkozó - a személyi jövedelemadóval és járulékokkal csökkentett - keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékét, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét,

- a rehabilitációs járadékban részesülő egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi,

- a rehabilitációs járadékban részesülő az együttműködési kötelezettségét, illetve a rehabilitációs megállapodásban foglalt kötelezettségeit neki felréhaté okból nem teljesíti, vagy

- a rehabilitációs járadékban részesülő foglalkoztatására ismételten a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.

    Kapcsolódó hírek, információk

Nyugdíjszabályok 2009. január 1. napjától | 2010-01-01

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2017.

- Kirobbanó formában kezdett a magyar gazdaság - Most jön még csak a java?

- Munkahelyteremtő beruházásokat támogatnak

- Az informatikusai közel felét kirúgja Londonban az egyik nagybank

- Tesco-sztrájk: az iskolakezdés előtt beszüntetik a munkát

- Jelentős spórolásról számolt be a Dunántúli Regionális Vízmű

- Munka van, de hol az ember? Beszélgetés a kolozsvári munkerőpiacról

2011.

- Október 1-től drágul az üdülési csekk

2009.

- Első félév 53 halálos munkabaleset

- Luxemburgban fizetik a legtöbbet, Magyarország a sereghajtók közé tartozik

- Munkanap csere

- A magyar kilábalás kezdetét jósolják

- Alkotmányellenes a monoki szociális kártya?

- Uniós pénzek átcsoportosítása

2007.

- Tovább dolgozunk: Csak a korhatáremelés biztos az új nyugdíjreformban

2005.

- A nettó átlagkereset 102 400 forintot tett ki 2005 elsõ félévében

Ön a 111382 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 54.162.171.242