látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 103 hónap
Eltelt napok száma 3091 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 5 019 fő
- Napi új álláshelyek 167 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 846 153 fő


Célállapot -329 153 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Távolléti díj
Rendkívüli felmondás szabályai
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Módosul a szabadság alatt járó munkabér és a 14 nap összefüggő távollét
Nem változik a munkavállalóknak járó szabadság mértéke
Igazolt és igazolatlan távollét
Próbaidő szerepe
EU/EGT tagállamok aktuális munkaerő-piaci magatartása magyar munkavállalók tekintetében
2013-ban az egyszerűsített foglalkoztatási bérek elszámolása
Adósávok
Foglalkoztatói, munkáltatói járulékalap
Munkaviszony létrejötte
Gyermekápolási táppénz

Munkaügy

Svéd nyugdíjrendszer

A svéd nyugdíjrendszer piramisszerűen épül fel, s mind az alap, mind a felépítmény egyénileg különböző elemekből áll össze

Megjelent: 2010. november 03., szerda | Forrás: MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda

A mai svéd nyugdíjrendszer 1999. éta van érvényben. Öt évvel korábban, liberális kezdeményezésére, az akkori, Carl Bildt vezette (1991-94) konzervatív-‘kisgazda’-liberális kormány tette le az asztalra, azonban a döntésfolyamatban egyenlő partnerként részt vettek az ellenzékben lévő baloldali pártok is (a szociáldemokraták, a baloldaliak és a zöldek), mi több, a rendszer bevezetése is az időközben választást nyert Ingvar Carlsson áltatt irányított (1994-96) baloldali kormánynak jutott.

Az új nyugdíjtörvény létrehozásának fő célja az volt, hogy közvetlen kapcsolatot alakítson ki az állampolgár által befizetett nyugdíjjárulék és a később kifizetendő nyugdíj között, fokozatosan leépítve, helyettesítve az addigi szisztémát, amely az ún. folkpension (általános állami nyugdíj) és az azt kiegészít(het)ő ATP (általános szolgálati nyugdíj) kombináciéját jelentette. Az átmenet ma is folyamatban van, s az 1938-53 között születetteket érinti.

A svéd nyugdíjrendszer piramisszerűen épül fel, s mind az alap, mind a felépítmény egyénileg különböző elemekből áll össze. A több építőkőből kialakított általános nyugdíj jelenti az alapot, amelynek összetevői a jövedelemalapú nyugdíj, s a prémiumnyugdíj. Az 1938 és 1953 között születetteknek kiigazítás jár. Azoknak, akik saját nyugdíjjogosultságot nem szereztek, ún. garantált nyugdíjat folyósít a kormány. Erre a szintre épül(het) a meglehetősen kiterjedt, a munkadóval kötött megegyezésen alapulé, illetve az általa befizetett szolgálati nyugdíj. Ezen túl létezik még az állampolgár által öngondoskodásként, valamely bankkal, biztosítétársasággal kötött szerződés szerint, hozzájuk befizetett magánnyugdíj.

Az általános nyugdíj alapja minden adóköteles jövedelem, azoknak jár, akik Svédországban éltek és dolgoztak, s az általuk megkeresett pénzből befizetett nyugdíjjárulék szerint állapítják meg. Minden adóköteles 100 koronából 18,50 megy az állami nyugdíjkasszába. Nagyobb része (16 százalék) az általános jövedelem(alapú) nyugdíjalapba, amely egy újraeloszté rendszer: az aktuális általános jövedelemalapú nyugdíjakat folyósítja belőle az állami nyugdíjintézet (PM) – tehát az aktívak kreditet adnak a PM-nek, s ők majd a következő generácié 16 százalékaiból kapják majd az alapnyugdíjukat. A maradók 2,5 százalékot pedig – amely a prémiumnyugdíj képzésére hivatott – a polgár által választott értékpapírokba fekteti az állami nyugdíjalapkezelő intézet (PPM). Mindezen tételek értékének alakulásáról minden év végén személyre szóló elszámolást kap a polgár. A nyugdíjintézet honlapján lévő kalkulátor segítségével kiszámíthaté a majdani prémiumnyugdíj összege.

Azok, akik különféle okoknál fogva nem tudtak vagy nem voltak képesek saját jogú nyugdíj megszerzésére, egy szerény, de méltényos garantált nyugdíjat kapnak 65 év fölött, ha minimum 40 évet éltek Svédországban (ha kevesebbet, akkor arányosan kevesebb pénz jár). Ezt a költségvetésből fizetik, a mindenkori külgazdasági és államháztartási viszonyok figyelembe vételével, a pénzügyminiszter által meghatározott összegben.

Az alkalmazotti státuszban dolgozók szolgálati nyugdíjhoz is juthatnak, ha megállapodnak a munkadójukkal, hogy az a nettó fizetésük 5-10 százalékét a cég és a szakszervezetek által közösen választott nyugdíjalapkezelő intézetben vezetett számlájukra utalja. A feltételek a kollektív szerződésekben rögzítettek, a munkavállalóknak beleszélásuk van a befektetésekbe, s nyugdíjprognézist készíthetnek saját maguknak az aktuális értékviszonyok szerint.

A magánnyugdíj-megtakarítás önkéntes, és bármely banknál, biztosíténál köthető szerződés szerint, a befizető által meghatározott havi összegben történik. A befizetések, havi 1000 koronában maximált értékben, levonhaték az éves adóból. A nyugdíjfolyósítás volumene, médja,  ideje a szerződéstől függ.

A nyugdíjpiramis az egyes szintek konkrét kiterjedtségét is jól illusztrálja: általános nyugdíjjal mindenki, szolgálati nyugdíjjal a legtöbb ember, míg magánnyugdíjjal jóval kevesebb rendelkezik. Az egyes résznyugdíjak nem befolyásolják egymást: összeadódva képezik a teljes nyugdíjat. Az általános (állami) nyugdíj legkorábban 61 éves korban kérhető, két hónappal a tervezett nyugdíjba vonulás időpontja előtt, a kérvényező által választott 25-50-75- vagy 100 százalékos arányban. Alacsonyabb rész estén, a munkavégzés folytatásával, természetesen tovább növelhető az alap. A nyugdíjkorhatár 65 év (nemtől függetlenül), s legkésőbb 67 éves korban „kell” nyugdíjba menni.

A nyugdíj összegét egy bizonyos „népjóléti alap” figyelembevételével számítják ki, s az nem lehet több, mint ennek az alapnak 7,5-szöröse. Tehát ma a legmagasabb nyugdíj 30 ezer korona körül van, míg a legkisebb (garantált) nyugdíj ennek nagyjából a harmada.

A nyugdíj összege komplex – de minden év és minden befizetett korona számít. Alapja pedig minden adóköteles jövedelem: így a gyes, a munkanélküli segély, a táppénz, a rokkantsági segély, a tanulmányi ösztöndíj stb.). Függ a befizetések nagyságától, a magánalapok jövedelmezőségétől, a nemzeti- és a nemzetközi gazdasági helyzettől. Mivel több lábon áll, kevésbé sebezhető. Mivel átláthaté és rugalmas, folyamatosan szemmel tarthaté, és korrigálhaté a befizetések elhelyezése. Az összeg az egyén döntésein és felelősségvállalásán is múlik. A polgárok informáltságáról a nyugdíjintézet és a nyugdíjalapkezelők is kötelesek gondoskodni.

A nyugdíjrendszernek az állam által kezelt részében 2001. éta van egy beépített fék is. Ez az automatikus kiegyenlítés (automatisk balansering) gondoskodik arról, hogy a rendszerben bekövetkező hiány (azaz a folyé nyugdíjkifizetés) ne léphesse át a befizetések szintjót. Ebből következően az állami nyugdíjak összege nem növekszik ugyanabban az ütemben, mint az aktív jövedelmek. A pénzügyminiszter minden évben meghatározza az ún. egyensúlyi számot, amely a bevételek-kiadások arányát mutatja. A bevétel 90 százalékét a munkavállalók és munkadók által befizetett járulékok adják. A maradók 10 százalékot pedig a rendszerben lévő tőke – ez azt eredményezi, hogy az innen az államháztartásba áramlé pénzek befolyásolják az egyensúlyt.

A svéd nyugdíj adóköteles. A periédusa negyedik évébe kanyarodott konzervatív-„kisgazda”-liberális pártkoalícié egyik választási ígérete volt a nyugdíjak adójának csökkentése; ennek értelmében a pénzügyminiszter, a negyedik szakaszban, idén is levett egy keveset a nyugdíjak adóterhéből. Azonban az új költségvetés tervezésekor - a nyugdíjalapok szerteágazé befektetéseit ért globális negatív hatás miatt - kalkulált némi értékromással is. Így az állami nyugdíjat 2010-ben gyengíti ugyan a krízis, de csökken az adója is. Például, aki tavaly 14 500 koronát kapott havonta a számlájára, idén 14 400 koronához jut.

Svédország lakóinak száma 9,3 millió. A munkanélküliség 2010-re prognosztizált aránya 11 százalék.

    Kapcsolódó hírek, információk

Európai nyugdíjrendszerek | 2010-11-03

Dolgozzanak minél tovább! | 2007-07-24

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2016.

- Kevesebb profitot, több bért

- Orbán: a munkaerő elfogyott

- Egyedül dolgozni nem is olyan rossz?

- Hidat épít a felhőbe az SAP

- Összeszerelő ország

- A listázást is bevállalják a londoni magyarok

- Magyarok is dolgoznak az Audi mexikói okosgyárában

2011.

- Járulékmentesség a rehabilitációs foglalkoztatásnál

2007.

- Törvényes a kényszernyugdíjazás

- Tovább bővül az OMMF létszáma

- Csak anyagi szankciókkal nem lehet ezt a folyamatot megakasztani

- A kormány elkötelezett az igazságos nyugdíjrendszer kialakításában

- Együtt a foglalkoztatás biztonságáért a feketemunka ellen

- A kutatás-fejlesztésre és az innovációra összpontosítanak

2005.

- Vonzza az osztrák cégalapítás a hazai vállalatokat

- Ki nyer a minimálbér-emeléssel?

2004.

- GYES melleti munkavégzés változásai

- Vállalkozói járadék 2005. január 1-tõl

- Nem változnak a járulékfizetési kötelezettségek jövõre

Ön a 108162 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 54.92.160.119