látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 95 hónap
Eltelt napok száma 2850 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 5 442 fő
- Napi új álláshelyek 181 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 780 180 fő


Célállapot -263 180 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Távolléti díj
Rendkívüli felmondás szabályai
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Adósávok
Nyugdjj
Csoportos létszámleépítés
Pótszabadság szabályai 2012. január 1-től
Munkavállaló és a GPS
Távolléti díj
Gyermekápolási táppénz
Átmeneti járadék
Tanulói szerződés, szakmai gyakorlat
Nyugdíjasok munkavállalása melletti terhek, foglalkoztatás és adózás szabályai

Munkaügy

Társadalombiztosítás külföldi munkavállalás esetében

Külföldi munkavégzés és a társadalombiztosítás

Megjelent: 2009. március 21., szombat | Forrás: MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény [a továbbiakban: Tbj.] 8. §-a értelmében a fizetés nélküli szabadság időtartamára a biztosítás szünetel.[1]

Ezért a magyar illetőségű munkáltató a biztosított munkaviszonyának szünetelését az adózás rendjóről szóló 2003. évi XCII. törvény [a továbbiakban: Art.] 16. § (4) bekezdése szerint bejelenti az adóhatósághoz.[2]

E szabályok alkalmazása következtében a munkaviszony, vagyis a biztosítási jogviszony szünetelése napjától a dolgozó a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény [a továbbiakban: Tny.] hatálya alá tartozé (magyar) szolgálati időt nem szerez, a magyar TAJ – kártya alapján Magyarországon egészségügyi szolgáltatás nem vehető igénybe.

Magyarországon a magyar illetőségű foglalkoztató ezen dolgozóval összefüggésben ettől kezdve járulékfizetésre (levonásra), bevallásra nem kötelezett.

Ezen időponttól fogva e dolgozóra a Tbj. 13. §-a az irányadó.[3]

Az Európai Gazdasági Térség [EGT] egy tagállamában végzett tevékenységre a közösségen belül mozgé munkavállalók, önállé vállalkozók és családtagjaik szociális biztonságáról szóló 1408/71/EGK rendelet, valamint a végrehajtására kiadott 574/72/EGK rendelet az irányadó.

EGT – állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgárai az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez. [Tbj. 4. § v) pont.]

Az 1408/71/EGK rendelet szerinti szociális biztonsági szabályok a következő alapelvekre épülnek:

Egyenlő elbánás elve:

Állampolgárságuktól függetlenül az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség (továbbiakban: EGT) országainak állampolgárai az egyes országok szociális biztonsági rendszereiben egyenlő elbírálés alá tartoznak. Ez mind a jogosultságok, mind pedig a kötelezettségek szempontjából érvényesülő szabály.

Egy tagállam joghatósága alá tartozás elve:

Az alapelv célja, hogy kiküszöbölje az egyidejűleg fennállé többes biztosítási kötelezettség eseteit, valamint azt a nemkívánatos helyzetet, hogy valaki biztosítás nélkül maradjon. Erre a tagállamok szociális biztonsági rendszereinek eltérő biztosítási elvre épülése miatt van szükség. A koordináciés rendeletek fő szabályként a munkavállalás helye szerinti tagállam szociális biztonsági jogszabályainak alkalmazását rendelik akkor is, ha a munkavállaló vagy önállé vállalkozó máshol rendelkezik lakóhellyel. Tehát fő szabály szerint az EGT polgára ott biztosított, ahol a kereső tevékenységet folytatja.

A biztosítási (szolgálati) idők összeszámításának elve:

Ez az életpálya során szerzett biztosítási idők összeszámítását jelenti, a több tagállamban megszerzett jogosultságok védelme (megtartása) érdekében. Az egyik tagállamban megállapítandé ellátás nyújtásánál – amennyiben az szükséges – figyelembe kell venni a másik tagállamban biztosításban töltött időszakokat is.

A pénzbeli ellátások exportálhatóságának elve:

Lehetővé teszi, hogy az egyszer megszerzett és elismert jogosultságokat az Európai Unió és az EGT területén belül korlátozás nélkül élvezhesse a jogosult.

Az alkalmazandé jog

Azt, hogy egy EGT tagállam polgárára a biztosítás és járulékfizetés terén melyik állam jogát kell alkalmazni, a közösségen belül mozgé munkavállalók, önállé vállalkozók és családtagjai szociális biztonságáról szóló 1408/71/EGK Tanácsi rendelet, valamint a végrehajtásáról szóló 574/72/EGK Tanácsi rendelet határozza meg. Az idevonatkozó legfontosabb közösségi jogszabályokat az 1408/71. EGK rendelet 13 – 17. cikkelyei és a végrehajtási rendelet (574/72. EGK rendelet idevonatkozó cikkelyei) tartalmazzák.

A koordináciés rendeletek fő szabályként a munkavállalás helye szerinti tagállam szociális biztonsági jogszabályainak alkalmazását rendelik akkor is, ha a munkavállaló vagy önállé vállalkozó máshol rendelkezik lakóhellyel. Tehát fő szabály szerint az EGT – állam egy polgára ott biztosított, ahol a kereső tevékenységét folytatja.

EGK rendelet 13. cikk

(1) A 14c. és 14f. cikkre is figyelemmel, a rendelet hatálya alá tartozé személyekre csak egy tagállam jogszabályai alkalmazandéak. E jogszabályokat e cím rendelkezései szerint kell meghatározni.

(2) A 14-17. cikk rendelkezéseire is figyelemmel:

a) egy tagállam területén alkalmazott személy e tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, még abban az esetben is, ha egy másik tagállam területén rendelkezik lakóhellyel, vagy, ha az őt alkalmazé vállalkozás vagy magánszemély székhelye vagy lakóhelye egy másik tagállam területén találhaté

b) egy tagállam területén önállé vállalkozóként tevékenykedő személy e tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik még abban az esetben is, ha másik tagállamban rendelkezik lakóhellyel

c) egy tagállam lobogéja alatt közlekedő hajó fedélzetén alkalmazott személy a lobogé szerinti tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik

d) a köztisztviselők és a köztisztviselőnek minősülő más személyek azon tagállam jogszabályainak hatálya alá tartoznak, amely tagállam jogszabályainak hatálya alá az őket alkalmazé közigazgatási szerv tartozik

e) egy tagállam fegyveres erőibe szolgálatra behívott, újból behívott vagy polgári szolgálatra behívott személyek e tagállam jogszabályainak hatálya alá tartoznak. Ha e jogszabályok szerint a jogosultság a katonai vagy polgári szolgálatra valé behívást megelőzően vagy a leszerelést követően megszerzett biztosítási idő függvénye, a szükséges mértékig bármely tagállam jogszabályai szerint szerzett biztosítási időt figyelembe kell venni, mintha ez az idő az előbb említett tagállam jogszabályai szerint szerzett biztosítási idő lenne. Egy tagállam fegyveres erőibe szolgálatra vagy polgári szolgálatra behívott vagy újból behívott munkavállalók vagy önállé vállalkozók megtartják munkavállalói vagy önállé vállalkozói jogállásukat.

f) az a személy, akire az egyik tagállam jogszabályai már nem alkalmazhatéak, és egy másik tagállam jogszabályai sem alkalmazandék rá, az előző pontokban megállapított szabályok egyikével összhangban vagy a 14-17. cikkekben megállapított kivételeknek vagy különös rendelkezéseknek megfelelően, azon tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, amelyiknek a területén lakóhellyel rendelkezik, kizárólag azon tagállam jogszabályi rendelkezéseivel összhangban.

E közösségi rendelet 13. cikke és az egy tagállam joghatósága alá tartozás elve alapján a munkavállaló az Egyesült Királyság joghatósága alá tartozik, Angliában lesz biztosított és az ottani nemzeti társadalombiztosítási szabályok szerint történik a járulékfizetés. Magyarországon biztosítás, járulékfizetés egyidejűleg nem áll fenn.

Biztosítás szerzése, ellátásra jogosultság

Az angol biztosítás és járulékfizetés ellenében a munkavállaló Angliában ugyanazokra a szociális biztonsági (társadalombiztosítási) ellátásokra válik jogosulttá, mint a brit állampolgárságú munkaviszonyban állé személyek. Ha az angol jogrend valamely szociális biztonsági ellátást valamilyen hosszúságú előzetes biztosítási idő meglétéhez köti, akkor a biztosítási idők összeszámításának elve alapján szükség szerint a Magyarországon szerzett biztosítási időt is figyelembe fogják venni, amelyet az illetékes magyar egészségbiztosítás szerv ad meg az erre a célra rendszeresített Uniós nyomtatványon. Angliában a munkavállaló ugyanolyan feltételek mellett veheti igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, mint az angol biztosítottak (munkaviszonyban állék), az angol biztosítottakat is terhelő önrészeket a magyar állampolgárságú munkavállaló is maga viseli.

Az egyenlő elbánás elvéből fakadóan azonban egy Uniós polgár bármely másik EGT – tagállam területén, így Magyarországon is ugyanolyan feltételek mellett veheti igénybe az orvosilag indokolt egészségügyi szolgáltatásokat, mint az adott tagállam biztosítottja. A jogosultság igazolása végett a munkavállalónak ki kell váltania az illetékes teherviselőtől az angol nyelvű egységes Európai Egészségbiztosítási Kártyát. Fontos, hogy Magyarországon nem a magyar TAJ – kártya felmutatásával veszi igénybe az ellátásokat, hanem az Európai Egészségbiztosítási Kártyával. Azért, mert ilyenkor az ellátás költségeit az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kiszámlázza a brit teherviselőnek [hiszen a biztosítási kötelezettség Angliában áll fenn, a járulékfizetés is ott történik].

A munkavállaló egészségügyi ellátása így Anglián kívül is bármely más EGT – államban – köztük Magyarországon is – megoldott.

Nyugdíjjogosultság, szolgálati idő szerzése

A hivatkozott közösségi rendelet alkalmazása során az öregségi nyugdíjak megállapításával, kiszámításával és folyósításával kapcsolatban sok kérdés és nehézség merül(het) fel, arra tekintettel is, hogy nem csak a magyar, hanem a többi tagállam nyugdíjszabályai is állandé változásban vannak. Egy bizonyos, a nyugdíjra jogosultság terén is érvényes a biztosítási (szolgálati) idők összeszámításának elve. A legfontosabb nyugdíj-megállapítási problémák a következőkben foghaték össze:

A nyugdíjjogosultság megnyílása az eltérő nyugdíjkorhatárok miatt

A tagállami szociális biztonsági rendszerek szabályozása rendkívül változatos képet mutat a nyugdíjkorhatárok tekintetében. A nyugdíjkorhatárok nem egységesek, ezért a nyugdíj-megállapításra a tagállamokban eltérő időpontokban kerülhet sor. Előfordulhat, hogy a nyugdíj megállapítását annyiszor kell kérnie a jogosultnak, ahány eltérő nyugdíjkorhatárt alkalmazé tagállam szociális biztonsági rendszerében biztosított volt.

A biztosítási idők összeszámítása és a nyugdíj megállapításának folyamata

A nyugdíjak megállapítása szükség esetén két módszerrel történik:

1. Az első módszer az ún. nemzeti nyugdíj kiszámítása. Valamennyi tagállam, amelyben az érintett személy az adott ország jogszabályaiban előírt szükséges biztosítási (szolgálati) időt megszerezte és jogosultsága megállapítható, kizárólag ezen idők alapján kiszámítja az öregségi nyugdíj összegét. Példa a magyar nyugdíjtörvény alkalmazásával:

a) A Magyar szolgálati idő 22 év. Ennyi időnél a nyugdíjskála mértéke 57 százalék. A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset 53.000 forint. 53.000 x 0,57 = 30.210 forint havi magyar (nemzeti) nyugdíj.

b) Kiszámítják annak az Uniós ellátásnak az elméleti összegét, amelyet az igénylő akkor kapna, ha a tagállamokban szerzett összes biztosítási idejót csak az érintett államban szerezte volna, az ellátás megállapításának időpontjában érvényben levő társadalombiztosítási jogszabályok szerint. Ezt követően az elméleti összegből megállapítják a ténylegesen fizetendő ellátást, a tagállamban szerzett biztosítási idők és az összes biztosítási idő aránya alapján. E hányados értékkel (pro-rata temporis) szorozzák meg az elméleti összeget, így megkapják az idő arányos, államközi alapon számított nyugdíjat, amelyet az alábbi példa mutat be: A biztosított a magyar 22 év szolgálati idő mellett rendelkezik még 21 év Magyarországon kívüli biztosítási idővel is. Az összes biztosítási idő így valamennyi tagállamban 22 + 21 = 43 év. Ennyi időnél a nyugdíjskála 84,5 százalék. A nyugdíjalapul szolgáló havi átlagkereset 53.000 forint. A nyugdíj elméleti összege: 53.000 x 0.845 = 44.785 forint. Magyar szolgálati idővel arányos 22/43 = 0,512. 44.785 x 0,512 = 22.930 forint időarányos magyar nyugdíjrész.

A kétféle médon [a) és b)] kiszámított ellátási összeg közül a magasabb a) pont szerinti nyugdíj kerül magyar részről folyósításra.

2. Erre a módszerre nem kerülhet sor, ha az adott tagállam jogszabályaiban előírt jogosultsági feltételeket az ott szerzett biztosítási idővel nem teljesítik. Ilyenkor csak a b) pont szerint módszer kerül alkalmazása, az arányos nyugdíjrészek kiszámítása. Ez, mint láttuk két lépcsőben történik. Első lépésben a valamennyi tagállamban szerzett biztosítási időket összeszámítják és saját nemzeti jogszabályok alapján a nyugdíjat megállapítják, oly médon, mintha az összes biztosítási időt ott szerezte volna meg a nyugdíjigénylő. A második lépésben történik az egyes biztosítási idők arányosítása, azaz annak a résznyugdíjnak a kiszámítása, amelyet a megállapító ország az ott teljesített biztosítási idők arányában folyósítani köteles. Tegyük fel például, hogy egy magyar állampolgár Magyarországon 14 év szolgálati időt szerzett, míg Olaszországban 4 évet, Angliában 10 évet dolgozott. Így összesen 28 évi szolgálati (biztosítási) ideje van. Első lépésben a biztosítási idők összeszámításával – 28 év – és kizárólag a nemzeti jogszabályok alkalmazásával megállapításra kerül a nyugdíj ún. elméleti összege, amelyet akkor kapna a jogosult, ha valamennyi biztosítási időt csak egy tagállamban szerzete volna meg. A második lépésben történik a folyósításra kerülő nyugdíjrészek arányosítása. Az arányosítással az ún. résznyugdíjak a következők szerint alakulnak: Magyarország 14/28, Olaszország 4/28, Angliában 10/28. Az egyes országok által megállapított résznyugdíjak együttesen adják a jogosultnak járó teljes nyugdíjösszeget.

Mivel a példában szereplő országokban a nyugdíjkorhatárok nem azonosak, a nyugdíjigénylést az irányadó korhatárok betöltésekor meg kell ismételni és a nyugdíjszámítást ismételten el kell végezni.

A biztosítási idők összeszámításának elve szerint ugyanazon időszak csak egyszeresen kerülhet figyelembevételre.

Megemlítjük még, hogy nyugdíjalapot képező keresetként mindegyik tagállam csak a nála elért keresetet (jövedelmet) veszi figyelembe.

Az igénybejelentés

Az igénybejelentésnek – hasonléan a magyar hazai gyakorlathoz – meghatározott formai követelményeknek kell megfelelnie valamennyi ellátásfajta esetében. A közösségi rendeletek alapján történő nyugdíj-megállapítást az erre rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével kell kérni. Az igénybejelentés benyújtásával mindazon tagállamok jogszabályai szerint járó öregségi nyugdíjakra valé jogosultság automatikusan megnyílik, amelyeknek feltételeit az igénylő teljesíti. Més a helyzet akkor, ha az igénylő kifejezetten kéri az olyan öregségi nyugdíjának elhalasztását, amelyre egyébként egy vagy több tagállam jogszabálya szerint jogosult volna. Ez többnyire olyan esetekben fordul elő, amikor valamely tagállam jogszabályai nyugdíjnöveléssel „jutalmazzák” a nyugdíj-megállapításnak a korhatár betöltése utáni elhalasztását (ilyen szabálya a magyar nyugdíjtörvénynek is van).

Ha az igénylő több tagállamban szerzett biztosítási időt, akkor fő szabály szerint az állandé lakóhely szerinti tagállam nyugdíjmegállapító szervénél kell az igénybejelentését benyújtania. Előfordulhat, hogy az igénylő ebben az országban biztosítási időt nem szerzett. Ebben az esetben is az állandé lakóhely szerinti intézményhez kell az igénybejelentését megtennie, ám ez a szerv – mint nyugdíj-megállapításra nem illetékes – megküldi azt a legutolsó biztosítás helye szerinti tagállam illetékes intézményének. Természetesen, ha az igénylő olyan tagállam területén él, amelynek jogszabályi hatálya alá egyáltalán nem tartozott – azaz biztosítási időt nem szerzett –, akkor a lakóhely szerinti ország illetékes intézményének kiiktatásával az utolsó biztosítás helye szerinti országban saját maga is megteheti az igénybejelentést. Ugyanez a helyzet akkor, ha valaki a jogosultság megnyílásakor olyan országban él, amely nem tagállam.

Az ellátás iránti igényt „E” jelű nyomtatványokon kell eljuttatni az érintett intézményhez. Öregségi nyugdíjigények elintézéséhez az alábbi legfontosabb nyomtatványok használatosak:

- E 202: öregségi nyugdíjigény,

- E 205: biztosítási idők igazolása,

- E 207: a biztosított foglalkozási múltjára vonatkozó adatok közlése,

- E 210: a nyugdíj megállapításáról, az igény elutasításáról szóló döntés,

- E 211: a döntés összefoglalása,

- E 212: jogorvoslati lehetőségek.

Mivel a közösségi rendelettel érintett nyugdíjeljárósban nem csak egy intézmény vesz részt, az eljáré intézményeknek mielőbb értesíteniük kell az ügyben résztvevő összes érintett intézményt a beérkező igénylésről a késedelem nélküli nyugdíjelbírálás érdekében. Így is gyakori eset, hogy éveket késnek a megállapítások, mivel az érintett tagországok adatszolgáltatása nem mindig kielégítő. Elhúzédé megállapítási ügyekben az igénylő előleget kap.

[1] Tbj. 8. § Szünetel a biztosítás:

a) a fizetés nélküli szabadság, a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség aléli mentesítés, valamint az igazolatlan távollét időtartama alatt, kivéve

1. ha a fizetés nélküli szabadságot háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása vagy nyolc évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra valé jogosultság vagy tizennégy évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekgondozási segélyre valé jogosultság, illetőleg tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe,

2. ha a munkavégzés aléli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetőleg munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt;

b) az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt is, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alél jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljáróst megszüntették, továbbá, ha az elítóltet utébb a bíróság jogerősen felmentette;

c) az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő biztosítása arra az időtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti;

arra az időtartamra, amelyre az őstermelői igazolvánnyal rendelkező mezőgazdasági őstermelő értékesítési betétlapja nem érvényes.

[2] Art. 16. § (4) A munkáltató és a kifizető (ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény - a továbbiakban: Tbj. - 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt és a Tbj. 56/A. §-a szerinti személyt saját biztosítási jogviszonya tekintetében is) - adóazonosíté számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével - az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított személyi adatait (neve, születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje), állampolgárságát, adóazonosíté jelét, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kédját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejót, a FEOR-számát, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén feltünteti a pénztár nevét, azonosítéját. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató, kifizető bejelentése kiterjed a biztosítás megszűnését követően folyósított táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyermekgondozási segélyre és a gyermekgondozási díjra is. A bejelentést

a) a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül, illetőleg ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon,

b) a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül

kell teljesíteni.

(5) Az állami adóhatóság a (4) bekezdésben meghatározott, munkáltató vagy kifizető által elektronikusan bejelentett adatokat azok beérkezését követően elektronikus úton haladóktalanul megküldi az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartásának. A nyomtatványon teljesített munkáltatói, kifizetői bejelentéseket az állami adóhatóság soron kívül feldolgozza és elektronikus dokumentum formájában továbbítja az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása részére.

[3] Tbj. 13. § E törvény rendelkezéseit

a) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgé munkavállalókra, önállé vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet,

b) a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozé személyre az egyezmény

szabályai szerint kell alkalmazni.

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2014.

- Bértámogatás igényelhető

2013.

- 79 ezer fővel nőtt az álláskeresők száma

2011.

- Hatalmasat nőtt a foglalkoztatás Lengyelországban

- Még soha ennyi foglalkoztatott nem volt Németországban

- Legalább már vannak létszámbővítési tervek

2010.

- Kétszer annyi álláshely mint decemberben

2008.

- 5 év alatt 47 ezerrel több a foglalkoztatott

- 2008 év munkáltatói támogatások

- 2008 - foglalkoztatáspolitika stratégiai céljai

2005.

- Sztrájkra készülnek az energiaszektorban

- 65 évesnél idõsebb közszolgák is maradhatnak

- Nagy az érdeklõés a GVOP pályázatok iránt

- Magyarok külföldi munkavállalásáról tárgyalt Csizmár Gábor

- Négy százalék alá csökkenhet a pénzromlási ütem

- Nehéz a fiatalok pályakezdése az egész régióban

Ön a 127465 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 54.196.213.0