látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 99 hónap
Eltelt napok száma 2970 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 5 222 fő
- Napi új álláshelyek 174 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 813 030 fő


Célállapot -296 030 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Távolléti díj
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Rendkívüli felmondás szabályai
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Távolléti díj és a személyi alapbér kapcsolata, összetevõi
Az MT változásai 2011. augusztus 1 napjától
Leltárhiány fogalma, leltárhiányért való felelősség, általános megőrzési felelősség
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Tanulmányi szabadság
Végkielégítés
Munkavállalók együttes károkozása
Segítő családtag
Munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel, írásba foglalása
Munkaerő kölcsönzés - Munkaviszony megszüntetése

Közszféra

Szabadság a köztisztviselőknél

A köztisztviselőt évi 25 munkanap alapszabadság illeti meg

Megjelent: 2010. január 01., péntek | Forrás: MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda

A köztisztviselőt évi 25 munkanap alapszabadság illeti meg. Az alapszabadságon felül a besorolástól függően pótszabadság is jár. 

A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetén a pótszabadság mértéke évente (munkanap):

fogalmazé besorolásnál: 3,

tanácsosnál: 5,

vezető-tanácsosnál: 7,

főtanácsosnál: 9,

vezető-főtanácsosnál: 11.

A középiskolai végzettségű köztisztviselő esetén a pótszabadság mértéke évente (munkanap):

előadó besorolásnál: 5,

főelőadónál: 8,

főmunkatársnál: 10. 

A vezető beosztású köztisztviselőt a felsőfokú végzettségűeknek járó pótszabadság helyett vezetői pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke évente

osztályvezetőnél 11 munkanap;

főosztályvezető-helyettesnél 12 munkanap;

főosztályvezetőnél 13 munkanap.

Az aljegyzőt 11, a jegyzőt 12 és a főjegyzőt évente 13 munkanap pótszabadság illeti meg. 

Ha a föld alatt állandé jelleggel, illetve az ionizálé sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó köztisztviselő naponta legalább 3 érán keresztül tevékenységét ionizálé sugárzásnak kitett munkakörülmények között végzi, évenként 5 munkanap pótszabadságra jogosult. Ha a köztisztviselő ilyen munkahelyen legalább 5 évet eltöltött, évenként 10 munkanap pótszabadság illeti meg. A sugárártalomnak kitett munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az előbbi pótszabadság megilleti azt a köztisztviselőt is, akit rendszeres kettős egészségi ártalomnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik egészségi ártalom sugárártalom. 

Fontos tudni, hogy ha a szabadság mértékét érintő változásra év közben kerül sor, akkor a köztisztviselő számára a szabadság arányos része jár. 

A szabadságolásról minden év február végéig szabadságolási ütemtervet kell készíteni, pontosan hónapokra lebontva, s attól csak rendkívül indokolt esetben lehet eltérni (ilyennek számít a köztisztviselő akár szébeli kérelme is). A szabadságot esedékességének évében kell kiadni, következő évre csak szolgálati érdek esetén lehet átvinni január 31-ig, kivételesen fontos szolgálati érdek esetén március 31-ig. A köztisztviselő betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály (pl. tartós külszolgálat) esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül kell kiadni, ha az esedékesség éve eltelt.

A szabadság kettőnél több részletben csak a köztisztviselő kérésére adhaté ki. A már megkezdett szabadságot a munkáltató kivételesen fontos érdekből megszakíthatja, de a köztisztviselőnek a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a közigazgatási szerv köteles megtéríteni. 

A köztisztviselő kérelmére az alapszabadság kettő-ötödét - a közszolgálati jogviszony első három hónapját kivéve - a szabadságolási tervtől eltérően a köztisztviselő által kért időpontban kell kiadni. A köztisztviselőnek erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie.

A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltatói jogkör gyakorléja

szolgálati érdek esetén a szabadságot a tárgyévet követő év január 31-ig,

kivételesen fontos szolgálati érdek esetén legkésőbb március 31-ig,

a köztisztviselő betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül

adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. 

A munkáltatói jogkör gyakorléja a köztisztviselő már megkezdett szabadságát kivételesen fontos érdekből megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A köztisztviselőnek a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a közigazgatási szerv köteles megtéríteni. 

A Ktv. lehetőséget ad arra is, hogy a nyári és téli szabadságokat a közigazgatási szervnél összehangoltan ki lehessen adni, ezt igazgatási szünetnek nevezte el a jogalkoté. Az igazgatási szünet időszakának megállapítására a központi államigazgatási szervek valamint azok területi és helyi szervei vonatkozásában a Kormánynak rendeletben van lehetősége.

Ha az adott évben kormányrendelet igazgatási szünetet állapít meg, annak tartam alatt a szabadságot ki kell adni, illetve ki kell venni. A közigazgatási szerv vezetője az igazgatási szünet időtartamán belül az egyes szervezeti egységek esetében eltérő időszakban, illetve időtartamban határozhatja meg a szabadság kiadását, illetve kivételét.

Igazgatási szünet elrendelésére az önkormányzatok polgármesteri hivatalánál is lehetőség nyílik, erről a kormány ajánlása alapján az önkormányzat képviselő-testülete rendelkezhet.

Az ilyen médon kiadott, illetve kivett szabadság nem haladhatja meg a köztisztviselő adott évre megállapított alapszabadságának a háromötödét. 

Érdemes tudni, hogy a tíz év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után egybefüggően járó hat havi fizetett szabadságot, az ún. rekreáciés szabadságot 2005. január 1-jóvel megszüntették. A már kiadott rekreáciés szabadságokat ez nem érinti, viszont a 2005-re megállapított rekreáciés szabadságot már nem lehet kiadni. 

Speciálisan a közszférában dolgozókat érinti az a szabály, hogy fizetés nélküli szabadságot kell biztosítani a külszolgálat időtartamára a köztisztviselőnek, ha házastársa külszolgálatot teljesít.

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2009.

- Adómentes lesz a cég által fizetett internethasználat

- Nem lesz egységes a minimálbér

- Napok óta várnak bérükre

- Blanketta szerződéssé alakul az AM könyv

- Csökkent a külföldi munkavállalók száma

2007.

- Munkaerő-kölcsönzés ellenőrzési szabályai

- Hőségriasztás

- Sokba kerülõ hibák az állásinterjún

- Könnyebb a pályázás

Ön a 69883 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 54.81.105.205