látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 105 hónap
Eltelt napok száma 3146 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 4 923 fő
- Napi új álláshelyek 164 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 861 209 fő


Célállapot -344 209 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Távolléti díj
Rendkívüli felmondás szabályai
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Pihenőnapi szabályok változása
Szakképzési hozzájárulás
Egyszerűbb lesz az egyszerűsített foglalkoztatás
Munkaszüneti napon történő munkavégzés
Munkabér
Próbaidő szerepe
Bérezési rendszer, bérfizetés
További munkaviszony létesítése
Munkaügyi iratok megőrzése
2011 - Minimálbér, foglalkoztatás, munkavállalás, munkaerőpiac

Munkaügy

Orvosi alkalmassági vizsgálat

Foglalkozás-egészségügy a gyakorlatban

Megjelent: 2011. január 24., hétfő | Forrás: MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda

A munkavédelemről szóló 1993. Évi XCIII. Törvény, a foglalkozás egészségügyi ellátásról szóló 27/1995. NM, a 89/1995. Kormányrendelet és a 33/1998.(VI. 24.) NM értelmében minden munkáltató, aki szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat, köteles munkavállalói számára biztosítani a munkaköri alkalmassági vizsgálatokat.

A véleményezést első fokon a foglalkozás- egészségügyi alapszolgáltatást végző szerződéses szakorvos végzi.

Az orvosi vizsgálatra vonatkozóan munkáltató külön szabályzatban határozza meg annak rendjót. (Hatályos Foglalkozás-egészségügyi Szabályzat)

A munkavégzés személyi feltételei: egészségügyi alkalmasság

A munkavégzés személyi feltételeinek biztosítása során a munkáltató köteles arról gondoskodni, hogy csak olyan munkavállalót foglalkoztasson, aki egészségügyi szempontból a munkavégzésre alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal (Mvt.49.§).

Az egészségügyi alkalmasságról a külön jogszabályban meghatározott munkakörökben előzetes és időszakos orvosi vizsgálat alapján kell dönteni. (33/1998.(VI. 24.) NM. rendelet)

A munkaköri alkalmassági vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozik annak elbírálása, hogy a munkavállaló a munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő leterhelés által okozott igénybevétele egészségét, testi illetve lelki épségét nem veszélyezteti-e.

A munkáltató nem foglalkoztathatja azt a személyt, akit az orvosi alkalmassági vizsgálaton "alkalmatlannak" minősítettek.

A munkaviszony létesítése során a munkáltató, illetve a vizsgálatot végző orvos tájókoztatást kérhet a munkavállalótól az egészségi állapotára vonatkozó olyan kérdésekben, amelyek a munkaviszony létesítése és a munkakör betöltése szempontjából lényegesnek minősülnek. Az ilyen kérdések és vizsgálatok természetesen nem sérthetik a munkavállaló személyiségi jogait, és nem terjedhet ki a szellemi képesség és az elmeállapot véleményezésére.

A munkavállaló - együttműködési kötelezettsége alapján - köteles a munkáltatót tájókoztatni arról, ha valamely, korábban megállapított munkaképesség-csökkenéssel rendelkezik vagy valamilyen, az egészségéhez kapcsolédé társadalombiztosítási ellátásban - pl. baleseti járadékban - részesül.

Ezt meghaladóan bármilyen egészségi állapotra vonatkozó kérdés csak orvosi kérdés lehet, amely a magántitok körébe tartozik.

Az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat adhat tájókoztatást a munkáltatónak arról, hogy a munkavállaló orvosilag alkalmas vagy alkalmatlan-e a betölteni kívánt munkakör ellátására. A vizsgálat elvégzése csak a munkavállaló előzetes hozzájárulásával történhet, és az nem sértheti a személyiségi jogait (LB. Mfv. I. 10.304/2004.)

Az orvosi alkalmassági vizsgálat körében kitölthető olyan orvosilag megengedett adatlap, amely az orvosi titok körében kezelendő. Az esetleges alkalmatlanság oka csak a vizsgált személy írásbeli hozzájárulásával közölhető.

Fentiekből is következően a munkavállaló az egészségügyi alkalmassághoz kötött munkakör betöltése előtt köteles számot adni azokról a meglévő betegségeiről, amelyek a munkaviszony létesítését kizárják.

Elvileg elképzelhető, hogy a munkavállaló ezen kérdésekben lényeges körülményeket elhallgat vagy szándékosan téves tájókoztatást nyújt a vizsgálatot végző orvos részére. Ez a magatartás megtévesztésnek minősül, s utébb - bizonyíthatósága esetén - a munkaviszony érvénytelenségét is eredményezheti.

A munkaviszony létesítésekor már meglévő vagy később kialakulé ún. "természetes kérokú" endogén eredetű betegségek egy része (kivéve a súlyosabb eseteket) nem eredményezi feltétlenül a munkakör betöltésére valé egészségügyi alkalmatlanságot.

Számos esetben ezek a betegségek (pl. magas vérnyomás, szédülési hajlam) a munkakör (pl. adminisztrátor) ellátását nem zárják ki, lehet, hogy a munkavállaló nincs is tisztában meglévő egészségügyi problémájával, hisz mellette munkáját biztonságosan el tudja látni.

A gyakorlat azt mutatja, hogy a munkavállaló "magával hozott", a munkaviszonytól független betegségei egy esetlegesen bekövetkező munkabalesetnél jutnak különös jelentőséghez.

Munkabaleset és egészségi állapot

A munkabalesetek bekövetkezése során lefolytatott vizsgálatnál nagy jelentősége van a személyi tényezők vizsgálatának.

E körben lényeges szempont, hogy a munkavállaló rendelkezett-e a biztonságos munkavégzéshez szükséges egészségügyi alkalmasság feltételeivel. Ennek első számú felelőse nyilvánvaléan a munkáltató (pl. időszakos orvosi vizsgálatok).

Ugyanakkor fontos hangsúlyozni e vonatkozásban a munkavállaló felelősségét is, hiszen munkáját munkára képes állapotban köteles végezni, haladóktalanul jeleznie kell a munkáltató számára rosszullétét, fáradtságát, valamint azt is, ha megbetegedése miatt nem képes munkáját biztonságosan ellátni. Amennyiben a munkavállaló fenti kötelezettségét nem teljesíti, mulasztásának bizonyítása a munkáltatót terheli. Ebben a kérdésben a célirányos médon lefolytatott szakorvosi vélemények tekinthetőek irányadónak.

A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességre tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A törvényben megfogalmazott "munkaviszonnyal összefüggésben" kifejezés arra utal, hogy a munkavállalót ért kárnak valamilyen formában összefüggésben kell állnia munkaviszonyával, adott esetben az elszenvedett munkabalesettel. A munkáltatónak a kárfelelőssége a munkavállaló egészségkárosodásáért akkor állapítható meg, ha a munkavállaló bizonyítja a munkabaleset és a betegsége közötti okozati összefüggést (csonkolásos balesetnél ez egyértelmű).

A bíróság elé kerülő legtöbb esetben az egészségkárosodás közvetlenül vagy közvetve valamilyen balesetre vezethető vissza. Ha a munkavállaló balesetét a munkáltató által nem ismert és kellő gondosság mellett sem felismerhető betegség következtében - a munka jellegével és a munkahely adottságaival össze nem függő - rosszulléte okozta, a munkáltató mentesül a felelősség alél.

Az adott ügyben a munkavállaló szolgálata közben epilepsziás roham következtében rosszul lett, elesett és a fejón sérüléseket szenvedett. Az orvosi szakvéleményeken alapulé bírósági döntés értelmében, a korábban nem diagnosztizált epilepszia következtében fellépő rosszullét nem hozhaté okozati kapcsolatba a munkáltató működésével és a munkaviszonnyal, ezért a munkáltató nem tehető felelősség.

Amennyiben tehát az orvosi szakvélemény szerint a munkaviszonyból folyé tevékenység és a károsodás között az okozati összefüggés egyértelműen kizárhaté és sorsszerű megbetegedés állapítható meg, a munkáltató elleni kárigény megalapozatlan. Ha a természetes kérokú betegség (magas vérnyomás, epilepszia, labilis idegrendszer stb.) a munkabaleset kizárólagos oka, a munkáltató felelőssége nem áll fenn.

A munkáltatói kárfelelősség legalább a közvetett összefüggést feltételezi. Ha a munkavállaló a munkahelyi balesetből eredő egészségkárosodásból maradóktalanul felgyégyul, a későbbi, sorsszerű betegségből eredő károkért a munkáltató felelőssége nem áll fenn.

A felmerült esetben a munkahelyen bekövetkezett kompresszor-robbanés a munkavállaló gyermekkorától fennállé ideggyenge alkatát átmenetileg rosszabbá tette, de ez kompenzálédott, és a később kialakult újabb állapot családi körülmények hatására jelentkezett, oki összefüggés hiányában kártérítés nem jár.

Nem állapította meg a bíróság az összefüggést akkor sem, amikor az esztergályos rosszul lett és kérházba szállítás után meghalt. A halált közvetlenül előidéző trombézis ugyanis a munkavállaló előrehaladott magas vérnyomásával függött össze. A trombézis egyes csekélyebb fizikai megterhelés esetén is kialakulhatott volna.

Megállapította viszont a bíróság a munkáltató kárfelelősségét, amikor a halálos következmény egyedüli oka a munkabaleset miatt szükségessé vált - orvosi műhiba nélkül végrehajtott - műtét és szövődményeként kialakulé betegség volt.

Más esetben a munkavállaló a munkavégzés közben a homlokét ütötte be. Sérülése néhány napon belül begyégyult, a következő évben azonban rokkantosították. Az orvosi szakvélemény szerint az agyi károsodás okozati összefüggésben volt a balesetkor keletkezett agyhártya alatti bevérzéssel. A bíróság itt is megállapította a munkáltatói felelősséget, hiszen a kisebb sérülés volt az oka a később jelentkező súlyos egészségromlásnak.

A gyakorlatban több esetben is előfordult, hogy a munkabaleset következtében a munkavállalónál pszichés megbetegedések léptek fel. Az adott munkabalesetnél a munkavállaló lába sérült meg, ebből adódéan 26 %-os munkaképesség-csökkenése keletkezett. A baleset következtében azonban - anélkül, hogy korábban ilyen panaszai lettek volna - pszichés betegséggel is kezelni kellett. Munkaképességét összességében 67 %-ban veszítette el. A szakértő szerint a pszichés betegség kibontakozására a baleset adott alkalmat, ezért a munkáltató kártérítési felelősséggel tartozik.

Amennyiben a munkavállaló természetes eredetű, vagyis nem a munkavégzésből eredő, annak körülményeiből származé megbetegedéséből eredő állapota a munkabalesettel összefüggésben tovább romlott, ezért a károsodásért a munkáltató felelőssége szintén megállapítható. A kérdéses esetben a vízvezeték szerelőt áramütés érte munkavégzés közben. Az orvosi szakvélemény szerint a közvetlenül a munkabalesetből eredő munkaképesség-csökkenése 25 %-os mértékű. Megállapította ugyanakkor, hogy a korábban is meglévő magas vérnyomás megbetegedése, szív-keringési megbetegedése rosszabbodott, össz-szervezeti munkaképesség-csökkenését 50 %-ban határozta meg. A bíróság itt a munkáltató teljes kárfelelősségét állapította meg, mert a munkavállaló az egyéb természetű megbetegedései ellenére a balesetig hiánytalanul el tudta látni munkakörét.

Azonos médon döntött a munkaügyi bíróság más ügyben, amikor a munkavállaló gerincelfajulásos természetes eredetű betegsége nem okozott korábban keresetveszteséget, de az állapotának rosszabbodását okozé munkabaleset miatt utébb kárt szenvedett.

Munkakörülmények és az egészségi állapot

A munkavállaló lassú megbetegedése, egészségi állapotának tartós leromlása esetén az egészségkárosodás oka nehezebben tisztázhaté, mint munkabaleset vizsgálatakor.

Általában szakértői feladat annak megállapítása, hogy a munkavállaló megbetegedése összefüggött-e a munkakörülményekkel, s így a károsodásért a munkáltató felelőssége megállapítható-e.

Ha a károsodás (pl. keresetveszteség) kizárólag valamely természetes kérokú, sorsszerű megbetegedéssel függött össze, a munkáltató nem felel. Amennyiben a károsodást jelentő állapot már a sérelmezett munkáltatói körülményektől függetlenül, korábban is fennállt, a felelősséget megalapozé kapcsolat hiányzik.

Foglalkozási megbetegedésnek minősül a munkavégzés közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően kialakulé idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkafolyamat során előfordulé fizikai-, kémiai-, biolégiai-, pszichoszociális- és ergonémiai kéroki tényezőkre vezethető vissza. Ebbe a körbe tartozik tehát minden olyan betegség, amely a munkavégzés, annak körülményei folytán következett be.

Ennél szűkebb a társadalombiztosítási ellátásra valé jogosultság szempontjából foglalkozási betegségnek tekintendő betegségek köre, mert csak az minősül ilyennek, amely a biztosított foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezett. Ezeket a betegségeket jogszabály állapítja meg, meghatározva azokat a munkakörülményeket is, amelyek közötti munkavégzésre tekintettel az adott betegség foglalkozási betegségnek minősül (217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 1.sz. melléklet).

Ha a munkavállaló foglalkozási betegségének kialakulásában több munkáltatónál végzett munka hatott közre, a munkavállaló káráért az a munkáltató felel, akinél a munkavállaló foglalkoztatási betegségből származé munkaképtelensége, illetve munkaképesség-csökkenése keresetveszteséget okozott.

A foglalkozási megbetegedésből eredő károsodásért az a munkáltató felelős, ahol a munkavállaló a foglalkoztatási megbetegedésnek kitett munkakörben utoljára dolgozott. Az a munkáltató, aki egészséget károsíté anyaggal foglalkoztatja a munkavállalót, köteles a munkavállaló egészségkárosodásából eredő kárát megtéríteni, abban az esetben is, ha a munkavállaló a korábbi munkahelyén is ugyanazzal az anyaggal dolgozott.

Mivel a foglalkozási betegségek jogszabály általi meghatározása természettudományi tapasztalatokra épül, a károsodásnak a munkaviszonnyal valé összefüggését vélelmezni kell. Ezen megbetegedések esetén a munkáltató helytállási kötelezettsége nyilvánvalé.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy a munkáltató kártérítési felelőssége szempontjából nincs döntő jelentősége annak, hogy a munkavédelmi hatóság elismerte-e a károsodást foglalkozási megbetegedésnek. Természetesen a jogszabály mellékletében fel nem sorolt foglalkozási eredetű megbetegedésekért is fennáll a munkáltató felelőssége.

Jogeseti példák

- A munkavállaló vizes, nedves helyen dolgozott, a rossz ventilátor miatt a helyiség hőmérséklete túl hideg, illetve túl meleg volt. A munkavállaló gerinc- és csípőkopás megbetegedésben szenvedett. Az orvosszakértői vélemény szerint ezek nem gyulladásos eredetű betegségek, nem állhatnak okozati összefüggésben a munkahelyi körülményekkel. Ebből következően a munkáltató nem felel a károsodásért. 

- A munkavállaló daruvezetőként dolgozott. Öt éven át fülkéje nyitott volt. Munkaviszonya alatt többször volt betegállományban megfázás miatt, végül porckorongsérvvel rokkanttá nyilvánították. Az orvosszakértő véleménye szerint megbetegedése az időjárósi viszontagságoknak kitett munkavégzésből származott, ebben a megfázások közrehatottak, ezért a munkáltató kárfelelőssége fennáll. 

- Az orvosi szakvélemény szerint a műanyag-feldolgozónál a munkaviszony megszűnése után kialakult súlyos halláskárosodáshoz a munkáltatónál mért 85 decibelnél magasabb zaj is hozzájárult, mivel korszerűtlen zajvédő dugét használtak, a munkáltató felel a károsodásért. Amennyiben a munkáltató nem biztosítja a munkavállaló egészségét védő felszerelést a megengedettnél magasabb zajszint esetén, a kártérítési felelősség alél - a munkavállaló halláskárosodása esetén - nem mentesülhet. 

- A szakvélemény szerint a munkavállaló érvekkel korábban tüdőasztmában szenvedett, ezen természetes kérokú megbetegedésre a munkakörülmények csak állapotrosszabbíté hatással voltak. A munkakörülmények állapotrosszabbíté hatásának mértékében (20 %) felelt a munkáltató az egészség-rosszabbodásért. 

- A munkavégzéssel szükségszerűen együtt járó konfliktusok, stressz-helyzetek önmagukban nem minősülnek a munkavállaló egészségromlását okozé (vétkes) munkáltatói magatartásnak, az ebből eredő egészségromlásért a munkáltató nem felelős (milyen kár…). 

- Az üvegfúvé szakmunkásnál 1994-ben 50 %-os munkaképesség-csökkenést véleményeztek, amelyből 20 % a foglalkozási megbetegedésből származott. A szakvélemény szerint a sorsszerű megbetegedései még 1988-ban alakultak ki, azonban az eredeti munkakörét el tudta látni. Mivel a természetes megbetegedések a foglalkozási megbetegedés megjelenéséig keresetveszteséget nem okoztak, a munkáltató a teljes kárért felel.

- A munkáltató kártérítési felelősségét a betegségnek a munkavégzéssel valé un. részokozati összefüggése is megalapozza, azaz, ha a kialakult egészségkárosodásnak csak részben okozéi a munkahelyi körülmények (másik részben saját sorsú a betegség).

A munkabalesetből, illetve a munkavégzés körülményeiből származé egészségromlás munkajogi megítólése - amint azt láttuk - elsősorban a munkáltató felelősségének tisztázására irányul.

A felelősség kérdésében történő helyes állásfoglalás feltételezi a munkabiztonsági szakemberek által lefolytatott korrekt vizsgálatokat, valamint az orvosok és jogászok szakkérdésekben valé véleménynyilvánítását, s a megállapítások együttes figyelembevételét.

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2017.

- A robotok mellett sem fogunk unatkozni

- Munkahely lenne, csak munkás meg hely nincs

- Hiányzó boltosok miatt nő a sorbanállás

- Adófizetés vagy megváltozott munkaképességű foglalkoztatása?

- Nehéz évet zárt a magyar mezőgazdaság

2012.

- Marad a bérkompenzáció, 98 ezer forint lesz a minimálbér

2010.

- Több mint tízezerrel nőtt az álláskeresők száma egy hónap alatt

2009.

- Növekedett a munkanélküliség Romániában

2007.

- Széchenyi-kártya változásai

- 20 ezer fős létszámleépítés 2 év alatt

- Kevesebb hosszú hétvége - 2008

- 600 ezer ember jogviszonya rendeződött az egészségügyi ellátásnál

- Lassabban nőtt a gazdaság a vártnál

Ön a 142869 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 35.175.190.77