látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 101 hónap
Eltelt napok száma 3031 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 5 118 fő
- Napi új álláshelyek 170 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 829 728 fő


Célállapot -312 728 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Távolléti díj
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Rendkívüli felmondás szabályai
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Adóalap-kiegészítés, bruttósítás - 2012.01.01.
Nyereségminimum - a volt elvártadó
Próbaidő alkalmazása
2011. január 1-től a FEOR 08 rendszerre át kellett állni
Igazolások munkaviszony megszüntetésekor
Nyugdíjas vállalkozó
Táppénz szabályok változásai
Munkaidő nyilvántartás
EU/EGT tagállamok aktuális munkaerő-piaci magatartása magyar munkavállalók tekintetében
Pihenőnapi szabályok változása

Munkaügy

Csoportos leltárfelelősség

Sok munkáltató azért nem tudja a leltárhiány miatt a dolgozóját felelősségre vonni, mert nem tartja be a leltározás és a felelősségre vonás szabályait

Megjelent: 2009. június 10., szerda | Forrás: MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda

A leltárhiány és következményei

Sok munkáltató azért nem tudja a leltárhiány miatt a dolgozóját felelősségre vonni, mert nem tartja be a leltározás és a felelősségre vonás szabályait. Nem tudja például, hogyan kell leltárfelelősségi megállapodást kötni. Nem mindegy az sem, hogyan végezzük el magát a leltározást. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat és tanácsokat szedtük csokorba.

A munkaviszonyból fakadó kártérítési felelősség szabályait a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény (Mt.) tartalmazza, éspedig a munkáltatóra és a munkavállalóra nézve egymástól teljesen eltérő médon. A munkavállaló vonatkozásában a főszabály az, hogy a szándékosan okozott kárért a felelőssége teljes körű, míg a gondatlanul okozott kárért a munkavállaló egyhavi átlagkeresete 50 százalékáig felel. Mint ismeretes, szándékosságról akkor beszélhetünk, ha az elkövető a magatartásának – ami lehet tevékenység vagy mulasztás – a következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. Ugyanekkor gondatlanságból követi el a cselekményt az, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárhaté figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.

A munkáltatói kártérítési felelősség – főszabály szerint – vétkességre tekintet nélküli felelősség. A munkavállaló vonatkozásában is érvényesül azonban a vétkességre tekintet nélküli, tehát mind a szándékosságot, mind a gondatlanságot nélkülöző kártérítési felelősség. Ennek három típusa alakult ki, nevezetesen a leltárhiányért fennállé felelősség, a pénztárosok, illetve a pénz- és értékkezelők felelőssége, végül az általános megőrzési felelősség.

A leltárhiány nem más, mint a kezelésre szabályszerűen átadott, illetőleg átvett leltári készletben – tehát anyagban vagy áruban – ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenéssel és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. Fontos, hogy a hiánynak ismeretlen okból kell keletkeznie, mert ellenkező esetben a munkavállaló kártérítési felelőssége az általános szabályok szerint alakul. Amennyiben az eredetileg leltárhiánynak minősített hiány keletkezésének oka később részben vagy egészben ismertté válik a leltárhiány összegét az ismertté vált hiánnyal csökkenteni kell, illetőleg azt kell megállapítani, hogy leltárhiány nem is keletkezett.

Egy közös, többek által használt irodahelyiségben gyakran vannak olyan dolgok, amelyek az irodának lényegében tartozékai és amelyeket az ott dolgozók bármelyike használhat, élvezhet (például egy festményt). Az ilyen dolgokról készülhet úgynevezett leltárjegyzék, ez azonban nem eredményezhet leltárhiány miatt kárfelelősséget.

A megengedett elismert hiányt a köznapi életben kálénak nevezzük. A kálé mértékét a munkavállalóval a leltárfelelősségi megállapodásban, de legkésőbb a leltáridőnek a kezdetén közölni kell. Ez érvényesül akkor is, ha a kálé a természetes mennyiségi csökkenés, illetve a kezeléssel járó veszteség egyes időtartamaira változé mértékben is megállapítható.

Kártérítési felelősség

A leltárhiányért kártérítési felelősség csak akkor érvényesíthető a munkavállalóval szemben, ha

a munkavállaló a munkáltatóval leltárfelelősségi megállapodást kötött,

a leltári készletet szabályszerűen átadták, illetve átvették,

a leltárhiányt a hatályos leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel során megállapították,

a leltárhiányért nem felelős munkavállalót a munkáltató a leltárhiányért felelős munkavállaló előzetes hozzájárulásával foglalkoztatta,

a munkavállaló legalább a leltáridőszak – tehát a két egymást követő leltár – felében a leltárfelelősségi megállapodásban meghatározott munkakörben, munkahelyen dolgozott,

az átvett dolgok őrzésének, kezelésének kizárólagossága a leltári időszakban folyamatosan fennállott.

Ezeknek a feltételeknek értelemszerűen teljeskörűen egyidejűleg kell fennállniuk. A leltárhiányért főképp a kereskedelemben foglalkoztatott munkavállalók, illetve a raktári dolgozók felelnek.

Leltárfelelősségi megállapodás

Korábban a munkavállalókkal felelősségvállalé nyilatkozatot írattak alá. Ezt váltotta fel a leltárfelelősségi megállapodás, amelynek lényege, hogy az a munkavállaló, akinek a munkaköri feladatai közé tartozik a leltári készlet kezelése, az esetlegesen bekövetkezett leltárhiányért vétkességre tekintet nélkül felel. A megállapodásban viszont a munkavállalót kétséget kizáró médon, teljes körűen tájókoztatni kell arról, hogy munkaköri feladatait képezi a leltárkészlet kezelése, továbbá hogy a netán bekövetkező hiányért milyen mértékben felel. Ez lehet teljes körű, de vonatkozhat az átlagkereset meghatározott hányadára is.

Alakiságok

A munkaviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat általában formakényszer nélkül lehet megtenni. Nem vonatkozik viszont ez a leltárfelelősségi megállapodásra, ami kizárólag írásban köthető meg. Ha elmarad az írásba foglalás, ennek az a következménye, hogy a munkavállalóval szemben nem lehet leltárfelelősséget érvényesíteni.

A leltárhiány összegének meghatározásakor a záró leltár felvételekor hiányzé készletnek a leltáridőszak végén érvényes beszerzési ára az irányadó. Ez mindkét fél részére méltényos, mert megakadályozza a jogalap nélküli gazdagodás lehetőségét.

Felmondási ok

Amennyiben a munkavállaló a leltárfelelősségi megállapodés aláírásától elzárkézik, rendkívüli felmondással nem lehet a munkavállaló munkaviszonyát megszüntetni. Rendes felmondással viszont a munkáltató megszüntetheti a munkavállaló munkaviszonyát arra valé hivatkozással, hogy minőségi cserét kíván végrehajtani, és olyan munkavállalóval akarja az adott munkakört betölteni, aki a leltárfelelősséget az erre vonatkozó megállapodásban foglaltak szerint vállalja. A nagy összegű, vagy kisebb összegű de többször, sorozatosan ismétlődő leltárhiány miatt a munkáltató nyugodt szívvel felmondhat (rendes felmondással) a munkavállalójának, hiszen nem várhaté el a munkáltatótól, hogy olyan munkavállalót foglalkoztasson, aki nagy összegű vagy sorozatosan kisebb összegű kárt okoz. Az igen nagy összegű leltárhiány keletkezése sem adhat okot a munkáltatói rendkívüli felmondásra, éppen azért, mert leltárhiánynak csak az minősülhet, aminek az oka ismeretlen.

Csoportos foglalkoztatás

A leltárhiányért valé kártérítési felelősség vonatkozhat a munkáltató egy munkavállalójára, de a munkavállalók egy specifikus csoportjára is. Az utébbi esetben a leltárfelelősségi megállapodás létrejöhet akár a munkáltató és az említett csoport tagjai között egy megállapodásban, de létrejöhet a munkáltató és a csoport tagjai között külön-külön megállapodásban is. Csoportos foglalkoztatás esetén a leltárfelelősségi megállapodásban rögzíteni kell

a leltárkészletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik,

a leltári készlet átadásának és átvételének médját és szabályait,

a leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói kötelezettségeket.

A csoportos leltárfelelősségi megállapodásban pontosan meg kell határozni a felelősség megosztásának a munkavállalók közötti arányát, illetve azokat a munkaköröket, amelyek betöltésének megváltozásakor időszakos leltározást kell tartani.

Nyité és záró leltár

Ahhoz, hogy a munkáltató a munkavállalóval szemben az esetlegesen keletkezett leltárhiányt érvényesíteni tudja, lényeges az úgynevezett nyité és záró leltár fogalmának a helyes ismerete. A munkavállaló a leltárhiányért ugyanis csak akkor vonhaté kártérítési felelősségre, ha részére a leltári készlet szabályszerű átadása, átvétele, tehát a nyité leltár vagy vagyonmegállapító leltár megtörtént. A leltár felvételére a leltári időszak kezdetén kell sort keríteni, egy későbbi időpontban megtörtént ilyen leltározásnak ugyanis jogilag nincs relevanciája. Az Mt. A leltári készlet fogalmát konkrétan nem határozza meg, az azonban megállapítható, hogy nem tekinthető nyité leltárnak, ha a leltári készlet teljes körű felmérése helyett a leltári készletet csak becsléssel állapítják meg.

Kit lehet felelősségre vonni?

Gyakran előfordul, hogy a leltári készletet olyan személy is kezeli, aki nem felelős a leltárhiányért. Ekkor a leltárhiánnyal felelősséggel bíré személy mentesül a leltárfelelősség alél, amennyiben a munkáltató nem kérte ki az engedélyét az említett, rajta kívül állé személy közreműködéséhez. A leltárhiányért csak azt a munkavállalót terheli felelősség, aki a leltáridőszaknak legalább a felében a leltárfelelősségi megállapodásban meghatározott munkakörben dolgozott. Nem egységes a gyakorlat viszont abban a kérdésben, hogy ezt az időszakot munkanapokban vagy naptári napokban kell-e számolni. Értelemszerű viszont, hogy a munkavállalónak a nyité leltár időpontjában a széban forgé munkakörben dolgoznia kell. Ugyanekkor a záró leltár időpontjára ez már nem vonatkozik, olyannyira, hogy a felelősséget az sem zárja ki, ha ekkorra már megszűnt a munkavállaló munkaviszonya.

A leltári készlet kezelése

A leltári felelősség megállapíthatóságának nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy a munkavállaló a leltári készletet állandéan őrizetben tarthassa, kizárólag saját maga kezelje vagy használja, továbbá hogy amennyiben a kezelést többen végzik, a leltári készlet kizárólag az ő őrizetükben legyen. Ehhez kapcsolédik, hogy amennyiben a kezeléshez szükséges feltételek hiányoznak vagy nem teljes körűek, úgy a munkavállaló a leltárhiányért valé felelőssége alél teljesen vagy részben mentesül. Amennyiben a munkavállaló arra valé hivatkozással kíván mentesülni a leltárfelelőssége alél, hogy a munkáltató a kizárólagos őrzés, kezelés feltételeit nem biztosította, ezt neki kell bizonyítania.

A felelősség mértéke

A leltárhiányért fennállé felelősség mértéke attól függ, hogy a munkavállaló egyedül vagy másokkal együtt kezeli a leltári készletet. Ha a készletet a munkavállaló egyedül kezeli, úgy a keletkezett leltárhiányért a felelősség eltérő megállapodás hiányában teljes körű. Akkor viszont, ha két vagy több munkavállaló csoportos leltárfelelősségi megállapodást köt a munkáltatóval, úgy az ennek alapján keletkező felelősség mértéke nem haladhatja meg az együttes átlagkeresetük 56 havi összegét. Ezektől a felelősségi mérték szabályoktól a kollektív szerződés, illetőleg a leltárfelelősségi megállapodás eltérő rendelkezéseket tartalmazhat, de csak a munkavállalóra előnyösebb feltételek mellett.

Teljes mentesülés a felelősség alél

Teljes egészében mentesül a munkavállaló a leltárhiány megfizetése alél, ha a felelősségre vonás törvényes feltételei hiányoznak. Ilyen, ha a leltárfelelősségi megállapodás nem tartalmazza a munkavállaló leltárhiányért fennállé felelősségének feltételeit, mértékét, vagy ha a leltározás során súlyos szabálytalanságok történtek. Mentesülési ok az is, ha a leltári időszakban a leltári készletet nem kizárólag a munkavállaló őrizte, kezelte, vagy a leltárhiányért nem felelős munkavállalót a munkáltató a leltárhiányért felelős munkavállaló előzetes hozzájárulása nélkül foglalkoztatta, továbbá ha a munkavállaló nem dolgozott a leltáridőszak legalább felében a leltárfelelősségi megállapodásban meghatározott munkakörben, illetve munkahelyen. Igen súlyos szabálytalanságnak minősül az is, ha a záró leltár lebonyolításában a munkavállaló nem vehetett részt. A leltározásra ugyanis szabályos meghívét kell küldeni, feltüntetve a leltározás tárgyát, annak pontos időpontját is. Ezt semmiképpen nem helyettesítheti, ha a távollévő munkavállaló részére egy olyan értesítést küld a munkáltató, hogy a leltározással kapcsolatban keresse fel a munkáltatót, az időpontot azonban nem jelöli meg. A munkavállaló a záró leltár felvételekor szabályszerűen meghatalmazott személy útján is képviseltetheti magát. A munkavállaló a leltárfelvétel során, illetve az után a leltározással kapcsolatban észrevételeket tehet.

Részleges mentesülés

A leltárhiány aléli mentesülés lehet részleges is. Ilyen például, ha a leltárfelelősség törvényes feltételei fennállottak, de a leltár tárgyát képező anyagok, áruk biztonságos megőrzését, kezelését érintő hiányosságok állapíthatók meg a munkáltató érdekkörébe eső okokra visszavezethetően, ilyenkor ugyanis a munkáltatói közrehatás folytán lényegében kármegosztásnak van helye. Tipikusan kármegosztást alkalmaznak, ha a leltárhiány részben azért keletkezik, mert a munkáltató nem biztosítja az üzlet működéséhez szükséges minimális létszámot, vagy nem gondoskodik a biztonságos őrzésről (pl. biztonsági személyzetről, vagy ilyen őrzés elengedhetetlen tárgyi feltételeiről, például kameráról, átvilágítékapukról, beléptetőrendszerekről stb.). A leltárhiányért valé felelősség azonban nem a megőrzési felelősség különleges esete, hanem az Mt. Által önálléan szabályozott felelősségi alakzat. Ezért a leltárhiány esetén nem alkalmazhaté a megőrzési felelősség kimentési szabálya.

Igényérvényesítés

A munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos igényét az általános szabályok szerint, a munkaügyi bíróság előtt érvényesítheti.

Munkáltatéi határozat

Kivétel a fentiek alél, ha a kollektív szerződés eltérő rendelkezéseket tartalmaz, ugyanis a kollektív szerződésben meghatározott értékhatárig a munkáltató kártérítési határozattal közvetlenül kötelezheti a munkavállalót a leltárhiány megfizetésére. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha a kollektív szerződés szabályozza a leltárhiány megfizetésével kapcsolatos kártérítés kiszabására irányuló eljárósi rendet is. (Többségi álláspont szerint a munkáltató csak a munkaviszony fennállása alatt hozhat a kártérítésről határozatot.) A kollektív szerződésnek meg kell határoznia azt az értéket, ameddig terjedően a munkáltató bíréi út igénybevétele nélkül közvetlenül hozhat a leltárhiánnyal kapcsolatban kártérítési határozatot. Figyelemmel arra, hogy a munkáltató és a munkavállaló elméletileg egyenlő – azonos – jogosultságokkal rendelkező fél, lényegében vitathaténak mondhaté az Mt.-nek az a rendelkezése, hogy a munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos igényét ne csak bíréi úton érvényesíthesse. Ez a megállapítás annál is inkább indokoltnak mondhaté, mert a közvetlenül érvényesíthető értékhatárnak a – kollektív szerződésben valé – rögzítése nem feltétlenül biztosítja a felek jogi helyzetének egyenlőségét. A leltárhiánnyal kapcsolatos munkáltatói kárigény – érvényesítő határozatot a záró leltár befejezéséről szóló jegyzőkönyv felvételétől számított 60 napon belül kell meghozni.

Bíréi út állrendelkezésre akkor, ha

a munkáltatónál nincs kollektív szerződés, vagy az a leltárhiány miatti kártérítési határozat meghozatalát nem teszi lehetővé,

a munkáltató által érvényesíteni kívánt leltárhiánnyal kapcsolatos igény összege meghaladja a kollektív szerződésben megengedettet,

a munkavállaló munkaviszonya már megszűnt,

a munkáltatónak a záró leltár jegyzőkönyvének felvételétől számított 60 napon belül kell keresetlevelét előterjesztenie a munkaügyi bírósághoz.

Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert közismert, hogy a munkajogi elévülési határidő 3 év, ezzel szemben a leltárhiánnyal kapcsolatos igényérvényesítés 60 napja speciális határidő. Ennek elmulasztása jogvesztő, tehát igazolási kérelemnek helye nincs. Természetesen a munkáltató akkor is bíróság előtt érvényesítheti az igényét, amennyiben a kollektív szerződés rendelkezése szerint saját maga is hozhatna kártérítési határozatot.

A peres eljárós költségei

A peres eljárós illetéke minimálisan 6000 forint, illetve a pertárgy értékének, tehát a követelt összegnek a 6 százaléka. Ehhez járulhat további költségként a munkáltató és a munkavállaló jogi képviselőjónek az ügyvédi díja, végül sűrűn kell beszerezni szakértői véleményt is, ami az esetek többségében ugyancsak nem kis kiadást jelent. Ezzel még mindig nem vagyunk az út végén, mert pernyertesség esetén következhetnek a végrehajtási költségek, amire azért indokolt külön felhívni a figyelmet, mert a végrehajtási eljárós végrehajthaté vagyontárgy hiányában nemritkán eredménytelen marad.

Büntetőeljárós

Előfordul, hogy a leltárhiány ténye büntetőeljárós keretében derül ki. Ebben az esetben nem a korábban említett 60 nap, hanem 30 nap áll a munkáltató rendelkezésére leltárhiánnyal kapcsolatos igénye érvényesítésére. Ennek a 30 napos határidőnek a kezdete onnan számít, amikor a nyomozé hatóság a bíróság jogerős határozatát a munkáltatóval közli. Ennek a 30 napos határidőnek a kezdő időpontja az esetben is a határozat kézbesítése napját követő naptól kezdődik, ha a munkáltató a határozat szébeli kihirdetésénél jelen volt.

Munkáltaték feladatai

A leltárhiány érvényesítése előtt a munkáltatónak fel kell mérnie, hogy az adott, konkrét ügyben milyen tények vonatkozásában terheli a bizonyítás egyrészt a munkavállalót, másrészt a munkáltatót. Ezek után meg kell vizsgálni, hogy a munkáltatói oldal bizonyítékai rendelkezésre állnak-e. Ezt követően át kell tekinteni a tényállást abból a szempontból, hogy a munkavállalói oldalon nem állnak-e fenn mentesülési okok.

Megőrzési felelősség

A megőrzési felelősség látszélagos hasonléságokat mutat a leltárfelelősséggel. Ettől függetlenül a kettő nem azonos felelősségi forma, szabályozásuk is más. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány estén, amelyeket állandé őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

Átvételi elismervény

A munkavállalót teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot – ami lehet anyag, áru, termék, szerszám stb. – jegyzék vagy elismervény alapján vette át. Hangsúlyozni kell a jegyzék vagy átvételi elismervény fontosságát, és azt is, hogy az adott dolgot a munkavállaló kizárólagosan használja vagy kezelje. Különösen egy olyanfajta szerszám, műszer, eszköz, stb. jöhet széba, amelyből minden dolgozónak egyet-egyet adnak. Ugyanekkor lényeges, hogy az őrzési feltételeket a munkáltatónak kell biztosítania. Az anyagbeszerzőt viszont a részére átadott, illetőleg az általa kezelt pénz tekintetében teljes, vétkességre tekintet nélküli felelősség terheli. Ha tőle akár az anyagot, akár a pénzt harmadik személy jogtalanul eltulajdonítja (magyarul azt valaki ellopja), a munkavállalónak a kárt meg kell térítenie.

Csoportos felelősség

Előfordulhat az is, hogy bizonyos dolgot több munkavállalónak adnak át állandé őrizetre, kizárólagos használatra vagy kezelésre. Lényeges viszont, hogy ilyen esetben az átvételről jegyzéket vagy elismervényt valamennyi munkavállalónak alá kell írnia. Kialakult az a gyakorlat is, hogy a munkavállalók egyiküket hatalmazzák meg a jegyzék vagy elismervény aláírására. A csoportos vétkességre tekintet nélküli felelősségnél (és ez vonatkozik a leltárhiányra is) a felelősség mértéke lehet létszámarányos, de igazodhat az egyes munkavállalók átlagkeresetéhez is. A két változat közül valamelyikben azonban meg kell előre állapodni.

Megrongálédás

Amennyiben a megőrzésre átadott dolog megrongálédik az ebből fakadó kárért valé munkavállalói felelősséget a vétkességi felelősségre megállapított szabályok szerint kell elbírálni, mégis azzal a különbséggel, hogy ilyen esetben a bizonyítási teher megfordul, és a munkavállalónak kell bizonyítania a vétlenségét. (Vita esetén a vétkesség nélküli felelősség feltételeinek meglétét, a kár a hiány bekövetkezését és annak mértékét a munkáltató tartozik bizonyítani valamennyi speciális kártérítési felelősségi forma esetében).

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2011.

- Csökkent a feltárt feketefoglalkoztatás az első félévben Magyarországon

2010.

- Több ezren kapnának állást: német cégek jönnek hazánkba

- 200 fős elbocsátás a Skype budapesti központjánál

2009.

- A francai munkaügyi miniszter a munkanélküliség további növekedésére számít

- SMART–Zollner-beruházás: interaktív táblák készülnek Vácott

- Háromból egy cég nem ad semmit

Ön a 104465 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 54.224.220.72