látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 95 hónap
Eltelt napok száma 2856 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 5 442 fő
- Napi új álláshelyek 181 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 781 823 fő


Célállapot -264 823 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Távolléti díj
Rendkívüli felmondás szabályai
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Fizetés nélküli szabadság
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás - 2012.01.01
Állásidő
Szabadság kiadása, idejének meghatározása, tervezése
Átlagkereset számítás
Szabadság kiadásának rendje
Adatkezelés a munkaügy és bérszámfejtés területén
Munkaviszony kezdete
Rehabilitációs járadék
Ügyelet szabályai

Munkaügy

Szabadság kiadása, idejének meghatározása, tervezése

A rendes szabadság kiadása...

Megjelent: 2010. január 01., péntek | Forrás: MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda

A rendes szabadság kiadása

A szabadság kiadása időpontjának meghatározásánál a munkavállaló és a munkáltató szándékainak összehangolására indokolt törekedni.

Munkavállalé írásban - az erre rendszeresített nyomtatványon - szabadságolási terv készítésére kötelezett, legkésőbb a tárgyév január 31. napjáig, írásban. A tervtől valé eltérés a Munkáltaté és Munkavállalé közötti egyeztetést követően lehetséges.

A szabadság idejónek meghatározása

A szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg (a munkavállalói igények meghallgatása egyébiránt a munkáltatót terhelő együttműködési kötelezettségből is következik). Ugyanakkor a szabadságok ütemezésénél többé-kevésbé érvényesíteni kell a saját gazdasági érdekeinket.

A szabályozás lehetőséget teremt arra, hogy alapszabadságának meghatározott részével saját belátása szerint a munkavállaló rendelkezzen. Az alapszabadság egynegyedét ugyanis - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Erre vonatkozó igényét a munkavállalónak a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal írásban be kell jelentenie.

Ha a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a munkavállaló erről haladóktalanul értesíti a munkáltatót.

Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot - legfeljebb három alkalommal - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. A munkavállaló a körülmény fennállását a munkába állásakor haladóktalanul igazolni köteles.

A jogszabálynak ez az előírása azt jelenti, hogy a munkavállaló 25. életévének betöltéséig 5, 28 és 37 éves kora között 6, 37 és 45 éves kora között 7, 45 éves kora után pedig 8 nap szabadságával saját maga rendelkezik, pontosabban ennyi nap szabadságának az időpontját maga határozhatja meg. Kizárólag csak akkor, ha legalább tizenöt nappal korábban szél, mint ahogy a szabadságát ki akarja venni.

A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadságot legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig adja ki.

Erre hivatkozással azonban nem lehet a következő évre áttolni a munkavállaló szabadsága egészének kiadását, csak a rendes szabadság legfeljebb egynegyedét lehet az esedékesség évét követő évben kiadni.

Ettől az egynegyedes korlátozástól eltérni csak akkor lehet, ha az a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt - különösen baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében - szükséges. A munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén a munkáltató az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki a szabadságot, ha az esedékesség éve eltelt.

A szabadságot csak a munkavállaló kifejezett kérésére lehet kettőnél több részletben kiadni. (Lsd. szabadságterv)

A szabadság időpontjának módosítása

A szabadság kiadásának időpontját legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell a munkavállalóval.

Visszarendelés a szabadságról

A munkáltatónak arra is joga van, hogy a munkavállaló a már megkezdett szabadságát a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok vagy kivételesen fontos gazdasági érdeke miatt megszakítsa. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre utazással, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.

A munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, költségeit köteles megtéríteni.

Kivételesen fontos gazdasági érdek a rendes szabadság kiadásával kapcsolatos, munkaszervezéstől független olyan körülmény, melynek felmerülése esetén a rendes szabadságnak az esedékesség évében teljes mértékben történő kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározó médon hátrányosan befolyásolná.

Az esetleg felmerült károkat lehet neki:

- az előleggel biztosított külföldi társasutazást le kell mondani,

- az előszezon helyett csak a drágább főszezonban tud elmenni a család nyaralni,

- a lefoglalt olcsébb nyaralét vissza kell mondani, s helyette - más időpontban - csak drágább áll rendelkezésre stb.

Szabadság különleges munkarend esetén

A szabadság kiadásánál - általános szabályként - a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni.

A különleges munkaidő-beosztásokra tekintettel azonban e szabály alél a törvény két kivételt is megállapít.

A heti kettőnél több pihenőnapot adó munkaidő-beosztés aránytalanul előnyös helyzetet teremtene a szabadság kiadásánál az általános, azaz heti két pihenőnapot adó munkaidő-beosztásban foglalkoztatott dolgozókkal szemben. Ezért a heti kettőnél több pihenőnapot biztosíté munkaidő-beosztás esetén - legalábbis a szabadság kiadása tekintetében - a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló heti két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot.

A másik kivétel arra az előbbivel ellentétes esetre vonatkozik, amikor a munkáltató működésének jellegéből következően a munkaidő-beosztás nem biztosítja a heti két pihenőnapot. Ilyenkor a munkavállaló szabadságát úgy kell kiszámítani, hogy a beosztés az ötnapos munkahéttel dolgozókéval azonos elbírálást és így azonos hosszúságú pihenőidőt biztosítson, avagy a törvény megfogalmazása szerint: annak a munkavállalónak, akinek a munkaidő-beosztása nem biztosít hetenként két pihenőnapot, úgy kell számítani a szabadságát, hogy azonos naptári időszakra (hétre) mentesüljön a munkavégzés alél, mint az ötnapos munkahéttel dolgozók.

Magyarul - és kicsit leegyszerűsítve - e szabályok azt jelentik, hogy azoknak a dolgozóknak a szabadságát, akiknek heti kettőnél több, illetőleg heti kettőnél kevesebb pihenőnapjuk van, heti öt munkanappal kell elszámolni, és ilyenkor öt munkanapra illeti meg a dolgozót az egyheti átlagkeresete.

A munkavállalónak az évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltató őt nem teljes munkaidőben alkalmazza (a részmunkaidőre alkalmazott munkavállalók szabadságra valé jogosultsága nyilvánvaléan következik a hátrányos megkülönböztetés tilalmából ). Magától értetődik, hogy amennyiben a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott (részmunkaidős) munkavállaló a hét bizonyos napjain nem dolgozik, szabadságának kiadásakor az imént írtak szerint kell eljárni, azaz úgy kell tekinteni, mintha a hét minden napja munkanap lenne, kivéve természetesen a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napokat (MK 19. szám).

Szabadság kiadása előtti munkáltatói kötelezettség

A munkáltató - eltérő megállapodás hiányában - legkésőbb a szabadság megkezdése előtti munkanapon köteles kifizetni

a) a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes, valamint

b) az igénybe vett rendes szabadság idejére járó munkabért.

A szabadság kiadására vonatkozó igény elévülése

Legkorábban a 2007. évi szabadság kiadásakor kell az alábbi elévülési szabályokat alkalmazni. Fő szabály szerint valamely munkajogi igény elévülése az esedékessé válástól kezdődik.

Ettől eltérően

- a szabadság kiadására vonatkozó munkavállalói igény a munkaviszony fennállása alatt nem évül el;

- a szabadság megváltásával kapcsolatos munkavállalói igény elévülése a munkaviszony megszűnésének napján kezdődik.

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2015.

- Húsz százalék felett a munkanélküliség Horvátországban

- Hétszáz új munkahelyet hoz létre az Autoliv

2011.

- Az adóhivatal közzétette 2011 évi ellenőrzési irányelveit

- A bérajánlást a versenyszférában is végrehajtják

2009.

- 153 dolgozót bocsátanak el

- Közép-dunántúli régióban a legmagasabb az elbocsátások aránya

- Nincs tovább - 878 embert bocsátanak el

- Megszünt a napi standolás, megszünt a 250000.- Ft limit

- Több mint százezren veszíthetik el állásukat

2005.

- Kutató-fejlesztõ központot telepít Magyarországra az SAP

- Közmunka a Balatonnál

- Nincs uniós kifogás az eva ellen

- Kihaló szakmák és a szakképzés

Ön a 136006 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 54.227.48.147