látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 102 hónap
Eltelt napok száma 3069 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 5 068 fő
- Napi új álláshelyek 168 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 840 131 fő


Célállapot -323 131 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Távolléti díj
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Rendkívüli felmondás szabályai
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Öltözőszekrény átkutatása, ellenőrzése
2011 - Munkaviszonnyal kapcsolatos változásai
A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelez
Foglalkoztatási rehabilitáció
Rendkívüli felmondás szabályai
Munkaközi szünet
Pihenőidő
Módosul a szabadság alatt járó munkabér és a 14 nap összefüggő távollét
Átmeneti járadék
Egészségi alkalmasság követelménye

Munkaügy

Bérpótlékok, annak kifizetése

A Munka Törvénykönyvéről szóló törvény (1992. évi XXII. törvény, a továbbiakban: Mt.)...

Megjelent: 2010. január 01., péntek | Forrás: MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda

A Munka Törvénykönyvéről szóló törvény (1992. évi XXII. törvény, a továbbiakban: Mt.) kimondja, hogy a munkavállaló akkor jogosult bérpótlékra, ha azt a felek megállapodása rögzíti vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály előírja. Ilyen szabály lehet egy jogszabály vagy a kollektív szerződés.

A bérpótlék juttatásának további feltétele, hogy a munkavállaló olyan körülmények között végezze munkáját, melyet a személyi alapbér (teljesítménybér) meghatározásakor nem vettek figyelembe. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalónak az általánostól eltérő időben, helyen, munkakörben (beosztásban), képzettséggel, munkakörülmények között kell végeznie feladatát.

A bérpótlék számítási alapja a munkavállaló személyi alapbére. A személyi alapbér soha nem egyezhet meg a pótlékolt bérrel.

A bérpótlék fizetésének kötelező esetei:

- éjszakai pótlék,

- délutáni, éjszakai műszakpótlék,

- rendkívüli munkavégzés esetére járó díjazás,

- készenléti díj,

- ügyeleti pótlék.

Éjszakai munkavégzés esetén a munkavállalót 15 százalékos bérpótlék is megilleti. Ez az éjszakai bérpótlék nagyságának alsé határa, ettől a munkáltató - a munkavállaló számára kedvező mértékben - eltérhet. Éjszakai munkavégzésnek minősül a 22.00 és 6.00 éra közötti időszakban teljesített munkavégzés.

Délutáni és éjszakai műszakpótlék

A többműszakos munkaidő-beosztásban, illetve a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár. Többműszakos munkaidő-beosztásról beszélünk, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejót, és a munkavállalók időszakonként rendszeresen - egy napon belül egymást váltva - végzik azonos tevékenységüket .

A munkarend megszakítás nélkülinek minősül, ha

- a munkáltató működése naptári naponként 6 érát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technolégiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel; és

- a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés más munkarend alkalmazásával nem biztosíthaté, illetve ha

- a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja .

Pétlék mértéke

a.) Többműszakos munkaidő-beosztásnál. A délutáni műszakban történő munkavégzés esetén (azaz, ha a többműszakos munkarend alapján a 14.00 és 22.00 éra közötti időszakban teljesített legalább 2 éra időtartamú munkavégzésről van szé, a műszakpótlék mértéke 15 százalék ). Harminc százalékos a műszakpótlék mértéke az éjszakai műszakban (azaz a többműszakos munkarend alapján végzett éjszakai munka esetén. Az éjszakai műszakpótlékban részesülő személy, éjszakai bérpótlékra általában nem jogosult.

b.) Megszakítás nélküli munkarendben. A megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalót a délutáni műszak után a 15 százalékos műszakpótlékon kívül további 5, azaz összesen 20 százalékos, az éjszakai műszak után további 10, azaz összesen 40 százalékos műszakpótlék illeti meg . Ha a munkavállaló munkaidejének csak egy része esik délutánra vagy éjszakára, őt csak erre az időre illeti meg arányosan a vonatkozó műszakpótlék. Ha az éjszakai vagy délutáni műszakban történt munkavégzés ideje nem éri el a törvény által előírt két érát, nem beszélhetünk éjszakai, illetve délutáni műszakos munkavégzésről.

Rendkívüli munkavégzés esetére járó díjazás

A munkáltatónak a működését olyan médon kell megszerveznie, hogy feladatait a munkavállalók rendes munkaidőben történő foglalkoztatásával el tudja látni. Előre nem láthaté, váratlan helyzetekben, kivételesen, rendkívüli körülmények miatt a munkavállaló a rendes munkaidejón túlmenően is kötelezhető munkavégzésre. Az ilyen munka elrendelésére azonban csak korlátok között kerülhet sor.

Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek minősül:

- a munkaidő-beosztástól eltérő,

- a munkaidőkereten felüli,

- és az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá

- készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig - ha a munkavállalónak több helyen kell munkét végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig - terjedő időtartam .

A rendkívüli munkavégzésért a munkavállalót rendes munkabérén felül további ellenérték illeti meg az alábbiak szerint:

Túlmunka esetén a pótlék mértéke 50 százalék. Ez a pótlék megállapítható esetenkénti elszámolás szerint is, átalányban is. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként - az 50 százalékos pótlék helyett - szabadidő jár. Ez azonban nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál .

Amennyiben a napi munkaidő tartama nincs meghatározva, úgy a heti,

havi vagy éves munkaidőkereten felül teljesített munkavégzés számít túlmunkának.

Ha a munkavállaló a munkáltató erre irányuló utasítása alapján a pihenőnapján (pihenőidőben) végez munkét, a pótlék mértéke 100 százalék.

Ettől eltérően a pótlék mértéke 50 százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap cserébe.

A rendkívüli munkavégzésért cserébe biztosított pihenőnapot (pihenőidőt), illetve szabadidőt - eltérő megállapodás hiányában - legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónapban kell kiadni. Munkaidőkeret alkalmazása esetén legkésőbb az adott munkaidőkeret végéig kell kiadni a rendkívüli munkavégzésért cserébe biztosított pihenőnapot. Ha a munkáltató ennek a kötelezettségének nem tud eleget tenni, akkor a megfelelő bérpótlékot utólag meg kell állapítania.

A rendkívüli munkavégzés ellenértékeként - az esetenkénti pótlékelszámolás helyett - munkáltató átalányt is megállapíthat.

Vezető állású munkavállalók rendkívüli munkavégzése

A rendkívüli munkavégzésre (annak díjazására, a biztosított szabadidőre, pihenőidőre, az átalányra) vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhaték akkor, ha a munkavállaló a munkaideje beosztását maga határozza meg (ilyen például a vezető állású munkavállaló). Ennek indoka, hogy ilyen esetben a rendkívüli munkavégzés valéjában ellenőrizhetetlen.

A készenléti és az ügyeleti díj (lsd.: Készenlét, ügyelet)

Készenlét esetén a személyi alapbér 20 százalékának, ügyelet esetén a személyi alapbér 40 százaléknak megfelelő munkabér jár . Előfordulhat, hogy a készenlét alatt munkét is kell végeznie a munkavállalónak. Ilyen esetben a munkavégzés időtartamára a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok szerinti díjazás jár.

Ha tehát a munkavállaló a készenlét alatt munkét végez, az munkaidőnek számít. Az elvégzett munka díjazása ilyenkor attól függ, hogy a munkét a napi munkaidőn túl, a munkaidőkereten felül, vagy pihenőnapon (pihenőidőben) végzi-e.

Az első két esetben a munkavállalónak - a munkavégzés ellenértékén túlmenően - 50 százalékos bérpótlék vagy a munkavégzés tartamával megegyező szabadidő, míg a harmadik esetben 100 százalékos bérpótlék vagy 50 százalékos bérpótlék mellett egy másik pihenőnap jár.

A munkáltató jogosult arra, hogy a készenléti díjat és a készenlét idejére eső munkavégzés (rendkívüli munkavégzés) ellenértékét egyaránt magában foglalé átalányt állapítson meg.

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2014.

- Százezer új munkahelyet hozhat Magyarországon a felhő

2011.

- A Bosch új gyártócsarnokát adták át Miskolcon

2009.

- Több mint ötezer friss diplomás regisztrált a munkaügyi központokban

- Tovább csökkent az első ízben munkanélküliségi segélyért fordulók száma

- Négymilliárd forint erdészeti közmunkaprogramra

2008.

- A munkaügyi hatóság hétvégén Etyeken tartott ellenőrzést

- Több mint egymilliárd forint büntetést szabott ki a munkavédelmi főfelügyelőség a nyáron

- A foglalkoztatási helyzetet a stagnálás jellemzi

2007.

- Mobilitási hét

- Luxemburg megnyitja munkaerõ-piacát a kelet-európaiak elõtt

- Modernizált munkaügyi központok

- Újabb munkaerőpiaci nyitás

- Sokan sokat tekertek

Ön a 117297 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 54.198.205.153