látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 102 hónap
Eltelt napok száma 3070 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 5 068 fő
- Napi új álláshelyek 168 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 840 405 fő


Célállapot -323 405 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Távolléti díj
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Rendkívüli felmondás szabályai
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Munkavállaló rendes szabadsága
Belföldi kiküldetés
Nyugdíjas foglalkoztatott
Munkaügyi Naptár 2012
Pótszabadság szabályai 2012. január 1-től
Ügyelet szabályai
Nyugdíjas vállalkozó
START kártya
Munkaügyi statisztikák - Szociális költségek
Munkaszüneti napon való munkavégzés

Munkaügy

Rendes felmondás szabályai

A munkaviszony rendes felmondással történő megszűnése...

Megjelent: 2010. november 08., hétfő | Forrás: MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda

A munkaviszony rendes felmondással történő megszűnése a munkavállaló érdekeinek védelmét biztosítják.

A rendes felmondás indokolása - Rendes felmondás esetén a munkavállalónak nincsen indokolási kötelezettsége. A munkáltató - főszabály szerint - köteles felmondását megindokolni oly médon, hogy abból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie.

Eleget tesz ennek a követelménynek az az indokolás, amely megjelöli azt a tényt, körülményt, amelyre az intézkedést a munkáltató alapította, és abból - függetlenül attól, hogy azt összefoglaléan vagy részletezően határozta meg - megállapítható, miért nincs szükség a továbbiakban a munkavállaló munkájára (pl. az a szervezeti egység, amelyben a munkavállaló a munkáját végezte, megszűnt).

A törvény alapján a rendes felmondást az alábbiak alapozhatják meg:

- a munkavállaló képességei,

- a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása,

- illetve a munkáltató működésével összefüggő okok.

A munkáltató működésével összefüggő ok a minőségi csere vagy az átszervezés. A minőségi csere a munka színvonalának emelését elősegítő személycsere, amikor is a munkáltatónak érdeke fűződhet ahhoz, hogy bizonyos képzettséggel, képességgel rendelkező munkavállalót foglalkoztasson a korábbi helyett.

Ugyancsak a munkáltató döntési körébe tartozik, hogy milyen átszervezéseket hajt végre. Átszervezést elhatározé döntés esetén a munkavállaló nem hivatkozhat eredményesen arra, hogy a munkáltatónak a felmondés alapjául szolgáló intézkedése célszerűtlen vagy gazdaságtalan volt.

A munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozva a munkáltató a rendes felmondás előtt köteles lehetőséget adni a munkavállalónak a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várhaté el.

A munkáltató felmondásánál nem elég hogy az indoka megfelel a valéságnak, annak okszerűnek is kell lennie.

Nem köteles a munkáltató a rendes felmondását megindokolni, ha a munkavállaló a Munka Törvénykönyve szerinti nyugdíjasnak minősül.

A munkavállaló akkor minősül nyugdíjasnak, ha

- a hatvankettedik életévét betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra valé jogosultság), illetve

- az előző pontban említett korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy

- korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy

- előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy

- szolgálati nyugdíjban, vagy

- korengedményes nyugdíjban, vagy

- más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg

- rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban

A munkavállaló akkor részesül a fenti pontokban felsorolt nyugellátásban, amikor a nyugellátást kérelmére megállapították, így nem feltétel, hogy annak folyósítása megkezdődjön. Összegezve: az Mt. szerint nyugdíjasnak tekintendő munkavállalók közül tehát csak a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő munkavállalók munkaviszonyának munkáltatói rendes felmondással történő megszüntetését kell megindokolni.

Indokolási kötelezettség vezető állású munkavállaló esetében

A Munka Törvénykönyve alapján amennyiben a munkáltató a vezető állásúnak minősülő munkavállalónak (azaz a munkáltató vezetőjónek vagy helyettesének) a munkaviszonyát szünteti meg rendes felmondással nem kell azt megindokolnia.

Felmondási védelem

A felmondási védelem annyit jelent, hogy bizonyos helyzetekben kizárt annak lehetősége, hogy a munkáltató a munkavállalót rendes felmondással elküldje.

Felmondási védelmek - kivéve, ha egyébként nyugellátásban részesül -

- a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül vagy

- rehabilitációs járadékban részesülő, nem keresőképtelen munkavállaló.

Felmondási tilalmak

Felmondási tilalom folytán a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt :

- a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá

- az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre valé jogosultság; (A keresőképtelenné vált beteg munkavállalónak a munkaviszonyát akkor sem szüntetheti meg a munkáltató, ha a munkavállalót táppénza keresőképtelenség egész tartamára nem illeti meg. Amennyiben a táppénzes időszak nem folyamatos, mert a munkavállaló rövid ideig munkaképessé válik, majd ismét keresőképtelen lesz, a betegségben eltöltött időszakokat nem lehet összeadni, a védelem újra kezdődik.);

- a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés;

- a közeli hozzátartozé otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság ;

- az emberi reprodukciés eljáróssal összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság ;

- a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság; illetőleg

- a gyermek hároméves koráig fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is a gyes folyósításának tartama alatt

Az előzőekben meghatározott védelem nem vonatkozik a munkavállaló munkaviszonyának felmondására, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül.

A felmondási idő kezdete

A felmondási idő kezdetének meghatározása során az előzőekben említett felmondási védelmek időtartamára is figyelemmel kell lenni. Ha a felmondási védelem időtartama a tizenöt napot meghaladja, ezt követően csak tizenöt nap, ha a harminc napot meghaladja, ezt követően csak harminc nap elteltével kezdődhet el a felmondási idő .

A felmondási védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó. A felmondási idő nem eshet a munkavállalót megillető - a Munka Törvénykönyvében meghatározott - védettség időszakának tartamára, de ez nem jelenti azt, hogy a munkáltató a védettség időtartama alatt ne kézbesíthetne a dolgozó részére olyan felmondást, amelyben az áll, hogy a felmondási idő a védettség lejárta után kezdődik (BH 1993/472.). A felmondás közlését követően bekövetkezett olyan körülmények (pl. keresőképtelen betegség), melyek egyébként a felmondási védelmet megalapozzák, nem vezethetnek a már közölt felmondás jogellenességéhez.

A Munka Törvénykönyve alapján vezető állásúnak minősülő munkavállaló (azaz a munkáltató vezetője vagy helyettese) munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetésére a felmondási védelemre vonatkozó szabályok nem terjednek ki .

A felmondási idő

A Munka Törvénykönyve 30 napban határozza meg a felmondási idő hosszának minimumát, 1 évben a maximumát. Ettől sem a munkaszerződés, sem pedig a kollektív szerződés nem térhet el.

A harmincnapos felmondási idő meghosszabbodik a munkáltatónál munkaviszonyban töltött

- három év után öt nappal,

- öt év után tizenöt nappal,

- nyolc év után húsz nappal,

- tíz év után huszonöt nappal,

- tizenöt év után harminc nappal,

- tizennyolc év után negyven nappal,

- húsz év után hatvan nappal.

A felmondási idő számításánál egyértelmű, hogy csak az adott munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött időt lehet figyelembe venni.

A vezető állásúnak minősülő munkavállalók munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetése esetén az előbbiekben ismertetett, és a felmondási időre vonatkozó szabályai nem alkalmazhaték.

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2017.

- Tök feleslegesen jelentgetik le a cégek az új dolgozók bizonyítványait

- Tovább fognak nőni a bérek

- Egyre többen hagyják itt Magyarországot, akiknek a jövőt kellene építeni

- Komoly munkaerő-csökkenés várható Oroszországban

2011.

- Négymilliárdos beruházás Gyöngyösön

2007.

- 17 millió a Hankook újbóli büntetése

- 1000 Start kártya

- Nyomoznak a szlovák rendszámos autók ügyében

- Veszprémben a legnagyobb a munkanélküliség

- Munkabalesetek 2007

- Munkába állt az ezredik Start Plusz kártyás munkavállaló

2005.

- Elismerés a Befogadó Munkahelyért, Családbarát Munkahely 2005

Ön a 166943 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 54.162.15.31