látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 103 hónap
Eltelt napok száma 3091 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 5 019 fő
- Napi új álláshelyek 167 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 846 153 fő


Célállapot -329 153 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Távolléti díj
Rendkívüli felmondás szabályai
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Hogyan számítják az átlagkeresetet
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás - 2012.01.01
Erősítik a munkaadók jogos gazdasági érdekeinek érvényesítését
Szinlelt szerződés
Sok a betegnap, lehet a felmondás alapja
Munkahelyi kamerák alkalmazása
Foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése
Munkaügyi statisztikák - Egyéb munkaerőköltség
Átirányítás megtagadása, következménye
Diák foglalkoztatása

Munkaügy

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelez

A vezető tisztség munkaviszonyban történő ellátása két esetben tiltott

Megjelent: 2010. november 23., kedd | Forrás: MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda

A Gt. 21. §-a rendelkezik a gazdasági társaság ügyvezetéséről.  E szerint a társaság ügyvezetését a társaság vezető tisztségviselői vagy a vezető tisztségviselőkből állé testület látja el. Ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe.

Az ügyvezetést elláté személyi kör vagy testület:

a) közkereseti társaságnál és betéti társaságnál az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok, akik vezető tisztségviselők; 

b) korlátolt felelősségű társaságnál egy vagy több ügyvezető, akik vezető tisztségviselők; 

c) részvénytársaságnál igazgatóság mint testület, amelynek tagjai vezető tisztségviselők, de

- zártkörűen működő részvénytársaságnál igazgatóság helyett lehet egy vezető tisztségviselő, a vezérigazgató, és 

- nyilvánosan működő részvénytársaságnál az alapszabály igazgatóság és felügyelőbizottság helyett igazgatótanácsot hozhat létre, amely ellátja egységesen az ügyvezetési és az ellenőrzési funkciókat (egységes irányítási rendszerű részvénytársaság);

d) egyesülésnél igazgató mint vezető tisztségviselő, vagy igazgatóság mint testület, amelynek tagjai vezető tisztségviselők.

Vezető tisztségviselő - a közkereseti és a betéti társaság kivételével - csak természetes személy lehet. A vezető tisztségviselő a társaság belső működése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye.

2006. július 1-jótől 2007. augusztus 31-éig a vezető tisztségviselőt ezen minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre a Gt. szerinti társasági jogi jogviszony volt az irányadó azzal, hogy az így nem szabályozott kérdésekben a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kellett megfelelően alkalmazni. A vezető tisztségviselő ezen megbízatását munkaviszonyban nem láthatta el. (Gt. 22. § (2) bekezdés)  

Kivételt képezett átmeneti szabályként a Gt. 334. § (1) bekezdésének rendelkezése, mely szerint a Gt. 22. §-ának (2) bekezdését nem lehetett alkalmazni arra a vezető tisztségviselőre, aki e törvény hatálybalépése előtt – vagyis 2006. július 1-jót megelőzően - a vezető tisztség ellátására munkaviszonyt létesített, a munkaviszony megszűnéséig, de legfeljebb a vezető tisztségviselővé választásától számított öt évig. Amennyiben tehát a vezető tisztség ellátására a Gt. hatályba lépését megelőzően, például 2005. november 1-jóvel munkaviszonyt létesítettek, abban az esetben ezen feladatokat továbbra is el lehetett látni munkaviszonyban.  

Azáltal, hogy a Gt. a vezető tisztségviselői tevékenység ellátását 2007. augusztus 31-éig a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai szerint határozta meg, kizárta a vezető tisztség munkaviszonyban – a fent ismertetett kivételtől eltekintve – továbbá társas vállalkozói jogviszonyban történő ellátását.

2007. szeptember 1-jótől médosult a Gt. 22. § (2) bekezdése, és ennek megfelelően ezen időponttól kezdődően a vezető tisztségviselő e feladatát a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai szerint, vagy munkaviszonyban láthatja el.

A vezető tisztség munkaviszonyban történő ellátása azonban két esetben tiltott. Nem láthatja el a vezető tisztséget – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja (például egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagja), illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja (például az egy beltaggal működő betéti társaság).

Az egyszemélyes gazdasági társaság tagjaira és az üzletvezetésre egyedül jogosult tagjára azonban nem vonatkozik a tilté rendelkezés akkor, ha a társasági szerződésben kifejezetten arról rendelkeznek, hogy a vezető tisztségviselői feladat munkaviszonyban elláthaté.

Ki kell emelni, hogy a Gt. módosítását követően továbbra is érvényesül azon szabály, hogy a vezető tisztségviselői tevékenység továbbra sem láthaté el társas vállalkozói jogviszonyban.

II. Biztosítási és járulékfizetési kötelezettség

a) A vezető tisztség munkaviszonyban történő ellátása

Amennyiben a vezető tisztség ellátása munkaviszonyban történik, a munkaviszony munkaszerződés megkötésével jön létre.

A munkaviszonyban állé személy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) pontja értelmében biztosítottnak minősül, tekintet nélkül arra, hogy a foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik-e.

A biztosítés az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn, vagyis a munkaviszony kezdetétől annak megszűnéséig tart.

A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. A munkába lépés napját a felek a munkaszerződésben határozzák meg. Erre vonatkozó megállapodás hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanapon kell a munkavállalót munkába állítani.

A társaság mint foglalkoztató a munkaviszonyban állé biztosított részére a munkaviszonya alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után havonta társadalombiztosítási járulékot fizet, melynek mértéke 27 százalék. [ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék.]

A biztosított 9,5 százalék nyugdíjjárulék (magánnyugdíj-pénztár tag esetén 1,5 százalék nyugdíjjárulék és 8 százalék tagdíj), valamint 7,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék fizetésére kötelezett. [az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.]

A munkaviszonyban állé vezető tisztségviselő foglalkoztatója, tehát a társas vállalkozés a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér kétszerese - részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része - után köteles megfizetni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató az adózás rendjóről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.

Amennyiben a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét és a foglalkoztató nem él bejelentéssel, a Tbj. 24. § (1) bekezdés szerinti járulékfizetési kötelezettség alapján a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet a foglalkoztató viseli.

A vezető tisztséget elláté ügyvezető/üzletvezető a vezető tisztségviselést elláthatja nyugdíjasként is.

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott (például öregségi, rokkantsági nyugdíj) a járulékalapot képező jövedelme után 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.

Nem fizet 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékotaz a foglalkoztatott, aki saját jogú nyugdíjas vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

b) A vezető tisztség megbízásos jogviszonyban történő ellátása

Biztosítottnak kell tekinteni a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (ide tartozik a megbízási szerződés alapján) személyesen munkét végző személyt, amennyiben az e tevékenységéből származé, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékét, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. 

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 24. §(1) bekezdése d) pontja szerint nem önállé tevékenység a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjónek tevékenysége, tehát a járulékalapot képező jövedelem megállapításánál a nem önállé tevékenységből származé bevétel azon részét kell alapul venni, amelyet az adóelőleg-alap számításakor jövedelemként kell figyelembe venni.

Amennyiben a megbízási szerződéssel tevékenykedő vezető tisztségviselő biztosítottnak minősül, a társaságnak a járulékalapot képező jövedelem után meg kell fizetni a 27 százalék társadalombiztosítási járulékot, a biztosított pedig 9,5 százalék nyugdíjjárulék (tagdíj) és 6 százalék egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

Ki kell emelni, hogy a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állé személy (például a megbízott) nem kötelezett 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék fizetésére, s így e jogviszonya alapján nem jogosult álláskeresési ellátásokra.

Ha a járulékalapot képező jövedelem alapján a vezető tisztségviselő nem válik biztosítottá, abban az esetben járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn, de a társaságot az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2016.

- Kevesebb profitot, több bért

- Orbán: a munkaerő elfogyott

- Egyedül dolgozni nem is olyan rossz?

- Hidat épít a felhőbe az SAP

- Összeszerelő ország

- A listázást is bevállalják a londoni magyarok

- Magyarok is dolgoznak az Audi mexikói okosgyárában

2011.

- Járulékmentesség a rehabilitációs foglalkoztatásnál

2007.

- Törvényes a kényszernyugdíjazás

- Tovább bővül az OMMF létszáma

- Csak anyagi szankciókkal nem lehet ezt a folyamatot megakasztani

- A kormány elkötelezett az igazságos nyugdíjrendszer kialakításában

- Együtt a foglalkoztatás biztonságáért a feketemunka ellen

- A kutatás-fejlesztésre és az innovációra összpontosítanak

2005.

- Vonzza az osztrák cégalapítás a hazai vállalatokat

- Ki nyer a minimálbér-emeléssel?

2004.

- GYES melleti munkavégzés változásai

- Vállalkozói járadék 2005. január 1-tõl

- Nem változnak a járulékfizetési kötelezettségek jövõre

Ön a 112243 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 54.92.160.119