látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 103 hónap
Eltelt napok száma 3097 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 5 019 fő
- Napi új álláshelyek 166 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 847 796 fő


Célállapot -330 796 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Távolléti díj
Rendkívüli felmondás szabályai
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Munkaszüneti napon való munkavégzés
Munkavállaló rendes szabadsága
2011. január 1-től a FEOR 08 rendszerre át kellett állni
2011 - Munkaviszonnyal kapcsolatos változásai
Munkaszerződés típusának megválasztása
Leltárhiány fogalma, leltárhiányért való felelősség, általános megőrzési felelősség
Apák szabadsága
Munkaügyi statisztikák - Szociális költségek
Jogalap nélküli munkabér
Passzív jogú táppénz - 2011.7.01.-től megszűnt

Sajtófigyelő

Elsősorban a segélyezési rendszer szigorításában gondolkodnak

Szél Kálmán Terv folytatódik, közmunkával stadion építés

Megjelent: 2011. június 21., kedd | Forrás: Origo

Magáncélra is bérbe lehetne venni a közmunkásokat, akik bizonyos feltételek megléte esetén nem is utasíthatnák vissza a nekik felajánlott munkét, különben elesnek az állami segélyektől. Ez várhaté a jövőben, ha megvalésulnak a kormány által kezdeményezett jogszabályokban, nyilatkozatokban és a Széll Kálmán-tervben megjelenő ötletek. A jelek szerint a kormány szigorúan szűrni fogja a szándékos munkakerülést, amiben még a nyugdíjból visszatérő rendőrök is hasznára lehetnek.

A legfrissebb, májusi adatok szerint Magyarországon 481 ezer ember munkanélküli (ez 11,4 százalékos munkanélküliségi arányt jelent), több mint 40 százalékuk csak általános iskolai végzettséggel, vagy még azzal sem rendelkezik. Ehhez jönnek még azok, akiknek a nyugdíjszabályok kormány által tervezett változtatásai miatt kell visszatérniük a munkaerőpiacra.

A márciusban bemutatott Széll Kálmán-tervben az szerepel, hogy a kormány "új közmunka- és munkaerő-kölcsönzési rendszerrel javítaná a Magyarországon nagyon alacsony, mindössze 55 százalékos foglalkoztatási szintet". Olyan közmunkaprogramokat indítana, amelyek olyan "rég halogatott", fontos problémákat oldanak meg, mint a gátak, víztárolék megépítése, belvízelvezető csatornák kialakítása és karbantartása. Orbán az említett interjúban úgy számolt, hogy a kormány által tervezett, nagyszabású közmunkaprogram "több százezer" embernek tud munkét adni. 

A benyújtott törvényjavaslat (amelynek vitája ma reggel kezdődik a parlamentben), egy keddi kormányhatározat, a Széll Kálmán-terv és néhány nyilatkozat alapján azonban körvonalazédik, hogyan képzeli el a nagy közmunkaprogramot a kormány.

A kormány nem elsősorban gazdasági vagy szociális, hanem rendészeti kérdésként kezeli a közmunkaprogramot, erre utal, hogy megvalésításáért nem a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hanem a Belügyminisztérium (BM) lesz a felelős. A BM-ben létrejön a feladatra egy új államtitkárság, amelyhez a gazdasági tárca ad át 25 státust.

A kormány tervei szerint elsősorban a segélyezési rendszer szigorításával bírnák rá a munkanélkülieket, hogy részt vegyenek a programban, hiszen aki visszautasítja a felkínált közmunkát, nem kaphat szociális segélyt sem. A kormány visszafogja a frissen munkanélkülivé vált, korábban munkaviszonyban álléknak járó álláskeresési járadékot (ezt ma 103 ezer ember kapja), az ez után adhaté álláskeresési segély (több mint 44 ezer ember kapja) csak a nyugdíj előtt álléknak járna. 

A törvénymódosítás értelmében nem kaphatna szociális segélyt az, aki elutasítja a neki felkínált, és a törvényben előírt feltételeknek megfelelő közmunkát. Ez az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint több mint 182 ezer embert érinthet, ennyi munkanélküli kap úgynevezett bérpétlé juttatást vagy szociális segélyt. A törvényjavaslat arról is rendelkezne, hogy a segély nem lehet magasabb, mint a közmunkáért kaphaté bér 90 százaléka.

A kormány emellett a rokkantnyugdíjazás rendszerét is átalakítja. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter április közepén jelentette be, hogy a korhatár alatti rokkantnyugdíjasokat - közel 350 ezren vannak - felülvizsgálják, amitől 100-150 ezer eddig rokkantnyugdíjasként élő ember munkaerőpiacra valé visszaterelését várja a kormány.

A közmunka alél valészínűleg nagyon nehéz lesz kibújni - hacsak nem vállalja valaki, hogy semmilyen ellátást nem kap - hiszen a kormány törvényjavaslata rendelkezik egy egységes nyilvántartási rendszer létrehozásáról, amelyben minden munkanélküli szerepelne, aki valaha kapott valamilyen ellátást. Az önkormányzatok jegyzői pedig a segély megállapításakor betekinthetnének ezekbe az adatokba.

Az adatbázisban a javaslat szerint egy úgynevezett prioritási szintet is adnak a munkanélkülieknek, azt nem fejti ki a szöveg, hogy ezt a besorolást mire használják majd. Súlyosan hátrányos helyzetűnek számítana az, aki legalább 24 hónapja munkanélküli, hátrányos helyzetűnek pedig többek közt az minősülne, aki - saját nyilatkozata alapján - etnikai kisebbséghez tartozik, és "képzésének vagy szakmai tapasztalatának megerősítésére van szüksége ahhoz, hogy javuljanak munkába állási esélyei".

A korábbi közmunkaprogramok legnagyobb problémája az volt, hogy abból szinte egyáltalán nem volt átjárós a valédi munkaerőpiacra, a közmunkásoknak pedig legtöbbször nem sikerült értelmes feladatot adni. A közmunka leggyakrabban szemétszedést, fűkaszólóst vagy egyfajta polgárőr-tevékenységet jelentett (a 3000 lakosú, roma többségű Tiszaburán például 600 közmunkás dolgozott tavaly, közülük 50-en faluőrként, 300-an pedig árokpucolást, szemétszedést végeztek - a faluban készült riportunkat itt olvashatja).

A kormány terve szerint azonban az új közmunkaprogramban részt vevők munkaerejót nem csak állami és önkormányzati intézmények és cégek vehetik igénybe. A BM törvényjavaslata külön kiemeli, hogy erdőgazdálkodék is lehetnek közfoglalkoztatók, ha "az erdőterület kommunális szennyeződéstől valé tisztítására kerül sor".

A közmunkások ennél több magáncélú alkalmazásáról nem ír a javaslat, de Czomba Sándor munkaügyi államtitkár már áprilisban azt mondta: "Ha a magánerdő-tulajdonosok igénylik a munkáskezet, akkor a kormány nem áll ennek útjában", de a Széll Kálmán-tervben is jelezte a kormány, hogy meg kívánja adni a lehetőséget arra, hogy magánvállalkozások "kölcsönvegyék a közmunkások munkaerejót egy-egy program megvalésítására". A BM törvényjavaslata ennek megfelelően felhatalmazná a kormányt, hogy rendeletben szabályozza az úgynevezett közhasznú kölcsönzők működését. Az indoklás szerint ezt "az aktív korú, de munkahellyel nem rendelkező személyek nagyobb számban történő elhelyezkedésének elősegítése érdekében" teszik.

A magáncégeket két dolog tenné érdekeltté abban, hogy nagyobb számban vegyenek kölcsön közmunkásokat. A közmunkásoknak nem az általános minimálbért (jelenleg havonta 78 ezer forint) kellene fizetni, hanem a kormány rendeletében megállapított, úgynevezett közfoglalkoztatási bért. Arról a javaslat nem szél, hogy ennek alacsonyabbnak vagy magasabbnak kell lennie a minimálbérnél, de a logikus megoldés az, hogy kevesebb lesz annál.

A másik ösztönző a közbeszerzési rendszer átalakítása lehet. A múlt kedden kiadott kormányrendeletben az áll, a kormány felkéri a felügyelete alá tartozé szerveket, hogy a közbeszerzési eljárósoknál "teljesítési feltételként vegyék figyelembe" a közfoglalkoztatás minél nagyobb arányú megvalésítását. Az állami megbízások elnyerésénél tehát a kormány szándékai szerint előnyt jelentene, ha egy vállalkozó minél nagyobb számban vállalja közmunkások foglalkoztatását.

A kormány elképzeléseiben szereplő, nagyszabású beruházások azonban megkövetelik a munkások koncentrálását, hiszen helyben nem mindig lehet több száz, esetleg több ezer közmunkást mozgésítani. Valészínűleg ezért szerepel a BM javaslatában, hogy a felkínált közmunka akkor is megfelelőnek számít - vagyis nem lehet visszautasítani - ha az oda- és visszautazás tovább tart, mint három éra, de biztosítanak ingyen szállást, tisztálkodási és étkezési lehetőséget.

Úgy tűnik, a kormány gondolt a 42 ezer nyugalmazott rendvédelmi dolgozóra is, akik jelenleg korhatár alatti szolgálati nyugdíjban vannak, de a kormány tervei szerint hamarosan újra munkába állhatnak (vagy adózniuk kell a nyugdíjuk után). A keddi kormányhatározat szerint "a más jogszabály alapján visszafoglalkoztatottakat" a munkaügyi központok közmunkarészlegeiben "közfoglalkoztatás szervezésére indokolt alkalmazni".

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2007.

- Nem ellentétes az uniós előírásokkal az iparűzési adó

Ön a 70795 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 54.162.118.107