látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 98 hónap
Eltelt napok száma 2946 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 5 275 fő
- Napi új álláshelyek 175 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 806 460 fő


Célállapot -289 460 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Távolléti díj
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Rendkívüli felmondás szabályai
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Pihenőnapi szabályok változása
Munka- és pihenőidő, rendkívüli munkavégzés
2011. január 1-től a FEOR 08 rendszerre át kellett állni
Új FEOR - Bérminimum szabályok
Vezető tisztséget betöltő személyekre vonatkozó külön szabályok
Kiküldetés fogalma és szabályai
Tanulói szerződés, szakmai gyakorlat
Költségtérítés
Egyéni vállalkozó járulékai, járulékalapja
Start Plusz

Munkaügy

Államilag finanszírozott második szakképesítés - 2015.09.30. napjáig

Bárki jelentkezhet, nem feltétel egy már meglévő szakma

Megjelent: 2015. szeptember 28., hétfő | Forrás: Hiradó

Bárki belevághat, nem feltétel egy már meglévő szakma, nem kizáró ok a diploma sem, nyolc általánossal vagy érettségivel bárki szerezhet államilag finanszírozott második szakképesítést - hívta fel a figyelmet a hétfői Ma reggelben az NGM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára.

Már 15 ezer felnőtt jelentkezett az államilag finanszírozott második szakképesítés megszerzésére, de jelentkezni még szerdáig lehet, így várható, hogy ez a szám tovább nő – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a hétfői Ma reggelben.

A lehetőség mindenki előtt nyitva áll, kortól függetlenül, így akár 65 évesen is lehet jelentkezni, nem feltétel egy már meglévő szakma sem, nyolc általánossal vagy érettségivel – a szakmától függően – bárki belevághat - hívta fel a figyelmet Odrobina László. Nem kizáró tényező a diploma sem, mert az ebben az esetben az nem számít szakmának, ha egy helyen összegyűlt 10 fő, a képzés elindulhat, a szakképesítés megszerzése pedig – képzési folyamat, részvétel, vizsgáztatás – a tanuló számára nem kerül pénzbe.

A slágerterületek a vendéglátás, az egészségügy, turisztika, kereskedelem, gépészet, informatika, a jelentkezés arányait pedig természetesen meghatározza az is, hol milyen üzemek működnek vagy állnak majd munkába. Eddig Budapesten jelentkeztek a legtöbben, nagyjából 3500-an, a megyék közül pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg volt a legszorgalmasabb. A tapasztalat egyébként azt mutatja, hogy a legtöbben a már meglévő szakmájukat kiegészítő, munkahelyi pozíciójukat megerősítő vagy éppen a váltást megkönnyítő szakmát választanak.

Az Országgyűlés a 2015. május 27-i ülésnapján elfogadta a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosítását. 

 

A legfontosabb tudnivalók a szakképzéssel összefüggő törvénymódosításokról és az abból adódó kamarai feladatokról

 

Az Országgyűlés a 2015. május 27-i ülésnapján fogadta el a szakképzéssel összefüggő törvénymódosításokat[1], amely több ponton érinti a gazdasági kamarák által ellátandó feladatokat. Ez az összegzés a teljesség igénye nélkül csak a legfontosabb változásokat foglalja össze, kiemelt hangsúlyt fektetve a kamarai garanciavállalással kapcsolatos aktuális teendőkre (1. pont) és a mesterképzéssel kapcsolatos változásokra (2. pont).

Az összegzés a szakképzési törvény egyéb, fontosnak ítélt módosításainak áttekintését (3. pont) követően a szakképzési hozzájárulást érintő (4. pont) és a köznevelési törvényben a szakképzéshez közvetlenül kapcsoló változások (5. pont) vázlatos felsorolását tartalmazza.

A módosítások a szakképzést illetően összesen hét különböző időpontban lépnek hatályba a június elejére várható kihirdetést követő 8. naptól kezdve egészen 2019. szeptember 1-jéig. Ezért különös figyelemmel kell majd áttanulmányozni a változásokat a Magyar Közlönyben megjelent szövegváltozat szerint. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen összegzés is csak az Országgyűlés honlapján található ún. Egységes javaslat[2]alapján készült.

 

1. A kamarai garanciavállalással kapcsolatos változások

 

A törvénymódosítás a kamarai garanciavállaláshoz kapcsolódó területi kamarai feladatok fő tartalmát nem változtatta meg, az igazolásokat továbbra is a területi kamaráknak kell kiállítani, amennyiben „megfelelő képzőhely” nem áll a tanuló rendelkezésére. A változásnak két fő eleme van, az igazolás tartalmára és visszavonására vonatkozó részletszabályok (a), és az igazolás kiállítását elősegítő adatszolgáltatás mint támogató elem megjelenése (b), amelyek 2015. július 1-jén lépnek hatályba.

a) A törvény 46. §-a három új bekezdéssel egészült ki, amely meghatározza az igazolás kiadásának határidejét, és azokat az időszakokat, amelyre az igazolás szólhat. (Felhívjuk a figyelmet, hogy az MKIK Szak- és Felnőttképzési Önkormányzati Szabályzatának legutóbbi módosítása is kiegészül az ezzel kapcsolatos kamarai feladatok végrehajtása érdekében). A törvény rendelkezik arról is, hogy mi a teendő a tanulószerződés megszűnése esetén az igazolás kiállításával kapcsolatban, és arról, hogy tanulószerződés megkötése esetén vissza kell vonni az igazolást.

b) Az igazolás kiadásához és a tanulószerződés megkötéséhez szükséges adatok rendelkezésre állása érdekében mind a szakképzési, mind köznevelési törvény kiegészült, miszerint ezeket az adatokat a jövőben az iskolák kötelesek a területi kamarák részére továbbítani. [Szt. 87. § (3)-(4), Nkt. 41. § (7) i)]. Mindez azt jelenti, hogy az eddigi időszakra kidolgozott tanulói adatlap és az adatbekérés helyébe az iskolai adatszolgáltatás fog lépni.

A területi kamaráknak tehát az eddigiek szerint kell folytatni az igazolások kiállítását, a 2015/2016-os tanévtől azonban ez lényegesen egyszerűbbé, automatikusabbá fog válni.

 

2. A mesterképzéssel kapcsolatos változások

 

A szakképzési törvény eredetileg 2012. január 1-jén hatályba lépett rendelkezése írja elő, hogy a külső gyakorlati helyen tanulókat foglalkoztató gazdálkodó gyakorlati oktatójának mestervizsgával kell rendelkezni (amennyiben ilyen az adott szakmához kiadásra került), a törvény azonban rögtön egy hosszú, három és fél éves türelmi időt is meghatározott 2015. szeptember 1-jéig. Ezen határidő közeledtével összegyűltek azok a javaslatok, amelyek a mestervizsga kötelezettség szabályainak kiegészítésére szolgáltak. Ezek is megjelennek a törvénymódosításban, amelynek az elemei a következők:

A módosítás szerint bizonyos esetben (megfelelő felsőfokú végzettség és gyakorlat, 60. életév, kiemelkedő színvonalú vendéglátó-ipari egység) mentesül a gyakorlati oktató a kötelezettség alól. Emellett a módosítás új mestervizsga követelmény kiadása esetén kellő időt biztosít a kötelezettség teljesítésére a kiadást követően. A változások nyolc nappal a kihirdetést követően már hatályba lépnek.

Az aktuális időszakot tekintve fontos változás, hogy az átmeneti szabályozás értelmében nem 2015. szeptember 1-ig, hanem 2016. szeptember 1-ig elegendő megkezdeni a mesterképzést a gyakorlati oktatónak, de ezt 2015. augusztus 31-ig írásban vállalnia kell a kamara felé.

(A fenti módosítás mellett a mestervégzettség megszerzésének támogatására tovább folyik a TÁMOP és az NFA-KA terhére a felkészítés, valamint az MKIK Mesterképzési és Mestervizsga Szabályzata az adományozott mesterlevekkel kapcsolatos felmentéssel is kiegészül.)

 

3. A szakképzési törvény egyéb módosításai

 

a) A gazdasági kamarát közvetlenül érintő változások

- A második szakképesítés is ingyenessé válik az iskolai rendszerű szakképzésben [Szt. 1. § (1)], de a második szakma csak a felnőttoktatás keretében szerezhető meg. [Szt. 34/A. § (4)] Ennek megfelelően módosultak az ingyenesség szabályai is. (Szt. 29. §)

- A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben is köthető lesz tanulószerződés [Szt. 34. § (1)], azonban az itt tanuló diákok tanulói juttatása differenciált lesz (nappali: 100%, esti: 60%, levelező: 20%) [Szt. 63. § (8)]

- Kiegészül a kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely (KTM) fogalma: a törvény részben megerősítve az eddigi gyakorlatot kimondja, hogy a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől térben vagy időben teljesen elkülönített képzőhely is ilyennek minősül. Ezt egészíti ki az az új rendelkezés, miszerint a gazdasági kamara meghatározott szempontok figyelembevételével állapíthatja meg, hogy a gyakorlati képző gyakorlóhelye KTM-nek minősíthető-e. [Szt. 43. § (5)]

- A köznevelési törvényhez hasonlóan a szakképzési törvény is kimondja, hogy gyakorlati oktatásvezetőt kell foglalkoztatni, de csak az állam által fenntartott szakképző iskolában írta ezt elő kötelezően a szakképzési törvény.

- Kimondásra kerül, hogy szintvizsgát nem csak a szakiskolában (azaz a leendő szakközépiskolában), hanem a speciális szakiskolában (azaz a leendő szakiskolában) is meg kell szervezni.

- A jövőben gyakorlati képzésre sor kerülhet az elméleti napokon is, de csak ha az elméleti képzési órák száma maximum napi 4 óra [Szt. 38. § (1) a)]

- Változnak a tanulószerződés [Szt. 48. § (1) a) b) c) h) i) és j)], az együttműködési megállapodás [Szt. 56. § (6), (57. § d), g), i) és j)], a nyilvántartás és a foglalkozási napló [Szt. 41. § (2)] adatai, kötelező tartalma. Ezeken túl a legfontosabbak a teljesség igénye nélkül:

meg kell jelölni a teljesítési megbízottat a tanulószerződésben és a nyilvántartásban [Szt. 44. § (1) h) és 48. § (1) j)],

kimondásra kerül, hogy a nyilvántartásba-vételi eljárás illetékmentes,

együttműködési megállapodás akkor is köthető, ha „a tanuló gyakorlati képzésére tanulószerződés nem köthető”. (Ez további értelmezést igényel.)

együttműködési megállapodás esetén a szakképző iskola állít igazolást ki előzetesen a gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételeinek meglétéről.

- Meghatározásra került a tanulói pénzbeli juttatás kifizetésének határideje (tárgyhót követő hónap 10. napjáig) [Szt. 64. § (5)]

- Változik a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács és a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (mfkb) összetétele is. Az mfkb 7 helyett 5 fős lesz, és a jövőben nem tesz javaslatot a decentralizált pályázattal kapcsolatban, csak a szakmaszerkezeti döntésre.

 

b) Egyéb fontos változások

- Átalakul a szakképzési intézményrendszer, 2016. szeptember 1-jétől a szakiskolák új neve szakközépiskola, a szakközépiskoláké szakgimnázium, a speciális szakiskoláké szakiskola. Az NGM fenntartásába kerülő szakképző iskolák szakképzési centrumokba tömörülnek, amelyek fokozatosan átveszik a TISZK-ek szerepét. (Lényegében ezek lesznek a TISZK-ek)

- Kiemelt szerepet kapnak az állami iskolák (NGM, VM, HM, BM és KLIK) a szakképzésben, de az egyházi és a magániskolák is folytathatnak a továbbiakban is szakképzést szakképzési megállapodás alapján a szakmaszerkezeti döntéseknek megfelelően. [Szt. 4/A-4/B. §]

- A szakgimnázium 4+1 éves lesz, ahol a szakmai érettségi végzettség a jövőben nem csak munkakör betöltésére fog jogosítani, hanem OKJ-s végzettségnek is minősül egyben. (2019. szeptember 1-jétől) Az új szakközépiskola (régi szakiskola) pedig 3+2 éves lesz, ahol az utolsó 2 évben az érettségire készülhetnek fel a szakiskolások (ha úgy döntenek).

- A Köznevelési Hídprogramok szakképzési ága Szakképzési Hídprogram néven a szakképzési törvény szabályozási körébe kerül, annak minden részletszabályával.

- A szakközépiskolák szakképzési kerettanterveinek a jövőben a 9-10. évfolyamon is csak 60%-nyi közismeretet kell biztosítani az eddigi 70% helyett, így 60% lesz a minimális arány egységesen a 9-12. évfolyamon. Ezzel növekszik a szakmai ismeret aránya a szakközépben is.

 

4. A szakképzési hozzájárulást érintő változások

 

A szakképzési hozzájárulási törvény módosításai közül a legjelentősebbek azok, amelyek az egyéb szervezetek gyakorlati képzésnek finanszírozásával kapcsolatosak, illetve amelyek az ún. csökkentő tételek szélesebb köréről, illetve a kis- és középvállalkozások kiemelt támogatásáról rendelkeznek.

a) Főbb változások

- Elsődleges változás az, hogy a törvénybe bekerültek az egyéb szervezetek mint szakképzési hozzájárulásra kötelezettek, amelyek nem kötelesek szakképzési hozzájárulást fizetni a szociális hozzájárulás alapja után, ugyanakkor 2016. január 1-jétől csökkenthetik a bruttó kötelezettségüket. Egyben hatályát veszti 2015. december 31-ével a törvény 15. §-a, amely kimondta, hogy az alaprészből támogatás nyújtható a szakképzési törvényben meghatározott tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet részére, az általa kötött tanulószerződés alapján, az általa folytatott gyakorlati képzésre.

- Kibővült a csökkentő tételek köre is a tanulószerződéssel képzők számára: az alap csökkentő tételen felül kiegészítő csökkentő tételekkel is számolhat 2016. január 1-jétől a hozzájárulásra kötelezett:

beruházási kiegészítő csökkentő tétel (minden hozzájárulásra kötelezett, így az egyéb szervezet is) – a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházásra,

oktatói kiegészítő csökkentő tétel a kis- és középvállalkozások számára,

tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel a 9. évfolyamosok KTM-ben történő képzésére – az egyéb szervezetek, illetve főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezettek kivételével.

- A visszaigénylésnél (tanulószerződés alapján és a duális képzésben kötött hallgatói munkaszerződés alapján) figyelembe vehető a kis- és középvállalkozásoknál az alap és kiegészítő tétel bruttó kötelezettséget meghaladó teljes összege, más hozzájárulásra kötelezettnél nem a teljes, hanem bruttó kötelezettséget meghaladó összeg legfeljebb az alap csökkentő tételig – az egyéb szervezetek, illetve főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezettek kivételével.

- Nevesítésre került a (felsőoktatási) duális képzés fogalma is, amelynek költségeivel a szakképzési hozzájárulási kötelezettség is csökkenthető

b) Egyéb változások:

- 2016. január 1-jétől saját munkavállaló képzésének elszámolása: az alapkritériumként meghatározott 45 fő tanulószerződéses tanulóra vonatkozó feltétel teljesíthető ún. partner- vagy kapcsolódó vállalkozás keretében is.

- Megfogalmazásra került a nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett fogalma – az igénybe vehető csökkentő tételeknél és a visszaigénylésnél e szervezetek nem részesülnek támogatásban

- Az alaprészből nyújtható (korábban kormánydöntésen alapuló) támogatások a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hatáskörébe kerülnek → ez utóbbi bővül: támogatás szoftverfelhasználási jog megszerzéséhez és szoftvertermék beszerzéséhez

- A decentralizált keretben érintettek köre és a keret felhasználási célja változik: alapítványi és egyházi szakképző iskolák + gyakorlatigényes alapképzési szak felsőoktatási intézménye → tárgyi feltételek és szoftverfelhasználási jog, szoftvertermék

- A hiány-szakképesítést tanulók ösztöndíjának hivatalos elnevezése Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj lett, és a jövőben majd nem csak szakiskolások részesülhetnek benne

- Új kötelező adat a teljesítési megbízotti szerződésnél (átirányítással megvalósuló gyakorlati képzésnél): a gyakorlati képzés helyszíne

 

5. A köznevelési törvény szakképzést érintő módosításai

 

A köznevelési törvény alapvetően a szakképzési törvény változásával összefüggésben módosult.

- Kiegészülnek a köznevelési intézményrendszer összetételét meghatározó rendelkezések a szakgimnázium és a – szakiskola új elnevezését jelenő – szakközépiskola fogalmakkal. (Hatálybalépés 2016. szeptember 1.)

- Az igazolás kiadásához és a tanulószerződés megkötéséhez szükséges adatok továbbítása bekerült az iskola által továbbítandó adatok körébe [Nkt. 41. § (7) i)].

- 21. életévről 25. életévre került felemelésre az az életkorhatár, amelyet követően a tanuló már kizárólag csak felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. (A nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás a szakképzésben pedig csak azok számára szervezhető meg, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel.)

- A régi (jelenlegi) szakiskolai és szakközépiskolai képzés utoljára a 2015/2016-os tanévben indítható, a korábban megkezdett ilyen képzéseket pedig 2016. szeptember 1-jétől kifutó jelleggel kell befejezni.

- A törvény 3. mellékletében újra nevesítésre kerül a gyakorlati oktatásvezető munkakör.

    Kapcsolódó hírek, információk

Duális szakképzés - továbbfoglalkoztatással | 2015-04-07

Tanuló(k) foglalkoztatása | 2015-06-21

    Kapcsolódó letölthető dokumentum:

Jogszabály

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2012.

- Ötezer új állást teremthet az NGM pályázata

- Tájékoztatás a munkaszerződés-módosítás lehetőségeiről

- Kötelező részmunkaidő

- Tanulmányok szerződés nélkül

- Kötelező bérfejlesztési ajánlat

- Munkaszerződés módosítása közös megegyezéssel

- Várandós munkavállaló munkaszerződése

- Eljárási szabály

2011.

- Átmenetileg csak szálláshelyen lehet felhasználni a Széchenyi Pihenő Kártyát

2010.

- Megváltoztak az európai uniós munkanélküli ellátás szabályai

- Az árvíz miatt nem bocsáthatnak el a munkáltatók

2009.

- Cafeteria - adózási tervek

- A gyermekgondozási díj átalakításának lényege

2008.

- 700-800 ezer megváltozott munkaképességű személy

- 700-800 ezer megváltozott munkaképességű személy

2007.

- Megvonnák a segélyt a feketemunkásoktól

- A diploma eredményét is kérhetik az álláspályázatban

- Szakképzés: hiábavaló reformok

2005.

- A kormány ma dönt a pályakezdõk "Start program"járól

- Új, foglalkoztatást segítõ programok kétmilliárdos keretbõl

Ön a 48378 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 54.81.232.54