látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 95 hónap
Eltelt napok száma 2850 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 5 442 fő
- Napi új álláshelyek 181 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 780 180 fő


Célállapot -263 180 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Távolléti díj
Rendkívüli felmondás szabályai
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás - 2012.01.01
Titoktartási kötelezettség
Munkaügyi perek költségviselési szabályai
Öltözőszekrény átkutatása, ellenőrzése
Munkaközi szünet
Fiatal munkavállalók munkajogi védelme
Munkaszerződés érvénytelensége
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Munkabér előleg
Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis

Sajtófigyelő

2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken

Minimálbér, bérminimum, munkaerőkölcsönzés, szociális hozzájárulás, cafeteria, nettóbér, K+F tevékenység, dohányzás

Megjelent: 2012. január 03., kedd | Forrás: MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda

Jelentősen növekedett a késedelmes adófizetését kiszabhaté bírságok összege. A jelenleg általánosan alkalmazhaté 50 százalékos adóbírsághoz képest, jövőre akár az adóhiány 200 százalékáig terjedő összeget is fizethet az, akinél a hiányt az adóhatóság megállapítja. Az iratmegőrzési kötelezettség a vállalatok, valamint szigorodnak a jogkövetkezmények: elmulasztása 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthaté, míg a kapcsolt vállalkozások közti ügyletekkel járó nyilvántartási kötelezettség megsértése akár 4 millió forintba is kerülhet a nem kellően körültekintő adózénak.

Emlékeztetőül, 2011 év közbeni és hatályos változások

2011. április 1-től

Alapszabályok: A dolgozót a betegség idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg; nem tartozik ebbe a kategériába, ha valaki üzemi baleset vagy foglalkozási betegség miatt válik keresőképtelenné. A hiányzás jogosságát a kezelőorvosnak kell igazolnia, 2000. január 1-jótől ugyanis a dolgozónak már nincs lehetősége 3 nap betegszabadságra menni anélkül, hogy emiatt felkereste volna orvosát.

A betegszabadság idejére a munkavállalót szabadnapra járó távolléti díjának 70%-a illeti meg. Év közben kezdődő munkaviszonynál értelemszerűen a 15 napnak csak az időarányos része vehető igénybe. Ilyenkor azonban arra is figyelnie kell, hogy az előző munkahelyén – ha volt ilyen – hány napot töltött betegállományban. Számításakor a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Ha valaki nem használja fel a lehetséges 15 napot, a maradókot nem viheti át a következő évre. A betegszabadság idejón járó pénzt a munkáltató fizeti.

További változás, hogy a veszélyeztetett terhesség esetén a munkavállalónak már a keresőképtelenség első napjától táppénzjár, nem a munkáltató által finanszírozott betegszabadság.

A táppénzösszege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében továbbra is a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 60 százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy fekvőbeteg-gyégyintézeti ellátás tartama alatt 50 százaléka.

2011. július 1-től 

A passzív táppénz30 napos időtartamát megszüntették. Azt is érdemes megjegyezni, hogy aki munkanélküli, nem kaphat egyszerre táppénzt és álláskeresési járadékot is.

2011. augusztus 1-től

A napi munkaidőn felüli munkavégzésért (túléráért) az eddig szabályozás szerint a munkabéren felül 50 százalékos bérpótlék vagy a felek megállapodása, illetve kollektív szerződés rendelkezése alapján a pótlék helyett legalább a végzett túlmunka időtartamának megfelelő szabadidő járt. A Munka törvénykönyvének mostani módosításával ezen túl a munkáltató egyoldalúan is eldöntheti, hogy a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként pótlékot fizet vagy szabadidőt ad ki a munkavállalónak, azaz a túlérát megválthatja szabadnappal.

Hat hónap is lehet a prébaidő, ha a kollektív szerződés így rendelkezik. Ennek hiányában a prébaidő továbbra is 30 nap, a felek azonban legfeljebb 3 hónapos prébaidőt is kiköthetnek.

A rendes munkaidő mértékének átmeneti csökkentése (például a válság miatti részmunkaidő bevezetése) miatt fel nem használt munkaórák hosszabb időre átcsoportosíthaték úgy, hogy később a munkavállalók heti 44 érát is dolgozhatnak heti 40 érára járó bérért. A hosszabb munkaidőben valé foglalkoztatás legfeljebb egy évig lehetséges, ennek túllépése esetén a munkavállalónak háromszoros bér jár.

Augusztus 1-től a már nemcsak akkor lehet kettőnél több részletben kiadni a szabadságot, ha azt a munkavállaló így kéri, hanem a munkáltató is dönthet így. A döntést azonban indokolnia kell: fontos gazdasági érdeke, vagy működését érintő ok miatt mondhatja a dolgozónak, hogy nem tudja egyhuzamban három hét szabadságra engedni. Fontos megjegyezni, hogy nemzetközi egyezmény határozza meg azt, hogy egy évben legalább 14 nap egybefüggő távollét biztosítása ilyenkor is kötelező, azaz legalább 10 munkanap szabadságot egyben kell kiadni a dolgozónak.

A gyermek gondozására kapott fizetés nélküli szabadságnak csak az első 6 hónapjára jár rendes szabadság. Ez azt jelenti, hogy a gyesről vagy gyedről munkába visszatérő szülőt az eddigi 1,5 év helyett csak 1 évre járó szabadsága illeti meg.

A gyesről visszatérőknek pénzben is megválthaté a szabadsága, szemben az eddigi szabályozással, miszerint a szabadságot csak a munkaviszony megszűnésekor lehetett pénzben megváltani. A fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadság pénzbeli megváltását kérheti a munkavállaló, amikor visszatér a munkába. Ezzel hamarabb munkába állhat és pluszjuttatáshoz is jut. Ezen túl is dönthet azonban úgy a munkavállaló, hogy a felhalmozédott szabadságát (a szülési szabadság 6 hónapjára és a gyermekgondozásra járó fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára járó szabadságát) kiveszi és nem a pénzbeli megváltást választja.

A fizetés nélküli szabadságról (gyesről, gyedről) visszatérő dolgozónak időben tájókoztatnia kell munkáltatóját, hogy mikor kíván visszatérni a munkába, a munkáltatónak pedig meghatározott idő elteltével foglalkoztatnia kell őt.

Ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságát meg kívánja szakítani, ezt előzetesen közölnie kell a munkáltatóval. Ha a fizetés nélküli szabadság kezdetétől számított 6 hónap letelte előtt kíván munkába állni, akkor a munkáltató a bejelentést követő legfeljebb 30 nap elteltével, ha pedig hat hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, akkor a bejelentést követő legfeljebb 60 nap elteltével a munkáltató köteles őt foglalkoztatni.

2012. január 1-től hatályos változások

1. Adéalap

A közfoglalkoztatási bér része az összevont adóalapnak, és továbbra is az önállé, nem önállé és az egyéb tevékenységből származé jövedelmek tartoznak ide.

2. Adéjóváírás

Megszűnt az adójóváírás, legutoljára a 2011-ben megszerzettnek minősülő, de 2012. január 15. napjáig kifizetésre kerülő a munkabéreknél vehető figyelembe.

3. Adéalap kiegészítés és annak mértéke

A jövedelem mértékétől teszik függővé, vagyis 2.424.000- Ft-ot meghaladó összevont adóalapba tartozé jövedelem esetén az a fölött keletkezett jövedelemre vonatkozóan kell megfizetni.

Az adóelőleget megállapító munkáltató az adóalap kiegészítést az általa fizetett azon jövedelemrészre köteles megfizetni a mely meghaladja a 2.424.000.- Ft-ot, melyben köteles figyelembe venni a korábbi munkáltató által a munkaviszony megszűnésekor kiállított és átadott adatlapon igazolt jövedelmet is.

Az adóelőleget megállapító munkáltató a munkavállaló kizárólagos írásbeli nyilatkozata alapján:

- az adott kifizetés adóelőleg megállapításánál a nyilatkozatban szereplő részre vonatkozóan alkalmazza az adóalap kiegészítést

- köteles kérni az adóalap-kiegészítés alkalmazását, ha a várhaté jövedelem meghaladja a 2.424.000.- Ft-ot

4. Szociális hozzájárulási adó 

Egy adóban egyesül az egészségbiztosítási járulék, a munkaerő-piaci járulék és a nyugdíj-hozzájárulás. A változtatás lényege, hogy az így elvont közteher után az államnak semmilyen kötelezettsége ne keletkezzen – a járulékok esetében elvileg a befizető számon kérhette az államon, hogy az a beszedés céljára fordította-e az összeget. Az új adón belül változik az egészségbiztosítási- valamint a munkaerő-piaci célú felhasználás megoszlása is. Az egészségbiztosítási alap 78,26 százalék helyett 82,4 százalékot kap, a maradók kerül a Nemzeti Foglalkoztatási Alaphoz.

5. Baleseti adó 

Egy médosíté javaslat pontosított a baleseti adóra vonatkozó rendelkezéseket, többek között egyértelműsítette. Hiába kezdődött a január elsejei hatályba lépés előtt a biztosítási időszak, az új adót csak az életbe lépés napjától kell befizetnünk. Emellett túlmenően rögzíti a médosított tervezet azt is, hogy az adó gépjárművenként egy napra legfeljebb 83 forint/nap, azaz évente 30 295 forint – szökőévenként, mint amilyen a 2012-es is lesz, 30 378 forint – lehet.

6. Családi kedvezmény

A gyermeket saját háztartásukban nevelő gyám, nevelőszülő is jogosult a családi adókedvezmény érvényesítésére. Csak azok a személyek nem jogosultak igénybe venni, akik a családi pótlékok, mint vagyonkezelői gyám, illetve eseti gondnokként intézetben, gyermekotthonban nevelt gyermekre tekintettel kapják.

7. Családi pótlék

A családi pótlék érvényesítésére saját jogon jogosult vagy a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély helyett, csak a vele közös háztartásban élő hozzátartozék érvényesíthetik.

8. Cafeteria

A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szerese alapján további 10% egészségügyi hozzájárulás terheli. Amennyiben a béren kívüli juttatások meghaladják az évi 500.000.- Ft-ot, az azt meghaladó rész felett 27% EHO, illetve az egyes béren kívüli juttatások során a jogszabályi korlát felett kifizetett részre vonatkozóan is 27% EHO kell megfizetni. A közterhek alapja minden esetben a juttatás értékének 1.19-szerese, a személyi jövedelemadó mértéke 16%.

8.1. Saját üdülőben történő üdültetés +10% EHO

A munkáltató saját üdülőjóben a munkavállalónak és közeli hozzátartozéinak nyújtott üdülési szolgáltatás személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó mértékben, vagyis 2012-ben 93.000.- Ft-ig

8.2. Munkahelyi étkeztetés +10% EHO

A munkáltató saját telephelyén működő, kizárólag a munkáltató munkavállalóit elláté étkezőhelyen igénybe vett munkahelyi étkeztetés maximum havi 12.500.- Ft-ig. Béren kívüli juttatásnak minősül az is, hogy ha a munkáltató szakközépiskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlat idejére biztosítja, vagy a munkáltatótól nyugdíjba vonult nyugdíjasnak biztosítja.

8.3. Erzsébet utalvány +10% EHO

Fogyasztásra készétel vásárlására használhaté fel. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány biztosítja papír vagy elektronikus úton. 2012. december 31. napjáig melegkonyhás vendéglátéhelyeken étkezésre is felhasználhaté, illetve munkahelyi étkezőhelyeken is étkezési szolgáltatásra.

8.4. Széchenyi pihenőkártya

8.4.1. - szálláshely szolgáltatás +10% EHO; Évente 225.000.- Ft ig 

8.4.2. - vendéglátásra +10% EHO; Évente 150.000.- Ft ig

8.4.3. - szabadidős szolgáltatások +10% EHO; A szabadidő eltöltését, rekreáciét, egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatás vásárlására évente 75.000.- Ft keretben

Fontos: a természetben nyújtott munkahelyi étkezés (5.000.- Ft/hé), a fogyasztásra készétel vásárlására alkalmazhaté Erzsébet-utalvány (12.500.- Ft/hé) és a Széchenyi pihenőkártya vendéglátás számlája (150.000.- Ft/év; 12.500.- Ft/hé) együttesen is felhasználhaté, vagyis havi 30.000.- Ft étkezési célú juttatés adhaté. A munkáltató nyugdíjasaira számára is biztosíthaté. 

8.5. Iskolakezdési támogatás +10% EHO

Béren kívüli juttatés az iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelemből gyermekenként, tanulónként évente a minimálbér 30 százalékét meg nem haladó rész, azaz 27.900 Ft/gyermek. A kedvezményes 19 %-os adó megfizetése és a 10% EHO mellett gyermekenként évente egy alkalommal mindkét szülőnek. Így egy tanköteles korú gyermek iskolakezdését a munkadók akár 59.400 forinttal is támogathatják.

Iskolakezdési támogatásnak az a juttatás minősül, amelyet a közoktatásban részt vevő gyermekre, tanulóra tekintettel a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat formájában adnak. A juttatás történhet a munkáltató nevére szóló számla megtérítésével, illetve utalvány formájában is. 

A juttatásban a családi pótlék-juttatásra jogosult szülő, gyám (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot), vagy a vele közös háztartásban élő házastársa részesülhet 

8.6. Helyi utazási bérlet +10% EHO

- Helyi utazási bérlet a bérlet értékéig

8.7. Iskolarendszerű képzés átvállalt költsége +10% EHO

A munkáltató egy évben a minimálbér két és félszeresének összegéig átvállalhatja az iskolarendszerű képzés költségét. (2012-ben 232.500.- Ft)

8.8. Önkéntes pénztárba, foglalkoztatói nyugdíjbiztosítéba adott munkáltatói hozzájárulás +10% EHO

8.8.1. Önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás havonta a minimálbér 50%-ig

8.8.2. Önkéntes egészség/önsegélyező-pénztári munkáltatói hozzájárulás havonta a minimálbér 30%-ig

8.8.3. Foglalkoztatéi nyugdíjszolgáltaté intézménybe utalt hozzájárulés a minimálbér 50%-ig

8.9. További 27% EHO megfizetésével adhaté béren kívüli juttatások

8.9.1. Minden munkavállalónak azonos feltétellel biztosított termék, szolgáltatás 27% EHO

Munkavállalék által megismerhető belső szabályzat alapján, a munkavállalók egyes csoportjainak egységes feltételekkel biztosított termék, szolgáltatás. Adémenetes juttatásnak, üzleti ajándéknak nem minősülő üzletpolitikai juttatás, de nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya. (Pl.: nyilvános eseményen a résztvevők részére a rendezvény szponzorának termékeiből összeállított csomag). Ide tartozik az a kiadás is, amelyet a kifizető olyan ajándékra fordít, amelyet egyidejűleg több személynek szervezett, elsősorban vendéglátására, szabadidőprogramra és az ott résztvevőknek ad át, viszont az ajándéktárgyak személyenkénti összértéke nem haladhatja meg a minimálbér 25 %-át.

8.9.2. Hivatali, illetve üzleti utazáshoz közvetlenül kapcsolédé étkezés, vagy más szolgáltatás esetében 27% EHO

8.9.3. Cégtelefon magánhasználata 27% EHO; Cégtelefon – vezetékes, mobil, internetalapú – magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem

8.9.4. Csoportos biztosítások díja 27% EHO

8.9.5. Csekély értékű ajándék, legfeljebb évi három alkalommal 27% EHO; Legfeljebb évi három alkalommal adott csekély értékű ajándék értékéből a minimálbér 10 százalékét meg nem haladó rész 9.300.- FT x 3 = 27.900.-Ft/év

9. Nagyobb minimálbér, egy-kétkulcsos szja

A minimálbér 93 ezer forintra a bérminimum 108.000.- forintra nőtt, ugyanakkor megszűnt az adójóváírás intézménye. Az egykulcsosnak mondott személyi jövedelemadózás, mint ezt már korábban is tudni lehetett, valéjában lényegében kétkulcsossá vált: a havi bruttó 202 ezer forint fölötti jövedelemnek a félszuperbuttéval felszorzott része után kell a 16 százalékos szja-t megfizetni.

A bruttó 300 ezer forint alatt keresők nettó bérének értékét a munkadónak kell megőriznie. Aki ezt nem tartja be, azt a munkaügyi ellenőrzés során nem bírságolhatják, viszont az elvárást nem teljesítő cég két évig nem indulhat közbeszerzésen, és nem kaphat állami támogatást.

10. Netté béremelés, elvárt bér

Szankcionálja a törvény a bérkompenzácié elmulasztását januártól: azoknak a munkadóknak, akik nem emelik a 300 ezer forint alatti munkabéreket annyira, hogy azok nettó összege ne változzon, a munkaügyi ellenőrzések során bírságra nem kell számítaniuk, viszont két évig nem indulhatnak közbeszerzésen, és kizárják magukat az állami támogatásokból is. Az erről szóló, nyáron született törvény január 1-jón lép hatályba.

A munkaügyi hatóság - amennyiben jogsértést tár fel - határozatot hoz, de bírságot nem alkalmazhat. A jogsértés megállapítása alél mentesül a munkadó, amennyiben igazolja, hogy a munkavállalóinak kétharmadánál végrehajtotta a kompenzáciét.

A munkadó a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig közbeszerzési eljáróson ajánlattevőként nem indulhat, és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származé támogatásban nem részesülhet.

Az 2012-es adócsomag (2011.évi CLVI. tv.) részeként született meg a szociális hozzájárulásról szóló törvény. Ez már 100 százalékban várja el az elvárt béremelés teljesítését, de teljesítésére adókedvezményt határoz meg a törvény. Ez tulajdonképpen okafogyottá teszi a „bér-kommandés” törvényt, mert az adókedvezmény (kompenzácié) miatt kisebb költséget jelent a munkáltatónak az összes dolgozóra teljesíteni az elvárt béremelést, mint a 2/3 részre. 

Az átlagjövedelem alatt keresők bérének nettó szinten tartása ugyanis átlagban 15 százalékos bruttó béremelést jelent. Ha a munkáltató csak a dolgozók kétharmadára teljesíti, akkor a teljes 15 százalékos béremelési költség őt terheli. Ha viszont a munkáltató valamennyi dolgozóra teljesíti az elvárt béremelést, akkor a bruttó béremelés költségének kétharmadát (kb. 10 százalék) a költségvetés állja, a munkáltatót csak az 5 százalékos „önrész” terheli. Átlagos havi 216 805 forint feletti munkabér esetén nincs elvárt munkabéremelés

10.1. A béremelés megállapításánál figyelembe vehető időszak:

a) a személyi alapbér 2011. október 31-ét megelőző, legutébbi tárgyévi változásának időpontjától 2011. december 31-ig terjedő időszak;

b) ha a személyi alapbér legutébb 2011. október 31-ét követően változott, akkor a 2011. november 1-jót megelőző, legutébbi tárgyévi változás időpontjától – annak hiányában 2011. január 1-jótől – a 2011. október 31-ét követő változás időpontjáig terjedő időszak;

c) ha a személyi alapbér 2011-ben nem változott, akkor a 2011. január 1-je és december 31-e közötti időszak;

d) ha a munkavállaló 2011. október 31-ét követően létesített a munkáltatóval munkaviszonyt, akkor a személyi alapbérváltozására tekintet nélkül, a munkaviszony létesítésének időpontja és 2011. december 31-e közötti időszak

Tekintse meg az Önt érintő részletes, minden dolgozóra kiszámított és igénybe vehető támogatás mértékét a www.munkaszerzodes.hu oldalon a Munkabér 2012 menüben.

11. Napidíj

Igazolás nélkül elszámolhaté kiadásnak minősül, a külföldi kiküldetés során megszerzett bevételből (napidíjból) levonhaté bevétel 30%-a, de legfeljebb 15 Eurónak megfelelő összeg.

A nemzetközi árufuvarozék, a személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatottak esetében továbbra is 40 Euré/nap számolhaté el igazolás nélkül.

12. K+F tevékenység

Saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztésnek minősül az adózé saját eszközeivel és alkalmazottaival végzett K+F tevékenység, illetve az a K+F tevékenység, amelyet az adózé saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesít. Kutatás-fejlesztési megállapodásnak a technolégiai és innováciéról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény szerinti meghatározott megállapodás minősül. (2012.02.01 napjával médosul). Megszűnik a kutatás-fejlesztési tevékenység bérköltségének adókedvezménye, a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel 2011. december 31-ig elszámolt adókedvezmény utoljára a2014. évi adóból vehető igénybe.

A K+F tevékenység előzetesen minősíthető – a NAV utólag kezdeményezheti -, melynek során a tevékenység megkezdése előtt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától a tevékenység K+F tevékenység jellegét megerősítő határozat kérhető. 

13. Kölcsönzött munkaerő bejelentése

A kölcsönbe vevő köteles a kölcsönzéssel összefüggő adatokat bejelenteni, így a munkavállaló nevét, adóazonosíté jelét, ennek hiányában természetes azonosíté adatait és lakcímét, a kölcsönbeadó nevét, adószámát, foglalkoztatás kezdő és befejező napját a foglalkoztatás megkezdését megelőző napon, de legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napjáig, továbbá a foglalkoztatás befejezését követő napon.

14. Külföldi munkavállalók bejelentése

A kirendelt külföldi személy után a bejelentési kötelezettségnek eleget kell tenni amennyiben a személy a kettős adózás elkerülése érdekében, vagy a magyar személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége áll fenn. 

A foglalkoztató, a bejelentési kötelezettséget a tevékenység megkezdését követően 30 napon belül, változás esetén a változást követő 30 napon belül köteles teljesíteni.

15. Be nem jelentett alkalmazott

Az adóhatóság a be nem jelentett alkalmazott után elmulasztott adót és járulékot a médosítés alapján legalább a mindenkori minimálbér kétszeresének alapulvételével köteles megállapítani.

16. Munkaviszony megszűnése felszámoláskor

Ha a munkavállaló munkaviszonya a felszámolás vagy a végelszámolás megszűnő jogutéd nélküli megszűnése napján szűnik meg, a felszámolé és a végelszámolé a munkaviszony megszűnését követő 30 napon belül köteles bevallást benyújtani a záró adóbevallás és a jogutéd nélküli megszűnés közötti időszakra a munkabér és bérjellegű juttatásokat terhelő adókról, járulékokról, és ezzel egyidejűleg az adót megfizetni.

17. Dohányzás

2012 januárjától a legtöbb zárt közforgalmú helyen megtiltották a dohányzást. Tilos rágyújtani a kocsmákban, szórakozóhelyeken, munkahelyeken, közintézményekben, vonatokon, ráadásul ezekben nem is lehet kijelölni dohányzéhelyet egy külön szobában. Zárt helyen csak a szállodák szivarszobáiban, pszichiátriai intézményekben és börtönökben lehet mostantól dohányozni, illetve a kaszinékat is a kivételt élvező helyek közé sorolták. A kocsmákból, éttermekből ki kell majd menni, ha valaki rá akar gyújtani. A törvény januári hatályba lépése után három hónapos türelmi időszak következik, addig csak figyelmeztetnek, és csak áprilistól szabnak ki bírságot.

Ha valakit dohányzáson érnek, az 20-50 ezer forintra bírságolhaté. Megbüntethetik a szórakozóhelyet is: a szabályok betartatásáért felelős üzemeltetőt vagy alkalmazottat 100-250 ezer forintra, a helyet működtető vállalkozást, mint munkáltatót 1-2,5 millió forintra.

18. Megszűnnek a korhatár előtti nyugdíjak

Megszűnnek a korhatár előtti nyugdíjak, január 1-jótől nem állapítható meg ilyen ellátás, a jelenleg folyósítottakat pedig nem a társadalombiztosítási kasszából, hanem a költségvetésből fizeti tovább az állam - döntött a parlament. 

Megszűnnek a korhatár előtti nyugdíjak, január 1-jótől nem állapítható meg ilyen ellátás, a jelenleg folyósítottakat pedig nem a társadalombiztosítási kasszából, hanem a költségvetésből fizeti tovább az állam. Ugyanakkor az 57 éven aluli szolgálati nyugdíjasok csak a nyugdíjemelés mértékével növelt, de a személyi jövedelemadóval (szja) csökkentett összegű ellátást kaphatnak a következő évtől, ha nem mennek vissza dolgozni a rendőrség szenior állományába.

A megszüntetés alél kivételt jelent a negyven év szolgálati idővel rendelkező nők nyugdíjkedvezménye, őket továbbra is megilleti az öregségi nyugdíj.

Az átalakítást, egy júliusi alkotmánymódosítás tette lehetővé, kimondva, hogy a korhatár előtti nyugdíjak csökkenthetők, szociális ellátássá alakíthaték, illetve - a kedvezményezettek munkaképessége esetén - megszüntethetők.

2012. január 1-jótől megszűnik az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj, a bányásznyugdíj, a művésznyugdíj, a polgármesterek, országgyűlési- és Európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja, a korengedményes nyugdíj, továbbá megszűnik a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak szolgálati nyugdíja is.

A már megállapított ellátásokat korhatár előtti ellátásként, föld alatt végzett bányászati tevékenység esetén átmeneti bányászjáradékként, a fegyvereseknél szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani, és 2012-től ugyanilyen ellátást kell megállapítani azoknak, akik erre jogot szereztek.

A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság és az átmeneti bányászjáradék a jövőben a nyugdíjakkal azonos mértékben emelkedik, a nyugdíjkorhatár betöltésétől pedig öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani őket. Az említett korhatár előtti ellátások és járandóságok társadalombiztosítási szempontból nem minősülnek nyugellátásnak, de a bennük részesülők egészségügyi szolgáltatásra jogosultak.

A jogszabályba bekerült, hogy a szolgálati jogviszony megszűnését követően korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülők mentesüljenek a magánszemélyek jövedelmeit terhelő 98 százalékos különadó alél.

Az elfogadott törvény alapján az 1955-ben vagy azután született, korábban a hivatásos állomány tagjaként dolgozók esetében a szolgálati nyugdíjat 2012 januárjától a nyugdíjemelés mértékével növelt, de az szja-val csökkentett összegben szolgálati járandóságként kell tovább folyósítani. Megkötést jelent, hogy a járandóság nem csökkenhet a decemberi minimálbér másfélszerese alá. Emellett nem csökkenthető a járandóság, ha a szolgálati viszonyt egészségi alkalmatlanság miatt szüntették meg, és az ezt megalapozé baleset vagy betegség összefügg a szolgálati kötelmekkel, illetve ha a jogosult önkéntes tartalékosi szerződést kötött.

Fontos, hogy attól a szolgálati járandóságban részesülőtől, akit feketemunkán értek a munkaügyi ellenőrök, megvonják az ellátást, és büntetésként legfeljebb egy évi járandóságát kell megfizetnie.

A javaslat egyik célja, hogy ösztönözze az egykori, a nyugdíjkorhatárt még el nem érő rendvédelmi dolgozók újbóli munkavállalását. Így a szolgálati járandóságból visszatérők - az egykori katonák és tűzolték is - kérhetik, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig a rendőrség úgynevezett szenior állományába kerüljenek. Ez esetben fegyver nélküli szolgálatot látnak majd el, nettó jövedelmük nem lehet kisebb a korábbi járandóságnál, illetve a minimálbér másfélszeresénél. Az illetményemelés mértéke megegyezne az öregségi nyugdíjemelés, vagyis az inflácié mértékével.

Az új szabályok a jövőben a fegyveres szolgálatra is a normál nyugdíjkorhatárt írják elő. Azonban akinek megvan a harminc év szolgálati viszonya, az a korhatár előtt öt évvel kérheti, hogy nyugdíj előtti rendelkezési állományba sorolják, és ekkortól csak veszélyhelyzetben hívhaté be. Ebben az öt évben nettó illetménye megegyezik azzal, amit a rendelkezési állományba helyezésekor öregségi nyugdíjként kapna.

A másik kivétel azokra vonatkozik, akik betöltötték 52. évüket és huszonöt év szolgálati idővel rendelkeznek, ők ugyanis heti 35 érás könnyített szolgálatot kérhetnek és éjszaka nem oszthaték be.

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2014.

- Bértámogatás igényelhető

2013.

- 79 ezer fővel nőtt az álláskeresők száma

2011.

- Hatalmasat nőtt a foglalkoztatás Lengyelországban

- Még soha ennyi foglalkoztatott nem volt Németországban

- Legalább már vannak létszámbővítési tervek

2010.

- Kétszer annyi álláshely mint decemberben

2008.

- 5 év alatt 47 ezerrel több a foglalkoztatott

- 2008 év munkáltatói támogatások

- 2008 - foglalkoztatáspolitika stratégiai céljai

2005.

- Sztrájkra készülnek az energiaszektorban

- 65 évesnél idõsebb közszolgák is maradhatnak

- Nagy az érdeklõés a GVOP pályázatok iránt

- Magyarok külföldi munkavállalásáról tárgyalt Csizmár Gábor

- Négy százalék alá csökkenhet a pénzromlási ütem

- Nehéz a fiatalok pályakezdése az egész régióban

Ön a 226010 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 54.196.213.0