látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 98 hónap
Eltelt napok száma 2946 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 5 275 fő
- Napi új álláshelyek 175 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 806 460 fő


Célállapot -289 460 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Távolléti díj
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Rendkívüli felmondás szabályai
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Működési bizonyítvány
Munkahelyi dohányzás
EU/EGT tagállamok aktuális munkaerő-piaci magatartása magyar munkavállalók tekintetében
Munkaügyi bírság esetei
Közös megegyezés
Munkaügyi ellenőrzések
Adatkezelés a munkaügy és bérszámfejtés területén
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Minimálbér 2010

Munkaügy

Magánnyugdíjpénztár

A 2002.évi XLII. sz.törvény, mely tartalmazza a magánnyugdíjpénztári rendszert ...

Megjelent: 2010. január 01., péntek | Forrás: MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda

Az Országgyűlés 2002. november 12-i ülésnapján fogadta el az adóról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról rendelkező 2002.évi XLII. sz.törvényt, mely tartalmazza a magánnyugdíjpénztári rendszert érintő törvények módosítását is.

A Kormány programjában kiemelt célként határozta meg az 1998. évi nyugdíjreform folytatását. Ennek megfelelően médosultak a magánnyugdíjpénztári rendszer szabályai. A nyugdíjreform eredetileg, 1997-ben meghatározott pályájához valé visszatérést szolgálja a tagdíj mértékének emelése, valamint a pályakezdők kötelező tagságának visszaállítása 2003-tól. A magánnyugdíjpénztári tagság létesítésére vonatkozó szabályozás további módosítása, hogy 2003. év folyamán a 30 év alattiak ismét lehetőséget kapnak az önkéntes belépésre.

A módosítások egyéb elemei a pénztárak működési szabályainak pontosítását, egyszerűsítését, illetve néhány jogszabályi rendelkezés korrekciéját jelentik. 2003-tól lehetővé válik a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett (vagy a későbbiekben visszalépő) személyek kiegészítő tagdíjbefizetésének (tagdíjkiegészítésnek) a rendezése is.

A pályakezdők kötelező magánnyugdíjpénztári tagságának 2002. január 1-től hatályos megszüntetésével az 1998-ban bevezetett kétpilléres nyugdíjrendszer alapvető jellemzője változott meg. A reform előnyei csak akkor bontakozhatnak ki teljes mértékben, ha az időskori biztonságot idővel a társadalombiztosítási és magánnyugdíjpénztári pillér együttesen garantálja. Kötelező pénztártagság hiányában azonban a vegyes finanszírozású rendszerre valé átállás időtartama elhúzédik, illetve teljes körűen nem is valésul meg. A pályakezdők kötelező pénztártagságának visszaállítása ezen problémákat részben orvosolni képes. Ezzel azon személyek számára válik ismét kötelezővé a magánnyugdíjpénztárba valé belépés, akik esetén a pénztári tagság a számítások szerint egyértelműen előnyös.

A törvénymódosítások alapvetően a 2002. január 1-jót megelőzően hatályos rendelkezéseket állítják vissza. A pályakezdőként pénztárba lépett személyek meglévő visszalépési lehetőségeit (mivel szerzett jogokról van szé) a változtatások nem korlátozzák. Indokolt azonban, hogy azon pályakezdők, akik nem léptek be pénztárba, vagy visszaléptek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, 2003. év végéig ismét élhessenek a pénztárba valé belépés lehetőségével.

A törvény módosításának lényeges eleme az adó és járulékmértékek harmonizálása, a magánnyugdíjpénztári tagdíj és az egyéni nyugdíjjárulék mértékének korrekciéja.

A tőkefedezeti magánnyugdíjpénztárak létrehozásakor a törvényi szabályozás eredeti célja szerint a tagdíj bevezetéskori mértéke a nyugdíjjárulék alap 6%-a volt, amely 2000. január 1.-től már 8%-ra emelkedett volna. A magánnyugdíjpénztári tagdíj emelésére azonban nem került sor. A tagdíj mértékének 2003. január 1-jótől 7, majd 2004. január 1-jótől 8 százalékra történő emelése révén nagymértékben helyreállnak az eredeti feltételek, a pénztártagok felhalmozása után a nyugdíjazáskor megállapított ellátások mértéke már összhangban lesz az eredeti elképzelésekkel.

A médosíté törvényi rendelkezéseket az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény tartalmazza, mely törvény a Magyar Közlöny 2002. évi 141. számában került kihirdetésre.

A vonatkozó – a foglalkoztatók kötelezettségeit érintő – kormányrendeletek médosított szabályait a 294/2002. (XII. 27.) valamint a 298/2002. (XII. 27.) Kormányrendeletek tartalmazzák, melyek kihirdetésére a Magyar Közlöny 164. számának I. kötetében került sor.

A legfontosabb változások összefoglalása:

1. 2003. január 1-jótől ismét kötelező a pályakezdőknek magánnyugdíjpénztárba belépniük.

Tagságra kötelezett pályakezdő:

a természetes személy, aki első ízben 1998. július 1-je és 2001. december 31-e között hatályos rendelkezések értelmében tagságra kötelezett pályakezdőnek minősült,

a természetes személy, aki első ízben 2002. december 31-ét követően létesít az 5.§-ban meghatározott jogviszonyt és ebben az időpontban még nem töltötte be a 42. életévét. Az alap- és középfokú nevelési – oktatási, valamint a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató a tanulói, hallgatói jogviszonyát követően első ízben létesített biztosítási jogviszonya tekintetében minősül pályakezdőnek,

a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki tankötelezettsége megszűnését követően az 5.§ szerinti biztosítási jogviszony hiányában 2002. december 31-ét követően első ízben a Tbj. 34.§ (1) bekezdése szerinti megállapodás megkötésével szerez társadalombiztosítási nyugellátásra jogosultságot és a megállapodás megkötése időpontjában még nem töltötte be a 42. életévét.

Magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozé az a természetes személy, aki

• 1998.június 30-át megelőzően vált az 5.§ szerint biztosítottá, továbbá nyugellátásra jogosíté idő szerzésére e törvény szerint megállapodást kötött,

• 2003. január 1-jón még nem töltötte be 30. életévét,

• pénztártagsági jogviszonyát a Tny. szerinti rokkantsági nyugellátása miatt önkéntes döntéssel megszüntette, ha rokkantsági nyugellátásra jogosultsága állapotjavulása miatt megszűnik.

2. A tagsági jogviszony létrejöttének szabályai, a foglalkoztató és a tag adatszolgáltatási kötelezettsége.

• a kötelező pénztártagság esetén a Tbj. 5.§-ában meghatározott biztosítási jogviszony keletkezésének napja,

• önkéntes belépéssel keletkező pénztártagsági jogviszony esetén a belépési nyilatkozat pénztár általi elfogadásának (záradókolás) napját követő hónap első napja.

A biztosított által választott pénztárral történő tagsági jogviszony létesítését – az irányított pályakezdő kivételével kivételével – a biztosított írásban tett belépési nyilatkozattal kezdeményezi. A kötelező pénztártagság a biztosított által választott pénztárral a belépési nyilatkozat pénztár által történő elfogadásával, a biztosítási jogviszony kezdő időpontjára visszahaté hatállyal jön létre.

A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását nem tagadhatja meg, ha a biztosított a törvény, illetve az SzMSz előírásai szerint megfelel a pénztártagságra meghatározott feltételeknek. Ha a belépési nyilatkozat kézhezvételét követő 15 napon belül a pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását nem utasítja el, azt elfogadottnak kell tekinteni.

A tagságra kötelezett pályakezdő, valamint a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozé személy a biztosítottá, illetőleg pénztártaggá válásától számított 15 napon belül köteles bejelenteni foglalkoztatójának az általa választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, bankszámlájának számát.

A munkáltató a biztosított által választott pénztár bejelentését követő 15 napon belül – külön jogszabályban meghatározott médon – tájókoztatja a pénztárak központi nyilvántartását a biztosított pénztárválasztásáról.

Ha a pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását elutasította, az elutasíté döntéstől számított 3 munkanapon belül az elutasítás tényéről egyidejűleg értesítést küld a munkáltatónak, a biztosítottnak és a pénztárak központi nyilvántartásának. A belépési nyilatkozat elfogadásának elutasítása esetén – amennyiben a pályakezdő biztosított még nem pénztártag –, a pályakezdő az első biztosítási jogviszony keletkezési napjától kezdődő hatállyal a lakóhelye szerint illetékes területi pénztár tagjává válik.

Amennyiben a pályakezdő az előírt határidőn belül a pénztárválasztási jogával nem él, vagy a bejelentési kötelezettségét elmulasztja, az első biztosítási jogviszony keletkezése napjától kezdődő hatállyal a lakóhelye szerint illetékes területi pénztár tagjává válik (irányított pályakezdő).

A területi pénztár a tagsági jogviszony létrejöttéről valé tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a tagsági okirat egyidejű megküldésével értesíti a tagot és a munkáltatót a pénztártagság létrejöttéről.

A munkáltató

• a tagsági jogviszony elutasítása esetén a bejelentés kézhezvételét követő, vagy

• ha az irányított pályakezdő a pénztárválasztásra vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, az ott meghatározott határidő leteltét követő

15 napon belül – külön jogszabályban meghatározott médon – közli a területi pénztárral a biztosított jogszabályban meghatározott személyes adatait.

 

A tagdíjfizetés kezdete

• A magánnyugdíjpénztári tag tagdíjfizetési kötelezettsége

a) a tagságra kötelezett pályakezdő, az első biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának kezdő napjával (Mpt. 22. §-a (1) bekezdésének a) pontja),

b) a megállapodás megkötésével (Tbj. 4. §-a n) pontjának 3. alpontja) tagságra kötelezett pályakezdőnek a megállapodásban meghatározott időponttal,

c) a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozé biztosított (Tbj. 4. §-ának o) pontja, valamint az Mpt. 123. §.-ának (5)-(6) bekezdése) a tagsági jogviszonyának első napjával, azaz a záradókolást követő hé első napjával (Mpt. 22. § (1) bekezdés b) pontja)

kezdődően áll fenn.

• Az Mpt. 24. §-ának (4)-(5) bekezdése alapján, pénztártag tagdíjfizetésre kötött megállapodása esetén a tagdíjfizetési kötelezettség a megállapodásban foglaltak szerint áll fenn.

A pénztártagság létesítésére, megszüntetésére vonatkozó átmeneti rendelkezések:

Azok a személyek, akik 2001. december 31-ét követően és 2003. január 1-je előtt váltak a társadalombiztosítási jogszabály (Tbj.5.§) szerint első alkalommal biztosítottá és 2002. december 31-én tagjai magánnyugdíjpénztárnak, e jogviszonyuk alapján 2003. december 31-ig egy alkalommal a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszaléphetnek.

Azok a személyek, akik 1998. június 30-át követően és 2003. január 1-je előtt váltak a Tbj. szerint első alkalommal biztosítottá és 2002. december 31-én nem tagjai magánnyugdíjpénztárnak, vagy 2002. január 1-jót követően és a (3)-(4) bekezdésben megállapított határidőn belül a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépnek, biztosítotti jogviszonyuk alapján 2003. december 31-ig egy alkalommal magánnyugdíjpénztárba beléphetnek.

A 30 év alatti biztosított önkéntes belépésre 2003. december 31. napjáig van lehetőség.

Az EU csatlakozástól: Azok a külföldiek, akik 2001. december 31-ét követően és 2003. január 1-jót megelőzően váltak a Tbj. 13.§-ában meghatározott nemzetközi egyezmény alapján az Európai Unió területén és Magyarországon első alkalommal biztosítottá, és ebben az időpontban nem töltötték be 42. életévüket, magyarországi munkavállalásuk esetén egy alkalommal eldönthetik, hogy belépnek-e magánnyugdíjpénztárba.

3. A nyugdíjjárulék és a tagdíj mértéke, tagdíjfizetés szabályai

A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke

• kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozé biztosított esetében 8,5 százalék,

• a magánnyugdíjpénztár tagja esetében 2003.évben 1,5 százalék, 2004.évben 0,5 százalék.

A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme után 2003. évben 7 százalék, 2004. évben 8 százalék tagdíjat fizet. A tagdíjkiegészítés fizetésének szabályai változatlanok.

A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett egy naptári naprajutó bruttó átlagkereset két és félszeresének naptári évre számított összege után fizeti meg ( járulékfizetési felső határ)

A járulékfizetési felső határ összege a költségvetési törvény szerint napi 10. 700 Ft, éves szinten 3.905.500,-ft.

Járulék-tagdíj elszámolás szabályai

Nyugdíjjárulék és tagdíj „elszámolási” szabályai

Amennyiben a biztosított egyidejűleg magánnyugdíjpénztár tagja is, azonban a tagdíjfizetési kötelezettség kezdetét követően a 19. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti nyugdíjjárulékot fizet, a nyugdíjjárulék-túlfizetés összegét a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) az adóhatósággal az Art. szabályai szerint elszámolja, és azt tagdíj címén az érintett magánnyugdíjpénztárhoz pétbevallás benyújtásával egyidejűleg megfizeti.

2003. január 1-jótől az előzőek szerinti elszámolásra (pétbevallásra) a foglalkoztató nem kötelezett, ha a biztosított magán-nyugdíjpénztári tagsága az elszámolás (pétbevallás) időpontjában a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt már nem áll fenn.

Nyugdíjjárulék és tagdíj „arányos elszámolásának” szabályai

Ha a magán-nyugdíjpénztári rendszert önkéntesen választé biztosított járulékköteles jövedelméből a foglalkoztató a járulékfizetési felső határnak megfelelő nyugdíjjárulékot részben vagy egészben levonta és azt a magán-nyugdíjpénztári tagság létesítését megelőzően a Nyugdíjbiztosítási Alap részére megfizette, a Tbj. 19. § (2) bekezdésének a) pontja alapján levont járulékösszeget a 19. § (2) bekezdésének b) pontjában, valamint a Tbj. 33. § (1) bekezdésében meghatározott arányban meg kell osztani a biztosítási, illetőleg a tagsági jogviszony időtartamának megfelelően.

Az arányos elszámolás elvégzéséhez meg kell állapítani az adott biztosítási jogviszony tárgyévi azon naptári napjainak számát, amely időtartam alatt a biztosított

a) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hatálya alá tartozott és nyugdíjjárulék fizetésére, továbbá

b) a magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettség alá eső időtartam azon naptári napjainak számát, amely alatt a biztosított egyidejűleg nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére volt kötelezett. E napoknak és a járulékfizetési felsőhatár napi összegének a szorzata adja a társadalombiztosítási nyugdíjjárulék, illetőleg a társadalombiztosítási nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetés szempontjából figyelembe vehető felső határt.

Az előzőek szerint megállapított felső határok figyelembevételével kell az arányos elszámolást teljesíteni oly médon, hogy a túlfizetésként jelentkező nyugdíjjárulék összegét az illetékes állami adóhatóságtól kell a Tbj. 50. §–ában foglaltak szerint visszaigényelni és a következő havi tagdíjbevallásban bevallani, egyidejűleg átutalni a magánnyugdíjpénztár részére.

4. A visszalépő tagok esetében előírásra kerültek a tagdíjkiegészítés visszafizetésére vonatkozó szabályok

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történt visszalépés, (ideértve a rokkantsági nyugdíjjogosultság miatti visszalépőt és a pénztártag halála esetén a teljes összegű hozzátartozéi nyugellátás miatti visszautalást is) a tag egyéni számláján a visszalépési kérelem kézhezvételét követő negyedév fordulénapi követelésének a tagdíjkiegészítéssel csökkentett összegét a Nyugdíjbiztosítási Alapba kell átutalni. Az átutalásról a magánnyugdíjpénztár a visszalépési kérelem kézhezvételének negyedévét követő 50 napon belül gondoskodik, hivatkozva a pénztártag személyi adataira és TAJ számára, egyidejűleg az átutalás megtörténtéről, az átutalt összegről a foglalkoztatót és a volt pénztártagot is tájókoztatja. A biztosított egyéni számláján jóváírt összegről évenkénti összesítésben adatszolgáltatást kell teljesíteni az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. A tagdíjkiegészítés összegét a magánnyugdíjpénztár a visszalépést követő 60 napon belül a tag illetve a kedvezményezett rendelkezése szerint visszafizeti vagy önkéntes nyugdíjpénztárba utalja át

Változatlan szabály, hogy a biztosított a magánnyugdíjpénztárhoz valé csatlakozása visszavonásáról illetőleg a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépéséről szóló nyilatkozatáról az érintett magánnyugdíjpénztár mellett egyidejűleg valamennyi foglalkoztatóját is tájókoztatni köteles. A nyilatkozatban meg kell jelölni a visszalépés, illetőleg a pénztártagság megszüntetésének napját, amely a nyilatkozattétel napjától korábbi időpont nem lehet.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe 2002. december 31-éig történt visszalépés, valamint a rokkantsági nyugdíjjogosultság miatti és a pénztártag halála esetén a teljes összegű hozzátartozéi nyugellátás miatti visszautalás esetén, az Mpt. 26.§-ának (5) bekezdése alapján fizetett és a biztosított pénztártag egyéni számláján jóváírt tagdíjkiegészítés összegét a pénztártag illetve a kedvezményezett kérelme alapján, a lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv fizeti vissza, vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utalja át. A visszafizetésre (visszautalásra, átutalásra) irányuló kérelmet az e törvény hatályba lépését követő öt éven belül az illetékes magánnyugdíjpénztárhoz lehet benyújtani. A tagdíjkiegészítés összegét hozam nélkül kell megállapítani.

A tagdíjkiegészítés visszafizetésére (visszautalására, átutalására) a magánnyugdíjpénztár adatszolgáltatása alapján, az adatszolgáltatás átvételét követő 60 napon belül kerül sor. Az adatszolgáltatást (visszautalás, átutalás kérést) a pénztártag kérelmének kézhezvételét követő 60 napon belül kell megküldeni a volt pénztártag lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. Az adatszolgáltatásban közölni kell a pénztártag nevét, lakcímét, TAJ-számát, az átutalt tagdíjkiegészítés összegét, időpontját, a tag által megjelölt önkéntes nyugdíjpénztár elnevezését és bankszámlaszámát.

A magánnyugdíjpénztár jogutéd nélküli megszűnése esetén a pénztártag illetve a kedvezményezett a kérelmet a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez nyújtja be, egyidejűleg hitelt érdemlő médon igazolja a visszafizetendő tagdíjkiegészítés összegét.

A T. 313. §-ának (1) bekezdésében elrendelt tagdíjkiegészítés kifizetését az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság átutalással teljesíti, ha a jogosult pénzintézetnél vezetett folyószámlával rendelkezik.

A tagdíjkiegészítés visszafizetésére irányuló kérelmet írásban -tértivevénnyel vagy az átvételt igazolé más médon- kell benyújtani az illetékes magánnyugdíjpénztárhoz. A kérelemben meg kell jelölni azt a lakáscímet (postacímet), átutalási bankszámlaszámot, illetőleg annak az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak a nevét, címét, bankszámlaszámát, ahova az összeg átutalását kérik.

A magánnyugdíjpénztár a kérelmeket nyilvántartásba veszi és ennek alapján teljesíti a T. 313. §-ának (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatást a következő adatok felsorolásával: a kérelmező neve (a volt pénztártag neve és TAJ száma), címe, bankszámlaszáma vagy az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár neve, címe, bankszámlaszáma, az egyéni számlán jóváírt és az MNYI-nek átutalt nettó (hozam nélkül számított) tagdíjkiegészítés összege, valamint a pénztár (jogelőd) által történt visszautalás időpontja.

Az adatszolgáltatást cégszerűen aláírt, papír alapú nyomtatott formában -legalább húsz főt elérő adatszolgáltatás esetén- számítástechnikai adathordozén is meg kell küldeni. Számítástechnikai adathordozén történő adatszolgáltatást a csoportos átutalási megbízás szabványos üzenetének előírásai szerint kell teljesíteni. A tagdíjkiegészítés kifizetésének végrehajtásával kapcsolatban felmerülő készkiadásokat a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésének „Postaköltség és egyéb kiadások” jogcímén kell elszámolni.

5. Az egyösszegű szolgáltatás igénybevételének feltételei

Egyösszegű kifizetést teljesít a pénztár

• a pénztártag felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a kedvezményezett részére, (az e pontszerinti egyösszegű kifizetés nem nyugdíjszolgáltatás!) Az örökös, illetve kedvezményezett részére történő haláleseti kifizetés illetékmentes.

• annak a pénztártagnak a kérésére, akinek a nyugdíjkorhatár eléréséig a különböző pénztárakban eltöltött és összeszámított tagsági jogviszonya nem haladja meg a 180 hónapot.

6. Átlépés esetén a hozam elszámolásának szabályai meghatározásra kerültek

Az átlépéskor a pénztár a tag követelésének megfelelő összeget a tag által választott pénztárba e pénztár felszélítása alapján utalja át. Az átlépéssel kapcsolatos tényleges költségeket, legfeljebb azonban a tag követelésének egy ezrelékét, az átutalást teljesítő pénztár a tag követeléséből levonhatja. A pénztárnak az átlépés fordulénapja és az átutalás napja közötti időszakra hozamot kell fizetnie

7. Pontosításra kerültek a megállapodás megkötésére vonatkozó szabályok is.

Megállapodást köthet a pénztárral tagdíjfizetésre az a pénztártag, aki

• időlegesen nem rendelkezik a tagdíj alapjául a Tbj.-ben meghatározott járulékalapot képező jövedelemmel, vagy

• aki a Tbj. 34 § (1) bekezdése szerint megállapodást köthet az illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervvel társadalombiztosítási nyugellátásra.

A tagdíjfizetésre kötött megállapodés a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. A tárgyhónap első napját megelőző időre megállapodás nem köthető. Ezt követően a tagdíjat a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után. A tagdíj fizetését – támogatási megállapodés alapján – a tag helyett átvállalhatja. A támogatás jogosultja a pénztártag. A támogatás felhasználására a tagdíjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

8. A tagdíjbevallás és befizetés teljesítésének eljárósi szabályai, a tagdíj megállapítása, bevallás és megfizetése (Tbj, 51.§)

A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelme alapján köteles a tagdíj összegét megállapítani és levonni, az érintett magánnyugdíjpénztárnak bevallani és megfizetni a tárgyhónapot (az elszámolt hónapot) követő hónap 12. napjáig. A központosított illetmény-számfejtési rendszerbe tartozé központi költségvetési és a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásában részt vevő szervek esetében a tagdíjbevallás benyújtási és befizetési határideje a tárgyhónapot (az elszámolt hónapot) követő hónap 20. napja. A havi tagdíjbevallásban a levont tagdíj alapját és összegét - név és TAJ-szám jelölésével - biztosítottanként kell feltüntetni.

A tagdíjbevallásban az összes, a tárgyhónapban foglalkoztatott, az adott magánnyugdíjpénztárhoz tartozé pénztártag adatait fel kell tüntetni. A bevallásban közölni kell, ha a biztosítottnak a foglalkoztatónál fennállé biztosítási jogviszonya, vagy tagdíjfizetést megalapozé jogviszonya a tárgyhónapban keletkezett vagy megszűnt. E rendelkezés alkalmazásánál tagdíjfizetést megalapozé jogviszonynak minősül a munkanélküli ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj, a gyermeknevelési támogatás és az ápolási díj folyósításának időtartama is. A bevallásban külön kell feltüntetni a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelmet (összeget), a Tbj. 33. §-ában meghatározott tagdíjat és az Mpt. 26. § (5) bekezdése alapján a vállalt tagdíjkiegészítés összegét. A tagdíjkiegészítés összegét meg kell bontani a foglalkoztató, illetve a pénztártag által vállalt részre.

A foglalkoztatónak nem minősülő egyéni vállalkozó az általa választott magánnyugdíjpénztárhoz az általános rendelkezések szerinti bevallást teljesíti.

Az egyéni vállalkozó a magánnyugdíjpénztári tagdíját a 29. és 29/A. §-ban meghatározott járulékalap figyelembevételével negyedévenként állapítja meg és a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig vallja be és fizeti meg az érintett magánnyugdíjpénztárnak.

Az egyéni vállalkozó tagdíjbevallási kötelezettségének - az adóbevallásra előírt határidőben - évi egyszeri tagdíjbevallással tehet eleget, feltéve, hogy a tagdíjat a minimálbér alapulvételével negyedévente megfizeti, és a megfizetett tagdíj, valamint a 29. és 29/A. § szerinti járulékalap figyelembevételével megállapított tagdíjkülönbözetet a bevallással egyidejűleg rendezi.

Amennyiben az egyéni vállalkozó tagdíjfizetési kötelezettsége megszűnik, a tagdíj bevallását és befizetését a kötelezettség megszűnését követő hónap 12. napjáig kell teljesíteni.

Ha az egyéni vállalkozó a negyedévenkénti tagdíjbevallás helyett az évi egyszeri bevallást választja, e választásáról a tárgyév február 15-éig - ha a tagdíjfizetési kötelezettsége e határidő után keletkezik, az azt követő 15 napon belül - írásban (bevallást pétlé nyilatkozatban) értesíti az érintett pénztárat. Az egyéni vállalkozó - a Tbj. 29. § (6) bekezdésben foglalt egyéni vállalkozó kivételével - e bevallást pétlé nyilatkozatában az éves bevallás benyújtása mellett, kötelezettséget vállal a tagdíj negyedévenkénti megfizetésére, amely alapján a pénztár a tárgyévben a fizetési kötelezettséget előírja. A Tbj. 29. § (6) bekezdésben foglalt egyéni vállalkozó nyilatkozatában arra vállal kötelezettséget, hogy a tárgyév folyamán a tagdíjat a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem után, a jövedelem elszámolását magában foglalé negyedévet követő hé 12. napjáig megfizeti és erről a pénztárat értesíti. Ha az egyéni vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerinti adózást választja, az adóhatósághoz benyújtott nyilatkozatáról, illetve az eva törvény hatálya alél valé kikerüléséről, továbbá a minimálbérnél magasabb összegű járulékalap vállalásáról tájókoztatnia kell az érintett magánnyugdíjpénztárat (pl. a nyilatkozat másolatával). Az éves bevallást választé egyéni vállalkozó a bevallás benyújtásával egyidejűleg a tagdíjkülönbözetet is rendezi.

Pályakezdő megállapodására vonatkozó szabály: A nyugellátás szerzése érdekében a Tbj. 34. §-ának (1) bekezdése alapján megállapodás kötését kezdeményező személy nyilatkozik arról, hogy pályakezdőnek minősül-e a Tbj. 4. §-a n) pontjának 3. alpontja szerint. A megállapodás megkötésére a pályakezdő magánnyugdíjpénztári tagsága létrejöttével, a tagsági okirat benyújtása (bemutatása) alapján a 7/C. § (1) bekezdésében meghatározott időponttal kerül sor. A pályakezdővel kötendő megállapodés alapján fizetendő járulék mértéke a tagdíj összegével csökkentett összegben kerül megállapításra.

A tagdíj önellenőrzésére a nyugdíjjárulék önellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy az önellenőrzést tagonként, vonatkozási időszakonként ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtani, ahol a pénztártag tagsági jogviszonya az önellenőrzés benyújtásának időpontjában fennáll. A tagdíj bevallásánál és önellenőrzésénél az Art. rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy a kerekítés szabályai nem alkalmazhatéak, a tagdíjat (egyéb befizetési kötelezettséget) forintban kell feltüntetni és teljesíteni.

A tagdíjtúlfizetés elszámolása az önellenőrzésre rendszeresített nyomtatvány benyújtásával történik. A magánnyugdíjpénztár a foglalkoztató rendelkezése alapján a túlfizetés összegét a következő esedékes fizetési kötelezettségbe beszámítja vagy visszatéríti. 2003-január 1-jótől, ha a biztosított pénztártagsági jogviszonya az önellenőrzés, illetőleg a tagdíj-túlfizetés megállapításának időpontjában a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt már nem áll fenn és a tag egyéni számlakövetelése már átutalásra került, a tagdíj-túlfizetés önellenőrzéssel megállapított összegét a foglalkoztató a nyugdíjjárulék-kötelezettség önellenőrzése során érvényesíti.

Ha tehát a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépést követően a magánnyugdíjpénztári tag egyéni számlakövetelése az önellenőrzés időpontjában az NY.Alap részére már átutalásra került, a foglalkoztató az erre az időszakra szóló túlfizetés önellenőrzéssel megállapított összegét az önellenőrzés időpontjában esedékes nyugdíjjárulék kötelezettségbe tudhatja be vagy annak önellenőrzésével érvényesítheti.

2003. január 1-jótől hatályos rendelkezés szerint, ha a biztosított pénztártagsági jogviszonya a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt már nem áll fenn és a pénztártagsági jogviszony idejére járó, meg nem fizetett tagdíj, bírság, pótlék nem a magánnyugdíjpénztárat illeti, akkor a magánnyugdíjpénztár által kezdeményezett behajtási, végrehajtási eljáróst a pénztár nyilatkozata alapján az állami adóhatóság a Nyugdíjbiztosítási Alap javára folytatja le.

Változatlan eljárósi szabályok: a PSZÁF a tagdíjbevallásra, önellenőrzésre, adatszolgáltatásra (a továbbiakban együtt: tagdíjbevallás) térítésmentesen nyomtatványokat rendszeresít. A PSZÁF meghatározza és közzéteszi a rendszeresített nyomtatványok tartalmát és formáját, gondoskodik arról, hogy azok az adatszolgáltatásra kötelezettek (bevallék) számára megfelelő helyen és időben álljanak rendelkezésre.

A tagdíjbevallés a PSZÁF által meghatározott médon, gépi adathordozén (mágneslemez, CD-lemez) is teljesíthető. A gépi adathordozén teljesített bevalláshoz mellékelni kell a rögzített adatokból előállított, összesített adatokat tartalmazé, kinyomtatott és cégszerűen aláírt adatlapot.

A tagdíjbevallás - a vonatkozó jogszabályi és technikai feltételek megléte esetén - minősített (fokozott biztonságú) elektronikus aláírással és időbólyegzővel ellátott elektronikus dokumentumban, számítógépes hálézat útján is teljesíthető. Ebben az esetben a tagdíjbevallást a pénztárak is elektronikus dokumentum formájában tartják nyilván.

A gépi adathordozén vagy számítógépes hálézaton, elektronikus adatátviteli eszközzel, elektronikus dokumentum formájában történő tagdíjbevallés a PSZÁF által rendelkezésre bocsátott számítógépes program felhasználásával, a kiadott adatszerkezetnek teljes egészében megfelelő formátumban teljesíthető.

A számítógépes hálézaton, elektronikus dokumentum formájában előállított adatszolgáltatások teljesítésével kapcsolatban az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény rendelkezései az irányadók.

A tagdíjbevallás és önellenőrzés teljesítéséhez szükséges formanyomtatványokat, adatszerkezetet és informatikai utasítást a PSZÁF a hivatalos lapjában és a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé. A PSZÁF által rendszeresített formanyomtatványok a magánnyugdíjpénztáraknál szerezhetőek be.

A rendszeresített nyomtatvánnyal azonos értékű teljesítés, ha a bevallásra kötelezett a PSZÁF által rendszeresített számítógépes program alapján, számítógéppel előállított és aláírt irat benyújtásával teljesíti a bevallási (önellenőrzési) kötelezettségét.

A foglalkoztató az adott magánnyugdíjpénztárhoz a legalább 20 főt meghaladó tagdíjbevallást a PSZÁF által rendszeresített és a kötelezettek rendelkezésére bocsátott számítógépes programmal, vagy a PSZÁF által kiadott adatszerkezetnek teljes egészében megfelelő formátumban állíthatja elő és gépi adathordozén (mágneses adathordozé, CD lemez) teljesítheti. (

A gépi adathordozén benyújtott bevalláshoz csatolni kell a Tbj. 51. §-ának (1) bekezdése szerinti bevallás összesített adatainak egy kinyomtatott, cégszerű aláírással hitelesített példányát. A foglalkoztató egyidejűleg írásban nyilatkozik arról, hogy a gépi adathordozén benyújtott bevallés a PSZÁF által kiadott adatszerkezetben készült el és tartalmazza az előírt, tagonként részletezett bevallásokat.

Az elektronikus dokumentumban és számítógépes hálézat útján teljesíthető a tagdíjbevallás és önellenőrzés, ha a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) a tagdíjbevallásra előírt határidőt megelőző hónap 15. napjáig az érintett magánnyugdíjpénztárhoz bejelenti a bevallási kötelezettség elektronikus úton történő teljesítésének szándékét, a vele szerződésben állé minősített hitelesítésszolgáltaté nevét, székhelyét és adóazonosíté számát.

Meghosszabbításra került a felkészülési idő az elektronikus bevallás teljesítésére. Az elektronikus dokumentumban és számítógépes hálézat útján teljesíthető bevallás (adatszolgáltatás) fogadásának, feldolgozásának és nyilvántartásának feltételeit a pénztárak legkésőbb 2003. december 31-ig kötelesek kialakítani. A feltételek biztosítása érdekében -figyelemmel a Tbj. 51. §-a (5) bekezdésének c) pontjára is- a PSZÁF a magánnyugdíjpénztárak rendelkezésére bocsátja az Informatikai és Hírközlési Minisztériummal egyeztetett formában az elektronikus aláírással ellátott bevallások fogadására alkalmas szoftvert, meghatározza az elektronikus aláírással ellátott bevallások fogadásának, feldolgozásának és nyilvántartásának követelményeit.

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2012.

- Ötezer új állást teremthet az NGM pályázata

- Tájékoztatás a munkaszerződés-módosítás lehetőségeiről

- Kötelező részmunkaidő

- Tanulmányok szerződés nélkül

- Kötelező bérfejlesztési ajánlat

- Munkaszerződés módosítása közös megegyezéssel

- Várandós munkavállaló munkaszerződése

- Eljárási szabály

2011.

- Átmenetileg csak szálláshelyen lehet felhasználni a Széchenyi Pihenő Kártyát

2010.

- Megváltoztak az európai uniós munkanélküli ellátás szabályai

- Az árvíz miatt nem bocsáthatnak el a munkáltatók

2009.

- Cafeteria - adózási tervek

- A gyermekgondozási díj átalakításának lényege

2008.

- 700-800 ezer megváltozott munkaképességű személy

- 700-800 ezer megváltozott munkaképességű személy

2007.

- Megvonnák a segélyt a feketemunkásoktól

- A diploma eredményét is kérhetik az álláspályázatban

- Szakképzés: hiábavaló reformok

2005.

- A kormány ma dönt a pályakezdõk "Start program"járól

- Új, foglalkoztatást segítõ programok kétmilliárdos keretbõl

Ön a 108638 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 54.81.232.54