látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 95 hónap
Eltelt napok száma 2850 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 5 442 fő
- Napi új álláshelyek 181 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 780 180 fő


Célállapot -263 180 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Távolléti díj
Rendkívüli felmondás szabályai
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Vállalkozói járadék
Svéd nyugdíjrendszer
Idénymunka szabályai
Munkaviszony létrejötte
Átirányítás
Diák foglalkoztatása
Egyéni vállalkozó járulékai, járulékalapja
Kiküldetés fogalma és szabályai
Rendkívüli felmondás
Nyugdíjas foglalkoztatott

Munkaügy

Munkaügyi statisztika

Amit a munkaügy-statisztikáról tudni érdemes

Megjelent: 2009. március 21., szombat | Forrás: MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda

Az egységes munkaügy-statisztikai informáciégyűjtés és tájókoztatés alapja az egységes fogalmi rendszerre épülő, mindenki számára azonosan értelmezhető útmutató. A munkaügy-statisztikai fogalmak a statisztikai adatgyűjtéseken túlmenően is széles körben használatosak. Különböző jogszabályok hivatkoznak rájuk, továbbá a statisztikai számbavétel egyes kategériái, fogalmai alapján (például a „statisztikai állományi létszám”) normatív támogatásokat, illetve elvonásokat határoznak meg. A fogalmi rendszer nem merev, felülvizsgálata, értelmezése folyamatos, a módszertani munkákban a KSH e témában illetékes szakemberein kívül az érintett tárcák, az érdekképviseletek, valamint felkért vállalkozások szakértői is részt vesznek.

A munkaügyi statisztika főbb megfigyelési területei:

· foglalkoztatottság,

· munkaviszonyból származé kereset és egyéb munkajövedelem,

· munkaerőköltség,

· munkaidő,

· üres álláshelyek száma,

· sztrájk.

A statisztikai adatok részben adminisztratív forrásokból, másrészt a lakosság, illetve a gazdasági szervezetek esetenként eltérően meghatározott csoportjai által teljesített adatszolgáltatásokból származnak. Jelen ismertetés a foglalkoztatottság, valamint kereset, munkajövedelem, munkaerőköltség témaköröket öleli fel és a vállalkozások, költségvetési intézmények, non-profit szervezetek számára nyújt tájókoztatást a statisztikai célú munkaügyi adatszolgáltatásokhoz.

Foglalkoztatottság

A létszám-megfigyelés körébe tartoznak a Magyarországon regisztrált, működő gazdasági szervezeteknél az alábbi foglalkoztatotti csoportok:

a) Munkavégzésre irányuló jogviszonyban állék (munkavállalók)

Idetartoznak:

- az adott munkáltatóval a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban (ideértve a szövetkezet és tagja, illetve a társas vállalkozás és tagja között létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyt), közalkalmazotti, közszolgálati, hivatásos szolgálati (ideértve a szerződéses katonákat is), bíréi, ügyészi szolgálati, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban (együtt: munkaviszonyban) állék; 

- a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok közül a bedolgozói jogviszonyban, a társas vállalkozásoknál munkaviszony jellegű, a tulajdonos tagokkal történt írásbeli vagy szébeli megállapodés alapján személyes közreműködéssel járó tagsági viszonyban és a gazdasági szervezet általános munkarendje szerinti foglalkoztatást eredményező megbízásos jogviszonyban állék, valamint a külföldi munkajog szerint foglalkoztatott munkavállalók is. (Feltétel a munkavégzés ellenértékeként fizetett munkadíj)

b) Egyéni vállalkozás esetén maga az egyéni vállalkozó és az egyéni- és társas vállalkozásnál foglalkoztatott nem fizetett segítő családtagok

Az adatszolgáltatás csak a saját gazdasági szervezetnél állományba tartozékra értendő, így abban az esetben, ha a munkáltató egyéni vállalkozóval köt munkaszerződést (vállalkozói szerződés keretében), a munkaügyi statisztikai adatok között sem az egyéni vállalkozó, sem az egyéni vállalkozásnál alkalmazásban állék nem szerepelhetnek.

c) A társas vállalkozés azon tagjai, akik részt vesznek a szervezet tevékenységében, de a munka ellenértékeként díjazásban nem részesülnek (munkadíj kifizetése nem történik)

Ez utébbi két csoportba tartozék a munkaügyi statisztikai adatszolgáltatásokban az „Egyéb foglalkoztatottak” kategériájába sorolandéak, s így nem tartoznak a statisztikai állományi létszámba!

Nem tartozik a létszámmegfigyelés körébe (részükre az eseti munkavégzésért fizetett díjazés a statisztikai jelentéseken az állományba nem tartozék kereset, illetve egyéb munkajövedelem tömegében szerepeltetendő):

· a gazdasági társaság azon tulajdonos tagja, akinek tagsági viszonya nem jár együtt munkavégzési kötelezettséggel, személyesen nem vesz részt a vállalkozás tevékenységében,

· az igazgató tanács tagok által megválasztott tisztségviselője, kinek alkalmankénti tevékenységének honorálására tiszteletdíjnak nevesített munkadíjat fizet a vállalkozás,

· (amennyiben a tisztségviselő feladatköre a munkáltatónál általános munkarend szerinti folyamatos foglalkoztatást igényel, úgy az érintett személy a foglalkoztatottak megfelelő kategériájában szerepeltethető)

· az alkalmi munkavállaló,

· (az alkalmi munkavállalói könyvvel folyamatosan legfeljebb 5 munkanapra foglalkoztathaté a munkavállaló)

· az egyszeri, eseti megbízási szerződéssel munkét végző (pl. cikk fordítása, alkalmanként éradás stb.).

A munkavállalók jogviszony szerint elkülönülő csoportjaira vonatkozó munkaszerződés szabályait, alaki formáját a különböző törvények szabályozzák. Közös bennük, hogy mindegyik szerződésen alapulé jogviszony létrehozására irányul, amelyben a szerződésszerű teljesítés fogalmi eleme a munkáltató, megbízé érdekét szolgáló, utasításainak megfelelő tevékenység kifejtése. A munkaügyi statisztika a gazdasági szervezet termelő illetve szolgáltaté tevékenységében részt vevő munkavállalók számát, illetve munkajövedelmi viszonyait, valamint egyéb munkaügyi jellemzőit vizsgálja. Ez utébbi vonatkozásában azonban jelentős eltérések vannak a törvényi szabályozások között. A jogszabályok által biztosított kedvezmények megléte, illetve annak hiánya szerint a munkavállalók két fő csoportját különböztetjük meg:

Munkaviszonyban (munkaviszonyszerű jogviszonyban) állék

Idetartoznak a Munka Törvénykönyve (Mt.), a közalkalmazottak, köztisztviselők, bírék és ügyészek, szolgálati jogviszonyban állék munkavállalását, a munkavégzés feltételeit, a munkáltató és munkavállaló jogait és kötelességeit szabályozé törvények alapján foglalkoztatottak, akár határozott, akár határozatlan időre szél a munkaszerződésük. A munkaviszony jellemzője, hogy írásban megkötött munkaszerződéssel jön létre, mely alapján a munkáltató és a munkavállaló jogokat élvez és kötelezettségei vannak. A munkaszerződésnek kötelező elemei vannak, mint az alapbér, a munkaidő meghatározása, a munkavégzés helyének kijelölése stb. A munkaviszonyban állé munkavállaló a törvény által meghatározott mértékű szabadság mellett további, a vonatkozó törvények, illetve a munkáltatónál érvényes kollektív szerződés által előírt juttatásokra is jogosulttá válik.

Személyes közreműködés teljesítésére létesített munkaviszony gazdasági társaság tulajdonos tagja esetében is lehetséges, ennek feltétele azonban az, hogy a munkáltatói és a munkavállalói jogkör gyakorléjának személye elváljon, illetve elválaszthaté legyen egymástól, az alá-fölérendeltségben történő munkavégzés megvalésuljon. A vezető tisztségviselői megbízás teljesítésére ugyanilyen feltételekkel létesíthető munkaviszony.

A szövetkezetek tulajdonos tagjai esetében a személyes közreműködés egyik médja a munkavégzés, mely munkaviszony jellegű jogviszony keretében történik. A munkáltatói, illetve munkavállalói jogok és kötelezettségek tekintetében az MT az irányadó.

A statisztikai elszámolásokban „munkajogi létszámként” nevesített csoportba csak a munkaviszonyban állék tartoznak bele. Megfigyelésére csak esetenként kerül sor, általában az év meghatározott napjára (pl. XII. 31. eszmei időpontra) vonatkoztatva.

Megbízási jogviszonyban állék

Esetükben a munkaszerződés, munkavégzésre irányuló megállapodés alaki követelményei előbbinél kevésbé kötöttek, a Polgári Törvénykönyv meghatározása szerint megbízásos jogviszonynak azok a jogviszonyok tekinthetők, amelyek nem tartoznak a munkaviszonyok körébe és nem sorolhaték más ügyviteli típusba sem. Markáns eltérés a munkaviszony és a megbízási szerződésen alapulé jogviszony között a munkavállalók jogosultságainak körében mutatkozik. A megbízási jogviszonyban a munkaszerződés automatikusan nem biztosítja számukra azokat az előnyöket, mint pl. szabadság, természetbeni juttatások, 13. havi fizetés stb., melyeket a munkaviszonyban állék törvény adta joguk alapján élveznek.

Ide tartoznak a társas vállalkozés azon tulajdonos tagjai is, akik a szervezet tevékenységében, a többi tulajdonos taggal történt megállapodés alapján, díjazás ellenében részt vesznek, de a „munkaviszony jellegű jogviszony” létesítésének feltételei nem adottak.

Ha a megbízási szerződés szerint a megbízott egyéni vállalkozó, illetve társas vállalkozás (tehát önfoglalkoztató vagy munkáltató) és nem természetes személy, úgy a statisztikai számbavétel során – ha erre eltérő utalás nincs – az ilyen szerződéssel (vállalkozói szerződéssel) foglalkoztatottak a jelentendő létszámadatokba nem tartoznak bele.

Az eddigiekben nem nevesített, valamely jogszabályban meghatározott egyéb támogatott foglalkoztatások, mint a CXXIII. törvény szerint a pályakezdő fiatalok (START kártya igénybevételével), valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkét keresők foglalkoztatása esetén a munkaügyi adatok statisztikai számbavétele is a leírtak szerint történik. A munkavégzésre irányuló jogviszony alapján a kedvezményre, támogatásra jogosíté foglalkoztatásuk ideje alatt az érintett munkavállalók a statisztikai állományi létszámba igen, de a munkajogi állományi létszámba nem tartoznak bele. (Kivéve, ha a foglakoztatás munkaszerződés szerint havi átlagban 60 munkaéránál rövidebb, mert ebben az esetben a létszám és munkajövedelem adataikat nem az alkalmazásban állék között – teljes- és nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak – hanem a kérdőíven külön soron kell közölni, vagyis ezek a személyek csak a szervezet tevékenységében résztvevők részeként szerepelhetnek.)

Az alkalmazásban állék statisztikai állományi létszáma

Különböző pályázatok elbírálásánál, dotáciék odaítólésénél jelentős szerepe van az alkalmazásban állék statisztikai állományi létszámának. Alkalmazásban állénak tekintendő az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése, munka megállapodása alapján munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett. Alkalmazásban állénak tekintendők továbbá az alábbiak is:

· a szövetkezettel vagy társas vállalkozással annak tevékenységében történő személyes közreműködés alapján, munkadíj ellenében munkavégzésre irányuló jogviszonyban állé tulajdonos tag,

· a szakképző iskolai tanuló, ha a gyakorlati képzését biztosíté munkáltatónál már normál munkarendben és munkakörére általános munkadíj ellenében munkét végez (korábban szakmunkásként bérezett szakmunkástanulók),

· a szorgalmi időben vagy a szünidőben foglalkoztatott diákok,

· a Magyarországon bejegyzett vállalkozásnál munkét végző külföldi állampolgárok (nem tekintendő külföldi állampolgárnak a Magyarországon letelepedési engedéllyel munkét végző munkavállalók)

· a magyar vállalkozás külföldi telephelyén foglalkoztatott, nem magyar állampolgárságú dolgozók, akiknek a végzett munka ellenértékeként a magyar

munkáltató munkabért fizet,

· a munkavégzés céljából külföldi kiküldetésben lévők,

· az ösztöndíjas tanulmányúton külföldön tartózkodék, ha arra az időre részükre keresetként távolléti díjat fizet a hazai munkáltató. Ha a tanulmányút csak fizetés nélküli szabadsággal engedélyezett, a munkavállaló legfeljebb egy naptári hónapos távollét esetén tartozik a statisztikai állományi létszámba, egyébként az egy naptári hónap leteltét követően törölni kell abból.

A munkáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban állék közül nem tartoznak a statisztikai állományi létszámba:

· a szülési szabadságon lévők, a szülési szabadság első napjától,

· a különböző gyermekgondozási ellátásban részesülők a fizetés nélküli ilyen jogcímű szabadságuk első napjától (kivéve, ha a munkáltató az 1998. évi LXXXIV. törvény alapján a gyest igénybe vevőt foglalkoztatja),

· a keresőképtelenné vált munkavállalók egy naptári havi folyamatos betegség után, (a betegség miatti távollétbe beleértendő a betegszabadság ideje is)

· (ha a munkavállaló február 15.-től beteg, akkor – beleértve a 15 nap betegszabadságot is, március 15-én kell kivenni a statisztikai állományi létszámból, de ha a betegség kezdő időpontja január 30., akkor az egy naptári hónap végének február utolsó napját kell tekinteni)

· az egy naptári havi távollétet követően a fizetés nélküli szabadságon lévők, (pl. beteggondozás, építkezés, tanfolyam, iskolarendszerű képzés, tanulmányút miatt),

· az állásukból felfüggesztett személyek az első naptól,

· a felmondási idő alatt a munkavégzés alél felmentett munkavállalók, a munkavégzés alél történő felmentés első napjától,

· az átmenetileg nem foglalkoztatott bedolgozók a foglalkoztatás szüneteltetésének időpontjától,

· a menedzsment azon tagja, akinek munkajövedelme a menedzserszerződés alapján legfeljebb akkora, mint a profitrészesedése,

· a társas vállalkozások azon tagjai, akik részt vesznek a szervezet tevékenységében, de a munka ellenértékeként munkadíjat nem vesznek fel (vagy munkadíjukat „0” forintban határozzák meg);

· a nem teljes munkaidőben, havi átlagban 60 munkaéránál alacsonyabb éraszámmal foglalkoztatottak (például alkalmazottként foglalkoztatva, irodatakarítás napi 2-3 érában).

A tartósan távollévő munkavállalók (szülési szabadságon lévők, gyermekgondozás miatt távollévők, valamint a betegség vagy fizetés nélküli szabadság miatt egy naptári hónapot meghaladóan távollévők) távollétük ideje alatt csak a munkajogi állományi létszámba tartoznak. A statisztikai állományi létszámba történő visszakerülés feltétele a munka felvétele. Például az a munkavállaló, aki gyes megszakítása vagy letelte után anélkül, hogy egy napra is munkába lépne, betegség miatt tovább marad távol munkájától, a statisztikai állományi létszámba továbbra sem számít bele. Ha a gyes és a betegség időszaka között az érintett munkavállaló akár csak egy napra is visszatért a munkába, ismét a statisztikai állományi létszámba tartozénak minősül;

Az előzőkben leírtaknak megfelelően – bár az adatgyűjtésekben adataikat bekérjük – nem tartoznak az alkalmazásban állék közé egyéni vállalkozás esetén a dolgozó tulajdonos, valamint az egyéni és társas vállalkozásoknál foglalkoztatott, de nem fizetett segítő családtagok sem. Ugyancsak nem jelentendők az alkalmazásban állék között, csak egyéb foglalkoztatottként a társas vállalkozások azon tulajdonos tagjai sem, akik munkadíj nélkül végeznek munkét a szervezet tevékenységében. Az említett személyek a szervezet tevékenységében résztvevők közül az „egyéb foglalkoztatott” megnevezésű állománycsoportban szerepeltethetők.

Az átlagkereset adata, ha erre eltérő utalás nincs, a teljes munkaidőben alkalmazásban állékra vonatkozik, ezért a torzítást elkerülendő, a foglalkoztatottak e csoportjából kiemelésre kerül a menedzsment azon tagja, akinek az adott munkáltatótól származé munkajövedelme legfeljebb akkora, mint a profitrészesedése. Azokban a munkaügyi statisztikai jelentésekben, amelyekben statisztikai állományi létszámot kell közölni (pl. havi integrált gazdaságstatisztikai jelentés), ezeknek a személyeknek a számát az „Egyéb foglalkoztatottak” (az adatszolgáltaté egyéni vállalkozás tulajdonosa és nem fizetett családtagok, valamint társas vállalkozásnál díjazás nélkül dolgozó tulajdonos tagok) sorban szereplők létszámával összevonva kell jelenteni, a rájuk vonatkozó munkajövedelmi adatok pedig az „Állományba nem tartozék” sorában, a kereset, illetve egyéb munkajövedelem adathelyeken jelennek meg.

A statisztikai elszámolásokban az alábbiakban felsorolt munkavállalói csoportok a létszám megfigyelésnek nem részei, így természetesen a statisztikai állományi létszámba sem jelenthetők:

· a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében egyszeri, eseti megbízással munkét végző,

· az igazgatótanács, a felügyelő bizottság tagság által megválasztott tisztségviselői, a választott könyvvizsgáló az ilyen irányú feladatai tekintetében (kivételt képez, ha a feladat folyamatos, az általános munkarendnek megfelelő munkavégzést igényel, s a munka ellenértékeként esetleg tiszteletdíjként nevesített munkadíj kifizetésére is sor kerül);

· azok a tanulók, akik gyakorlati idejükben nem az általános munkarend szerint dolgoznak, illetve a munkáltató által fizetett díjazásuk (ösztöndíjuk) a minimálbér mértékét (annak munkaidő alapján számított hányadát) nem éri el (díjazásuk összege azonban az állományba nem tartozék keresettömegébe tartozik);

· a munkaerő-kölcsönző szervezetek által kiközvetített munkavállalók (létszámuk és munkajövedelmük, valamennyi járulékával együtt a kölcsönző szervezet adataiban szerepelhet).

Az MT 106. § alapján meghatározott feltételek mellett, a munkavállaló más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető (kirendelhető). A Tbj 9§ alapján a társadalombiztosítási járulék a kirendelőt terheli, abban az esetben is, ha megállapodás szerint a foglalkoztató (és nem a kirendelő) fizeti és számolja el a munkavállalók munkadíját és közterheit. A statisztikai és számviteli elszámolásokban a kirendelt munkavállalók munkaügyi adatait, valamint a kapcsolédé járulékokat, hozzájárulásokat (létszám, kereset, egyéb munkajövedelem, közterhek, beleértve a társadalombiztosítási járulékok, teljesített munkaórák száma) a kirendelő (és nem a ténylegesen foglalkoztató) szervezetnek kell figyelembe vennie.

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2014.

- Bértámogatás igényelhető

2013.

- 79 ezer fővel nőtt az álláskeresők száma

2011.

- Hatalmasat nőtt a foglalkoztatás Lengyelországban

- Még soha ennyi foglalkoztatott nem volt Németországban

- Legalább már vannak létszámbővítési tervek

2010.

- Kétszer annyi álláshely mint decemberben

2008.

- 5 év alatt 47 ezerrel több a foglalkoztatott

- 2008 év munkáltatói támogatások

- 2008 - foglalkoztatáspolitika stratégiai céljai

2005.

- Sztrájkra készülnek az energiaszektorban

- 65 évesnél idõsebb közszolgák is maradhatnak

- Nagy az érdeklõés a GVOP pályázatok iránt

- Magyarok külföldi munkavállalásáról tárgyalt Csizmár Gábor

- Négy százalék alá csökkenhet a pénzromlási ütem

- Nehéz a fiatalok pályakezdése az egész régióban

Ön a 108282 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 54.196.213.0