látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 103 hónap
Eltelt napok száma 3094 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 5 019 fő
- Napi új álláshelyek 167 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 846 975 fő


Célállapot -329 975 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Távolléti díj
Rendkívüli felmondás szabályai
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
EU/EGT tagállamok aktuális munkaerő-piaci magatartása magyar munkavállalók tekintetében
Start Extra
Járulék megszűnése, mértéke, fizetés felső és alsó határa
Tanulmányi szerződés
Átirányítás
Magánnyugdíjpénztár
Szabadság kiadása, idejének meghatározása, tervezése
Napi pihenőidő
Munkavállalók által küldött elektronikus levél megismerhetőségéről
Foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése

Munkaügy

Teljesítménybérezés

A személyi alapbér és a tényleges munkabér mértéke teljesítménybér esetén

Megjelent: 2010. január 01., péntek | Forrás: MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda

Az Mt. 142. § rendelkezése úgy rendelkezik, hogy „A munkavállalót - eltérő megállapodás hiányában - a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti meg” Az Mt. 143. § (1) bekezdése azt írja elő, hogy a munkavállalót megillető munkabér időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával állapítható meg. A személyi alapbért időbérben kell meghatározni.

Az idézett rendelkezések szerint teljesítménybér alkalmazása esetén elsődlegesen azt kell tisztázni, hogy a munkavállaló - a munkaszerződése szerint - milyen bérformában kerül alkalmazásra, tiszta teljesítménybérről, vagy az időbér és a teljesítménybér kombináciéjáról van-e szé?

Tiszta teljesítménybér alkalmazása esetén a munkaszerződésben rögzíteni kell ezt a tényt, és emellett meg kell határozni egy időbérben (havidíjban, vagy órabérben) megállapított személyi alapbért, mivel a bérpótlékokat (például a műszakpótlékot, vagy a rendkívüli munkavégzésért járó díjazást) a személyi alapbérre kell vetíteni [Mt. 145. §]. Ilyen esetben azonban a munkavállaló a havi munkavégzésért nem az időbérben megállapított havi személyi alapbérét, hanem a tényleges munkateljesítménye alapján megállapításra kerülő teljesítménybérét kapja.

A személyi alapbért (szintén időbérben) a kombinált bér alkalmazása esetén is meg kell határozni a munkaszerződésben. Kombinált bér esetén azonban – a munkaszerződés rendelkezése alapján - többféle megoldás is alkalmazhaté. A felek rendelkezhetnek úgy, hogy a munkavállalót a munkavégzésért az időbérben megállapított személyi alapbéren felül illeti meg egy teljesítményétől függő díjazási rész. Ettől eltérően a felek úgy is rendelkezhetnek, hogy - függetlenül az időbérben megállapításra került személyi alapbértől - a munkavállaló a tényleges munkavégzése alapján egyrészt egy (külön) meghatározott mértékű időbérben (havidíjban vagy órabérben) részesül, amely bérrész a munkaszerződésben meghatározott havi személyi alapbérnél alacsonyabb mértékű is lehet, másrészt a teljesítménye alapján részesül díjazásban.

A tiszta teljesítménybér és a kombinált bér alkalmazása esetén megállapításra kerülő, időbérben megállapított személyi alapbérnek mindig el kell érnie a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések által előírt minimálbért, illetve ha annak a törvényi feltételei fennállnak, a garantált bérminimumot. A jelenleg hatályos 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. §-a alapján a minimálbér 2008. január 1-jótől kezdődően havi 69.000.- Ft (illetve órabér esetén 397.- Ft). A rendelet 4. §-a értelmében azonban a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg szakképesítést igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében egy garantált bérminimum érvényesül, amely 2008. január 1-jótől kezdődően

- a 2 évnél kevesebb (a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges szakképzettséget, képesítést igénylő szakmában szerzett) gyakorlati idő esetén havi 82.800.- Ft (órabér esetén: 477.- Ft), illetve

- legalább 2 év gyakorlati idő esetén, vagy a gyakorlati időtől függetlenül az 50 év feletti munkavállaló esetében havi 86.300.- Ft (órabér esetén: 497.- Ft).

Mint arra a fentiekben már utaltunk, a tiszta teljesítménybér, vagy az olyan kombinált bér alkalmazása esetén, amelyben egy garantált bérrész és egy teljesítménybér-rész kerül meghatározásra, a munkavállaló a havi tényleges munkavégzéséért nem a munkaszerződésben meghatározott (egyébként időbérben rögzített) személyi alapbérét, hanem a tényleges munkavégzés alapján számított teljesítménybérét, vagy a garantált bérből és a teljesítménybér-részből állé bérét kapja. (Ez esetben a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér csupán a pótlékok számítási alapját képezi.)

A teljesítménybér, illetve a garantált bérből és a teljesítménybérből állé kombinált bér esetén az Mt. 144. § (1)-(2) bekezdését kell irányadónak tekintetni. E szerint „teljesítménybérként a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár; ettől érvényesen eltérni nem lehet… A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőket úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje; ettől érvényesen eltérni nem lehet.” E rendelkezéssel összhangban a 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. §-a azt írja elő, hogy „Teljesítménybérezés esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgébér együttes) kötelező legkisebb összege a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén …2008. január 1-jótől 69 000 forint” (órabér esetén: 397.- Ft). Az idézett rendelkezések alapján tehát levonhaté az a következtetés, hogy a teljesítménybérben, illetve a garantált bérből és a teljesítménybérből állé kombinált bérben részesülő munkavállaló esetében úgy kell meghatározni a teljesítménybér-tényezőket, hogy - a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén – a munkavállaló számára kifizetésre kerülő munkabér összege a mindenkori minimálbért elérje. E tekintetben két körülményre kell felhívnunk a figyelmet. Egyrészt a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak kifizethető tényleges munkabér összegének nem kell elérnie a garantált bérminimumot, amit a 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. §-a a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg szakképesítést igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló személyi alapbére vonatkozásában ír elő. Másrészt a munkavállaló tényleges teljesítménye alapján a munkavállaló a minimálbérnél alacsonyabb mértékű teljesítménybérben is részesülhet, ha a százszázalékosnál alacsonyabb mértékű teljesítményt nyújt. Ez utébbi esetben azonban arra is tekintettel kell lenni, hogy az Mt. 143/A. § részletesen szabályozza, hogy a teljesítménykövetelmény megállapítása sérti a jóhiszeműség és tisztesség alapelvét, ha a naptári hónap átlagában az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozé munkavállalók legalább fele nem éri el a százszázalékos teljesítményt, emellett tényleges átlagos teljesítményük száz százaléknál kevesebb, továbbá szabályozza azt is, hogy mikor és milyen feltételek mellett kell alkalmazni a teljesítménykiigazítás szabályait.

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2017.

- Bérbuborékot fúj a kormány

- A képzett munkaerő húzza fel a béreket

- Béreket emel a MÁV

- Beperelték a Teslát az egykori gyári munkások

2013.

- A nők 40 év szolgálati jogviszonyának megszerzésének elősegítése elnevezésű központi munkaerő-piaci

- GYED-EXTRA program beindítását tervezik

2011.

- A kormány elfogadta az új munka törvénykönyve tervezetét

2009.

- Még mindig keresik a szakképzett munkaerőt

- A kormány hajlandó könnyítéseket tenni

- Szombaton állásbörze

- Az új szabályok jövő év első napján lépek hatályba

- Várhatóan 13-14 milliárd forint deficit keletkezne az alapnál

2008.

- A megváltozott munkaképességű álláskeresők részére rendeztek állásbörzét és információs napot Győrbe

- Javítani kell a foglalkoztatási szintet

2007.

- A szakácstanulók harmada külföldön dolgozna

- Szeretjük a munkánkat

- Nem sérti az uniós jogot a kényszernyugdíjazás

- A dolgozók harmada lenézi fõnökét

2004.

- Megjelent

- Ifjúsági Sajtódíj 2004

- A legjobb munkahely

- Bõvülhet az adómentes meleg étkeztetés

- Konjunktúra figyelés - 2004. második negyedév

- Biztonságos utakon a XXI. században" konferencia

- Országgyűlési vitanapot rendeztek az életszínvonalról

- PM - Bankszövetség - Bankadó

- Jegybanki alapkamat

- Hosszú távú kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégia

Ön a 128922 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 54.161.100.24