látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 97 hónap
Eltelt napok száma 2912 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 5 329 fő
- Napi új álláshelyek 177 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 797 153 fő


Célállapot -280 153 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Távolléti díj
Rendkívüli felmondás szabályai
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Hogyan számítják az átlagkeresetet
Rövidített munkahét bevezetése
Munkaszerződés érvénytelensége
Munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló
Munkaszüneti napok 2011
Munkaügyi ellenőrzések
Munkabér, mint személyi alapbér meghatározása
Bérezési rendszer, bérfizetés
Társadalombiztosítás külföldi munkavállalás esetében
A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelez

Munkaügy

Átlagkereset számítás

Hogyan számítják az átlagkeresetet

Megjelent: 2010. január 01., péntek | Forrás: MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda

1. Az átlagkereset számítás szabályai

1. 1. Az átlagkereset számítés alapjául szolgáló időszak (irányadó időszak) meghatározása. Az átlagkereset – az Mt. 152 §. (4) bek. értelmében főszabályként – a munkavállaló munkaviszonyának megszűntetését, megszűnését megelőző utolsó 4 naptári negyedévre (irányadó időszakra)- kifizetett  Þ  munkabér alapul vételével kell kiszámítani. Utolsé 4 naptári negyedévnek azokat a teljes (befejezett) negyedéve(ke)t kell tekinteni, amelyekben a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt a munkavégzés alapján utoljára munkabérben részesül.

1. 2 Előfordul, hogy a munkavállalónak a munkaviszony megszűnését megelőző 4 naptári negyedévben fennállt ugyan a munkaviszonya, de ez alatt az idő alatt nem részesült munkabérben vagy nem állapítható meg, akkor az álláskeresési járadék az utoljára betöltött vagy hasonlé munkakörben elért kereset országos átlaga alapján kerül megállapításra. Ugyanez a helyzet abban az esetben, ha az álláskeresési járadék megállapítása iránti kérelem benyújtását megelőző 4 naptári negyedévben nem állt munkaviszonyban. Ennél régebbi időpontra visszamenni nem jogszerű! Példa: A munkavállaló az 1999. 07. 01. éta áll munkaviszonyban. A munkaviszonya 2005. 11. 30. napjával megszűnik. Az átlagkereset számítés alapjául szolgáló időszak ez esetben 2004. IV. negyedév, 2005. I. II. III. negyedév.

1. 3. Négy naptári negyedévnél rövidebb munkaviszony esetén a főszabályhoz képest kiegészítő szabályokat kell alkalmazni. Erre vonatkozó szabályok az Mt. 152§ (5) és (7) bekezdés. Eszerint, ha a munkavállalónak a munkáltatónál fennállé munkaviszonya 4 teljes naptári negyedévnél rövidebb, akkor a munkaviszony megszűnését megelőző utolsó naptári negyedévet vagy negyedéveket kell figyelembe venni. Példa: a munkavállaló 2005. 01. 01. éta fennállé munkaviszonya még az évben 05. 15-én közös megegyezéssel megszüntetésre kerül, nála az átlagkereset számításnál figyelembe vehető időszak 2005. I. negyedév.

1. 4. Abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszony a megszüntetést megelőző négy naptári negyedévben fenn állt, de átlagkereset számításnál nem minden naptári negyedév vehető figyelembe, akkor azokat a teljes naptári negyedéve(ke)t, illetve ennek hiányában teljes naptári hónapo(ka)t kell alapul venni, amelyben a munkavállaló munkabérben részesült. Példa: a munkavállaló 2003. 03. 16. napjától áll munkaviszonyban a munkáltatónál. Munkaviszonya a munkáltató rendes felmondásával 2005. 06. 28. napjával megszüntetésre kerül. A munkavállaló 2003. 06. 01-től 12. 31-ig táppénzes állományban volt. 2004. 02. 10-től fizetés nélküli szabadságon volt majd 2005. 02. 20-tól ismét munkába állt. Ez esetben a munkáltatónak az álláskeresési járadék megállapításához a 2004. évi 03. 04. 05. hónap munkabérei alapján kell átlagot számítani.

1. 5. Amennyiben a munkavállalónak a munkaviszonya egy naptári hónapnál rövidebb ideig áll fenn, átlagkeresetként a távolléti díj számítás szabályait kell alkalmazni (Mt. 151/A §) Ellenben, ha a munkáltatónál fennállé munkaviszonya hosszabb 1 hónapnál, de keresőképtelensége folytán nem kap teljes havi munkabért, akkor is az e munkanapokkal díjazott napok alapján nem pedig a távolléti díj számítási szabályai alapján kell az átlagkeresetet számítani. Példa: a munkavállaló 2005. 01. 01. napjától fennállé munkaviszonya a munkáltató elleni csődeljárós miatt 2005. december 1-jón megszűnik. A munkavállaló 2005. 01- 16-tól 2005. december 1-ig táppénzen van. Ebben az esetben átlagkeresetként a 2005. 01. 01-től 01. 16-ig terjedő időszakra kifizetett munkabér alapján az Mt. 152. § (9-10) bekezdésében leírtak szerint kell az átlagkeresetet igazolni.

2. Az átlagkereset számításnál figyelembeveendő kifizetések (a kifizetések számbavétele)

2. 1. Az átlagszámítás alapjául az Mt. 152 § (4) bekezdése alapján az irányadó időszakra kifizetett munkabér szolgál. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az ilyen kifizetéseket ahhoz a naptári negyedévhez kell számítani, amilyen időszakra szélnak, vagyis nem a kifizetés időpontja a mérvadó.

Példa: a 2005. 01. 05-én felvett fizetést az előző év 4. negyedévének munkabéréhez kell számítani, de nem tartozik oda az október 5-én felvett, azaz a szeptember havi fizetés. Ezt az elvet érvényesíti az Mt. akkor is, amikor elrendeli, hogy az esedékességtől eltérő időben   kifizetett munkabért az esedékes bérfizetési napon teljesített kifizetésnek kell tekinteni.

Példa: Ha a munkavállaló 2005. 07. 01-től 08. 03-ig szabadságon volt és a 07. 05-én járó (júniusi) munkabérét csak 08. 04-én veszi fel ezt a munkabért az átlagkereset számításnál a II. negyedévi adatok között kell szerepeltetni.

2. 2. Az irányadó időszakban kifizetett, de az irányadó időszakot meghaladó, meghatározott időtartamra járó munkabérnek, továbbá az irányadó időszakon kívüli időben kifizetett, de az irányadó időszak alatti munkavégzés alapján járó munkabérnek csak az átlagszámítás alapjául figyelembe vehető időszakra eső időarányos részét kell az átlagszámításnál a kifizetett munkabér összegébe beszámítani (Mt. 152.§ (6) bekezdés)

Példa: a munkavállaló munkaviszonya 2005. 07. 17-én megszűnt. Az átlagkereset szempontjából irányadó időszak esetében 2004. 07. 01-től 2005. 06. 30-ig tart. A munkavállaló 2005. 01. 20. napján kapta meg a 2004. évre járó éves prémiumát, ami 600.000,-Ft volt. Az átlagkereset számításnál ezért 2004. évből csak 07.01.-től 12.31-ig, tehát fél évre járó prémium összeg, azaz 300.000,-Ft vehető figyelembe.

Fontos tudni, hogy az átlagkereset meghatározása mindig az adott időszakban ténylegesen kifizetett bruttó összegben történik.

2. 3. A kifizetés jogcímei (a KSH 2004. január 1-jótől érvényes útmutatója alapján)

A munkavállalót megillető járandóságok közül az Mt. 152. § (4) bekezdése szerint a munkabérnek minősülő díjazások számítanak bele az átlagkeresetbe.

Eszerint munkabérnek minősül az alapbér (a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér) illetve törzsbér (ide tartozik a munkában töltött idő hosszától függően fizetett munkabér vagy a munkáltató által előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján megállapított munkabér is), a bérpótlékok (műszakpótlék, túlórapótlék, készenléti díjak, ügyeleti pótlék) a kiegészítő fizetés (pl. munkaszüneti napokra fizetett munkabér, ha e napon nem dolgozott a munkavállaló, vagy a rendes és a rendkívüli szabadság idejére kifizetett munkabér) továbbá a prémium, a jutalom, a 13. havi és további havi fizetés, valamint az egyéb bérek. Nem minősül munkabérnek, így nem képezi az átlagszámítás alapját egyebek mellett a végkielégítés a betegszabadság idejére fizetett díjazás, családi pótlék, a társadalombiztosítási ellátások (táppénz, segély) az üdülési és az étkezési térítés, a jogszabály alapján fizetendő költségtérítések.

3. Az átlagkereset számítása

3. 1. Az irányadó időszakra kifizetett munkabérek időarányosan számított átlaga az átlagkereset.

Az átlagkereset kiszámításának módszerére az Mt. 152. § (8) bekezdése vonatkozik. Eszerint meg kell állapítani, az irányadó időszakban rendes vagy rendkívüli munkanapként munkában töltött és egyéb munkabérrel fizetett napok számát, valamint hogy ennek fejében mennyi munkabért kapott a munkavállaló. Majd a munkabérként kifizetett összeget el kell osztani a munkában töltött munkanapok számával és az így kapott eredmény adja az 1 napi átlagkeresetet. Az egy érára eső átlagkeresetet a fentieknek megfelelően kell kiszámítani azzal az eltéréssel, hogy ez esetben az osztószám az adott időszakban munkában  töltött, valamint munkabérrel fizetett de munkában nem töltött órák számával.

A munkanapok (órák) számításánál, az Mt hatályos szövege alapján a túlmunka és a készenlét időtartamát is figyelembe kell venni.

3. 2. A havi átlagkereset meghatározásakor az Mt. 152 § (1o) bekezdés alapján minden hónapot egységesen 22 munkanapnak kell tekinteni. Eszerint, ha a fizetési kötelezettsége havi átlagkeresetben kerül meghatározásra, akkor 1 havi átlagkereseten a munkavállaló 1 napi átlagkeresetének a 22 szerese értendő. Órabér esetén az egy napi átlagkereset az 1 érára megállapított átlagkereset és a munkavállaló napi teljes munkaidejének szorzata adja. Példa: a munkavállaló 2001. 01. 01-től áll munkaviszonyban a munkáltatóval, aki a munkavállaló munkaviszonyát átszervezés miatt 2005. 01. 29-én 02. 04. napjától 90 napos felmondási idővel 2005. 05. 04. napjára felmondta, egyúttal a munkavégzési kötelezettség alél is felmentette. A munkáltató a munkavállalónak a 2004. II. III. IV. valamint 2005. I. negyedévére, mint álláskeresési járadék szempontjából irányadó időszakra összesen 1.200.000,-Ft törzsbért (órabért), 250.000,-Ft jutalmat, 360.000,-Ft egyéb bért (felmondási időre járó átlagkeresetet) és 100.000,-Ft kiegészítő bért fizetett. A munkában töltött órák, illetve a munkabérrel fizetett, de munkában nem töltött órák száma együttesen 2112 éra volt.

Az átlagkereset kiszámítása a következőképpen történik:

1. lépés: az egy érárajutó átlagkereset kiszámítása

irányadó időszakra kifizetett munkabér

irányadó időszakban munkában töltött és

a munkabérrel fizetett, de munkában nem

töltött órák számával

1.200.000,-Ft+250.000,-Ft+360.000,-Ft+100.000,-Ft = 904,-Ft/éra

            2112 éra

2. lépés: 1 napi átlagkereset kiszámítása

egy érára megállapított átlagkereset x napi teljes munkaidő=

 904,-Ft x 8 éra=7232,-Ft/nap

3. lépés: havi átlagkereset kiszámítása

1 napi átlagkereset x 22=

7232,-Ft x 22=159.104,-Ft/hé

A munkadónak jelen esetben a álláskeresési járadék megállapításához kiállított igazolólapon átlagkeresetként 159.104,-Ft-ot kell szerepeltetnie. [4/1997. (I.28) MüM rendelet a munkanélküli járadék megállapításához szükséges igazolólapról, 1992. évi XXII. Tv a Munka Törvénykönyvéről; 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról]

Az álláskeresési járadék mértéke

A járadék összegét az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkeresete alapulvételével kell kiszámítani.

Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkadóval állt munkaviszonyban, a járadék összegét valamennyi munkadónál elért átlagkereset alapján kell kiszámítani.

Ha az átlagkereset ezek alapján nem állapítható meg, az álláskereső által az álláskeresővé válását megelőzően betöltött utolsó munkakörben, ill. az ahhoz hasonlé munkakörben elért kereset országos átlagát kell figyelembe venni.

Az álláskeresési járadék összege a folyósítás első szakaszában - amely a folyósítási időtartam feléig, de legfeljebb 91 napig terjed - a járadékalap 60 százaléka. A járadék összege a folyósítási időtartam második szakaszában az álláskeresési járadékra valé jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.

Ha az álláskereső átlagkeresete a járadék alsé határánál alacsonyabb, a járadék a folyósítási idő mindkét szakaszában az átlagkeresettel megegyező összeg.

Az álláskeresési segély mértéke

Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka. Ha fentiek szerint meghatározott átlagkereset az előbbi összegnél alacsonyabb volt, a segély összege az átlagkeresettel megegyező összeg.

2009. január 1-jótől a kötelező legkisebb munkabér 71500 forint.

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2012.

- Csökkenő mértékű, de még mindig sok a feketefoglalkoztatás

- A jóhiszeműség, tisztesség, együttműködés elve

2011.

- Sztrájktól sem riadnak vissza a pedagógusok

- Munka világa 2012-ben II. - életszerű jogszabály változások

- Romániában csökkent, Szlovákiában stagnál a munkanélküliség

2010.

- Külföldi diák foglalkoztatása

- Csökkent a munkanélküliség Szlovákiában

- Információs központ vállalkozásoknak

2009.

- Németországi munkára toboroznak

- Nem lesz négynapos munkahét a közszférában

2007.

- Milyen következményekkel jár a TEÁOR-változás?

- A gondolatokat nehéz kordában tartani

- Több mint kétszeres pályázati keret vállalati képzésekre

2005.

- Bauhaus barkácsáruház Dunakeszin

- Harmincezer forintra nõ a diákhitel havi összege

Ön a 169765 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 23.20.245.192