látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 105 hónap
Eltelt napok száma 3146 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 4 923 fő
- Napi új álláshelyek 164 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 861 209 fő


Célállapot -344 209 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Távolléti díj
Rendkívüli felmondás szabályai
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Megszűnik a passzív táppénz
Fizetés nélküli szabadság
START kártya
Jeremie típusú pénzügyi eszköz
Egyéni egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék
Svéd nyugdíjrendszer
Napi pihenőidő
További munkaviszony létesítése
Nyugdíjszabályok 2012. január 1. napjától
Start Plusz

Munkaügy

Igazolt és igazolatlan távollét

A dolgozók fegyelemsértése minden munkahelyen elkerülhetetlenül előfordul

Megjelent: 2009. április 15., szerda | Forrás: MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda

Igazolt és igazolatlan mulasztások

A dolgozók fegyelemsértése minden munkahelyen elkerülhetetlenül előfordul. Igazolatlan mulasztásnak számít például, ha a munkavállaló késik, előbb távozik a munkahelyéről, vagy a 30 perces ebédszünetet egy érára kitolja. A cikk az igazolt és az igazolatlan munkahelyi mulasztásról, valamint annak lehetséges szankciéiról szél. A Munka Törvénykönyve a munkavállaló fő kötelezettségeként a munkavégzést jelöli meg. A munkavállaló köteles a munkahelyén az előírásoknak megfelelően, munkára képes állapotban megjelenni, az előírt munkaidőt munkában tölteni, illetve a munkavégzésre készen állni. Amennyiben a dolgozó a munkaviszonyából származé kötelezettségét vétkesen megszegi, fegyelmi vétséget követ el. A kötelezettségszegések nagyon sokfélék lehetnek, a leggyakoribb fegyelemsértés a késés és az igazolatlan mulasztást.

Mikor igazolt a mulasztás?

A munkavállaló bizonyos esetekben igazoltan “mulaszthat”, vagyis távol lehet a munkahelyétől anélkül, hogy fegyelemsértést követne el. Ezeket az eseteket a törvény felsorolja, és azt is meghatározza, hogyan kell a munkabért ilyenkor kifizetni. A Munka Törvénykönyve alapján mentesül, illetve mentesíthető a dolgozó a munkaidő alatti munkavégzési kötelezettsége alél:

az állampolgári kötelezettség teljesítésének idejére [Például a dolgozó választáson vesz részt, vagy a bíróságon, ügyészségen tanúként jelenik meg, illetve amikor hadkötelesként sorozáson köteles megjelenni. Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a bíróságra félként történő idézés nem mentesíti a dolgozót automatikusan a munkavégzési kötelezettség alél.

Érdemes azt is kiemelni, hogy a mentesülés csak a tényleges szükséges időre következik be, tehát nem feltétlen egy teljes munkanapra (Legfelsőbb Bíréság MK 23. számú kollégiumi állásfoglalása)] közeli hozzátartozé (házastárs, egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermek, örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülő, testvér, élettárs) halála esetén a szükséges időre, de legalább két munkanapra, a munkavállaló keresőképtelen betegsége esetére (az ilyen mentesülés abban az esetben áll fenn, ha a munkavállaló a betegszabadság iránti éves igényét már kimerítette), a kötelező orvosi vizsgálat miatt távol töltött teljes időtartamra (Kötelező orvosi vizsgálat mindenképpen a terhességgel összefüggő, valamint az egyéb orvosi vizsgálat, amelyen a munkavállaló az egészségi állapotától függetlenül köteles részt venni.

A betegség miatti orvosi vizsgálat a keresőképtelenséggel járó betegségre vonatkozó szabály alapján mentesíthet a munkavégzési kötelezettség alél,), önkéntes, illetve létesítményi tűzoltéként a tűzoltási, illetve műszaki mentési szolgálat idejére, feltéve, hogy a tűzoltás és a műszaki mentés nem munkaköri kötelessége a dolgozónak, a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy érára (A véradás miatt távol töltött idő akkor is mentesít, ha a véradásra a munkavállaló állapota miatt nem kerül sor.), ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a dolgozó a munkahelyén megjelenni (Idetartozhat bármely olyan, a munkavállalónak fel nem réhaté ok, amely a munkahelyen valé megjelenést megakadályozza, például vonatkimaradás, a hé-, útakadályok, sztrájk miatt nem járnak a közlekedési eszközök, vagy útelzárás, természeti katasztréfa következett be.), a munkavállaló a munkaviszonyra vonatkozó szabály, illetve a munkáltató engedélye alapján is a munkavégzés alél. (Ezek például az olyan esetek, amikor a munkavállaló valamely családi ok miatt előbb akar elmenni a munkahelyéről, vagy olyan tanfolyamra, iskolába jár, amit a munkáltatója nem támogat, és ezért kéri a munkáltatója engedélyét. Ilyenkor a munkáltatón múlik, hogy elengedi-e a munkavállalóját, vagy sem.)

A szabadság időpontjának meghatározása a munkáltató kizárólagos jogköre. Így ha a dolgozó igazolatlanul volt távol a munkahelyétől, a távollét idejónek szabadságon töltött időnként valé elismerését nem követelheti még abban az esetben sem, ha az addig esedékessé vált szabadságát még nem vette ki.

Díjazés az igazolt távollétnél

Ha a munkavállaló igazoltan van távol a munkahelyéről, akkor az esetek nagy részében távolléti díjat kell neki fizetni (állampolgári kötelezettség teljesítésekor, közeli hozzátartozéja halálakor - legfeljebb 2 munkanapra -, kötelező orvosi vizsgálat idejére, tűzoltási, műszaki mentési feladatok ellátásakor, általános iskolai tanulmányok folytatásához biztosított munkaidő-kedvezmény igénybevételekor). A betegség miatti keresőképtelenség idejére táppénzjár. Megállapodás szerint részesül díjazásban - átlagkereset vagy távolléti díj - a munkavállaló, ha a munkáltató engedélyezi a távolmaradását.

Távolléti díj

A távolléti díj fizetésének feltételeit a törvény határozza meg. Ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, részére a távollét idejón érvényes személyi alapbére, rendszeres bérpótléka(i), valamint a túlmunka miatti kiegészítő pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár. A távolléti díj számításánál rendszeres bérpótlék alatt a munkaviszonyra vonatkozó szabályban, illetőleg a munkaszerződésben rögzített olyan bérpótlékok értendők, amelyek a munkavállalót a munkavégzés esetén folyamatosan megilletik.

A távolléti díj számításánál műszakpótlékként

két műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatás esetén a személyi alapbér 7,5 százalékét,

két műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatás esetén, ha az éjszakai műszak aránya a heti, illetőleg havi munkaidőkeret 30 százalékét meghaladja, valamint három műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatásnál a személyi alapbér 15 százalékét,

folytonos munkarendben történő foglalkoztatásnál a személyi alapbér 20 százalékét

kell figyelembe venni.

Ha a munkavállaló a tárgyévet megelőző évben több mint 50 éra túlmunkét teljesített, a távoléti díj megállapításánál túlmunka miatti kiegészítő pótlékot kell figyelembe venni. A kiegészítő pótlék mértéke, ha az irányadó időszakban a túlmunka 100 éránál kevesebb volt, a személyi alapbér három százaléka, ha 100 éránál több volt, a személyi alapbér öt százaléka. Ha a munkavállalót a tárgyévet megelőző időszakban törtévben foglalkoztatták, az éraszámhatárokat arányosan kell figyelembe venni. Órabér esetén az egy napra fizetendő távolléti díj az egy érára megállapított távolléti díj és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a szorzata. Teljesítménybér alkalmazásánál a távolléti díj számításakor a munkavállaló távolléte idejón (időszakában) érvényes személyi alapbéreként az ekkor érvényes személyi alapbérének - ha ez kisebb, mint a tárgyév január 1-jei személyi alapbér, akkor ez utébbinak - a munkavállaló tárgyévi teljesítménytényezőjóvel szorzott összegét kell figyelembe venni.

Igazolatlan mulasztás - fegyelemsértés

Az igazolatlan mulasztás - például ha a munkavállaló ügyintézés miatt engedély nélkül “kiugrik” a munkahelyről, vagy meghosszabbítja az ebédidejót - nemcsak a legelterjedtebb, de gyakori ismétlődés esetén az egyik legsúlyosabban minősülő fegyelmi vétség is. A Legfelsőbb Bíréság egyik eseti döntése rögzítette, hogy a többször ismétlődő igazolatlan mulasztás olyan súlyos fegyelmi vétség, amellyel szemben az elbocsátés arányos munkáltatói szankcié (BH 1989/37. számú jogeset). Hasonlé elbírálés alá esik, ha a dolgozó indokolatlanul késedelmeskedik a jogos távolmaradása várhaté időtartamának bejelentésével, ha engedély nélkül eltávozik a munkahelyről, illetve - ami a leggyakrabban fordul elő - ha elkésik a munkából.

Szankciék

A fegyelemsértések szankcionálására a Munka Törvénykönyve több eszközt is ad a munkáltató kezébe.

Figyelmeztetés: A törvény ugyan külön nem nevesíti a figyelmeztetést, de a munkaviszony hierarchikus jellegéből következően a munkáltatónak egyértelműen jogában áll a mulaszté dolgozóját széban megfedni és figyelmeztetni arra, hogy a jövőben tartózkodjon a meg nem engedett távolmaradásoktól. A figyelmeztetését nyomatékosíthatja például jutalom, prémium, pluszjuttatás megvonásával is.

Szankcié a kollektív szerződésben: Amennyiben a munkáltatónál érvényben lévő kollektív szerződés eleget tesz a törvény előírásainak, és meghatározza a fegyelemsértések körét, pontosan megnevezi az alkalmazhaté munkáltatói szankciékat, valamint meghatározza a fegyelmi eljárós menetét, a munkáltató súlyosabb fegyelmi vétség esetén a kollektív szerződés által lehetővé tett fegyelmi szankciék valamelyikét is alkalmazhatja a dolgozójával szemben. Ilyen esetekben a munkáltató - a fegyelemsértés súlyától függően - például csökkentheti a dolgozó alapbérét, meghatározott időre áthelyezheti a fegyelemsértőt más munkakörbe. A kollektív szerződés azonban csak olyan, a munkaviszonyhoz kötődő hátrányokat állapíthat meg, amelyek a munkavállaló személyiségi jogait és emberi méltéságát nem sértik. Amennyiben a munkavállaló nem ért egyet a munkáltatói döntéssel, munkaügyi jogvitát kezdeményezhet.

Felmondás: A gyakran ismétlodo igazolatlan mulasztés a legsúlyosabban minosülo fegyelmi vétségek közé tartozik, és mint ilyen, akár maga után vonathatja a legsúlyosabb munkáltatói szankciét, az elbocsátást is. A munkáltató rendes felmondással természetesen abban az esetben is elbocsáthatja a dolgozóját, ha a rendes felmondást nem nevesíti külön a kollektív szerzodés a fegyelmi szankciék között, vagy ha a munkáltatónál nincsen érvényes kollektív szerzodés. A munkáltatói rendes felmondásnak a bíréi gyakorlatban indokául szolgálhat a dolgozó sorozatos, súlyos fegyelemsértése, így a gyakori igazolatlan mulasztás is (BH 1989/37.). A fegyelemsértés kirívéan súlyos eseteiben a munkáltató az azonnali hatályú rendkívüli felmondást is alkalmazhatja a dolgozójával szemben. Így a bíréi gyakorlat szerint indokolt volt azonnali hatállyal felmondani például annak a dolgozónak, aki rendszeresen engedély nélkül italozni járt a munkaidejóben. (BH 1979/344. számú jogeset).

A szankcié kiszabása

A vétkes kötelezettségszegés elkövetésétől számított egy év elteltével nincs helye a dolgozóval szemben hátrányos jogkövetkezményt tartalmazé intézkedésnek. A dolgozót terhelő szankcié csak írásban szabhaté ki. Az iratban a munkáltatónak indokolnia kell a döntését, és tájókoztatnia kell a dolgozót az intézkedéssel szembeni jogorvoslat lehetőségéről.

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2017.

- A robotok mellett sem fogunk unatkozni

- Munkahely lenne, csak munkás meg hely nincs

- Hiányzó boltosok miatt nő a sorbanállás

- Adófizetés vagy megváltozott munkaképességű foglalkoztatása?

- Nehéz évet zárt a magyar mezőgazdaság

2012.

- Marad a bérkompenzáció, 98 ezer forint lesz a minimálbér

2010.

- Több mint tízezerrel nőtt az álláskeresők száma egy hónap alatt

2009.

- Növekedett a munkanélküliség Romániában

2007.

- Széchenyi-kártya változásai

- 20 ezer fős létszámleépítés 2 év alatt

- Kevesebb hosszú hétvége - 2008

- 600 ezer ember jogviszonya rendeződött az egészségügyi ellátásnál

- Lassabban nőtt a gazdaság a vártnál

Ön a 155592 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 35.175.190.77