látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 105 hónap
Eltelt napok száma 3146 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 4 923 fő
- Napi új álláshelyek 164 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 861 209 fő


Célállapot -344 209 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Távolléti díj
Rendkívüli felmondás szabályai
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Rendkívüli felmondás szabályai
Munkaszerződés típusának megválasztása
Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis
Utazási költségtérítés
Álláskeresési segély
Titoktartási kötelezettség
Megbízási szerződés alkalmazási lehetőségei
Külföldiek biztosítása
Ügyelet szabályai
Diák foglalkoztatása

Munkaügy

Idénymunka szabályai

Olyan munkavégzés, amely évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik

Megjelent: 2009. július 29., szerda | Forrás: MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda

A nyári mezőgazdasági munkák kezdetével fokozottabban a figyelem középpontjába kerülnek az idénymunka szabályai. Az idénymunka azonban – bár jellegében valóban kötődik ehhez – jóval szélesebb kört ölel fel. Az idénymunka fogalma

Az idénymunka – a törvényi megfogalmazás szerint – az olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés körülményeitől függetlenül - évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik [Mt. 117. § (1) bek. j) pont]. Kollektív szerződés az idénymunka fogalmát ettől eltérően is definiálhatja.

Az adott munkakörbe tartozé munkavégzési feladatok idényjellege csak az összes körülmény alapos vizsgálata alapján minősíthető. A tevékenység akkor nevezhető idénymunkának, ha az elvégzendő feladat objektív okok miatt csak az év egy meghatározott időpontjában, időszakában végezhető el. Fontos hangsúlyozni az objektív elem meglétét; ez az objektív elem általában természeti okra vezethető vissza. Amennyiben a munkavégzés periodikus jellege részben vagy egészben a munkaszervezés körülményeitől, a megrendelői igények változásaitól függ, a munkavégzés nem minősíthető idénymunkának. Az idénymunka értelmezése során lényeges, hogy a szezonális jelleget valóban az objektív körülmények alapozzák meg és ne esetleges munkatorlédás, rossz munkaszervezés vagy egyéb gazdasági körülmény.

A munkavégzés tehát csak abban az esetben minősíthető idénymunkának, ha az adott áru vagy szolgáltatás természetéből fakadó objektív körülmények miatt az év meghatározott időszakában (időpontjában) a munkavégzés mennyisége jelentős mértékben megnő, vagy kizárólag ebben az időszakban (időpontban) végezhető el.

Idénymunka a mezőgazdaságban

Tipikusan ez jellemző a mezőgazdasági munkálatokra, amikor a munkavégzés idényjellegét a termelés biolégiai, természeti adottságai határozzák meg.

A mezőgazdasági munkák esetében is mindig egyedileg kell vizsgálni a munkák idényjellegét. Az idénymunka minősítése esetében itt is mindenkor az adott – a munkáltatótól és a munkavégzés körülményeitől független – objektív okokat kell vizsgálni. Ha az idény elmúlik, és a munkavállalót más munkakörben foglalkoztatják, erre a munkakörre már a szigorúbb szabályokat kell alkalmazni. Ha pl. a munkáltató a mezőgazdasági termények szüretelésén, betakarításán kívül terményfeldolgozást is végez, vagy félkész terméket állít elő, ez a tevékenység már nem minősíthető automatikusan idénymunkának, ha nem áll fenn olyan (munkáltatótól és munkaszervezési körülményektől független) objektív ok, amely megalapozná a munkavégzés mértékének jelentős növelését (pl. az áru romlandésága).

Més a helyzet azonban az állattenyésztés, -feldolgozás körében. E tevékenységek nem minősíthetőek idénymunkának, miután a rendelkezésre állé technolégiáknak köszönhetően már az év egészében folytathaték – függetlenül a piaci kereslet szezonális változásaitól.

Idénymunka az építőiparban

Sajátos a helyzet az építőipar területén. Az út- és közműhálézat építése, az építőipari tevékenység – a gyártástechnolégia sajátosságaiból adódéan – idénymunka jelleget ölthet (akár a nagy meleg, akár a fagypont alatti hőmérséklet miatt). Mindezen tevékenységek esetében azonban az idénymunka-jelleg minősítését egyedileg lehet csupán meghatározni.

Idénymunka a kollektív szerződés felhatalmazása alapján

Mint említettük, a munkajogi szabályozás megengedi, hogy kollektív szerződés eltérően határozza meg az idénymunka fogalmát. Az Mt. 117. § (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott feltételektől azonban csak annyiban térhet el a kollektív szerződés, hogy a munka idényjellegét más objektív ismérvvel jelöli meg. Az idényjelleget azonban mindez nem érinti; a szabályozás tehát nem nyújt lehetőséget korlátlan eltérésre. Az adott munkakörbe tartozé munkavégzési feladatok esetében vizsgálni kell egyúttal az egyes tevékenységek egymáshoz valé kapcsolédását, egymásra épülését is (ily médon például – az eset összes körülményeit vizsgálva – adott esetben az épületgépészeti tevékenység (mely egyébként általában az év bármely szakaszában végezhető) is ölthet idénymunka jelleget, amennyiben a hozzá szorosan kapcsolédé építőipari tevékenység idényjellegű.

Az idénymunkára vonatkozó eltérő szabályok

Az idénymunka sajátosságaira tekintettel az általában szigorú, a munkavállalókat védő rendelkezésektől a munkajogi szabályok eltérést engedélyeznek, a tevékenység hatékony ellátása érdekében. Ezeket az eltérő szabályokat elsősorban kollektív szerződésben kell rendezni. A továbbiakban ezekre az eltérő szabályokra térünk ki.

1.    Általános szabály szerint éjszakai munkának minősül a huszonkét és hat éra között teljesített munkavégzés. Idénymunka esetében – kizárólag kollektív szerződés alapján - az éjszakai munkának minősülő időszak hét éránál nem lehet rövidebb, és ebbe a huszonnégy és öt éra közötti időtartamot bele kell számítani.

2.    Idénymunka esetén a napi munkaidő legfeljebb négyhavi, illetve tizenhat heti munkaidőkeretben is meghatározhaté. Kollektív szerződés az idénymunkét is végző munkavállaló esetében legfeljebb éves, illetve 52 heti munkaidőkeretet is megállapíthat [Mt. 118. § (1) bek. b) pont, (3) bek.].

3.    Általános szabály szerint a munkavállaló részére napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy éra pihenőidőt kell biztosítani. Kollektív szerződés idénymunka esetén ezt a szabályt úgy médosíthatja, hogy legalább nyolc éra pihenőidőt kell biztosítani [Mt. 123. § (2) bek. d) pont]. (A felek megállapodása ilyen eltérést nem írhat elő.)

4.    Amennyiben a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz, idénymunka esetében a pihenőnapok helyett hetenként legalább negyvennyolc érát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosíthaté (ebbe azonban havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak is bele kell esnie). A felek megállapodása alapján a pihenőnap legfeljebb kéthavonta, kollektív szerződés esetén legfeljebb hathavonta részben vagy egészben összevontan is kiadhaté (Mt. 124. §).

5.    Idénymunka esetén vasárnapi, rendes munkaidőben történő munkavégzés is elrendelhető. Ugyancsak eltérési lehetőség nyílik a kollektív szerződésben az alél a szabály alél, hogy hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap biztosítása kötelező. Nem kötelező továbbá vasárnapi munkavégzés esetén az ezt közvetlenül megelőző szombati napra pihenőnap biztosítása (Mt. 124/A. §).

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2017.

- A robotok mellett sem fogunk unatkozni

- Munkahely lenne, csak munkás meg hely nincs

- Hiányzó boltosok miatt nő a sorbanállás

- Adófizetés vagy megváltozott munkaképességű foglalkoztatása?

- Nehéz évet zárt a magyar mezőgazdaság

2012.

- Marad a bérkompenzáció, 98 ezer forint lesz a minimálbér

2010.

- Több mint tízezerrel nőtt az álláskeresők száma egy hónap alatt

2009.

- Növekedett a munkanélküliség Romániában

2007.

- Széchenyi-kártya változásai

- 20 ezer fős létszámleépítés 2 év alatt

- Kevesebb hosszú hétvége - 2008

- 600 ezer ember jogviszonya rendeződött az egészségügyi ellátásnál

- Lassabban nőtt a gazdaság a vártnál

Ön a 117307 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 35.175.190.77