látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 103 hónap
Eltelt napok száma 3092 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 5 019 fő
- Napi új álláshelyek 167 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 846 427 fő


Célállapot -329 427 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Távolléti díj
Rendkívüli felmondás szabályai
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Munkaviszony megszüntetése határozott időre létesített munkaviszony esetén
Leltárhiány fogalma, leltárhiányért való felelősség, általános megőrzési felelősség
Táppénz, keresőképtelenség szabályai
Folytatódott az egyeztetés a munka törvénykönyvéről
Határozott időre szóló munkaszerződés-módosítás
Bejelentési kötelezettség
Nyugdíjas vállalkozó
Adatkezelés a munkaügy és bérszámfejtés területén
Jeremie típusú pénzügyi eszköz
Megbízási szerződés

Munkajogi irattár

Még több:

Távmunka

Iratminta - letölthető dokumentum

A távmunka az informáciés és tudásalapú társadalom infokommunikáciés eszközökkel támogatott munkavégzési formája. Nem csodaszer, nem nyújt mindenre megoldást, de a fejlett világ tapasztalatai azt jelzik, hogy alkalmazása egyaránt kedvező lehet a munkavállalóknak, vállalkozásoknak, a közösségi szektor szervezeteinek, az állami szerveknek, önkormányzatoknak és a civil szervezeteknek. 

54263 olvasó | 2010. január 10., vasárnap

Elolvasom...

Teljesítménybér szerinti munkaszerződés

Iratminta - letölthető dokumentum

Ha a munkáltató és a munkavállaló teljesítménybérben állapodik meg, akkor a munkabér összege - részben vagy egészben - az elvégzett munka eredményétől függ. Létezik tiszta és kombinált teljesítménybér. Tiszta teljesítménybérnél a munkavállalónak kifizetett munkabér teljes egészében az általa elvégzett munkétól függ. A kombinált teljesítménybérnél a kifizetendő munkabér összegének meghatározásakor a munkában töltött időt és a munkavállaló teljesítményét egyaránt figyelembe veszik.

50234 olvasó | 2010. január 10., vasárnap

Elolvasom...

Részletfizetési kérelem

Iratminta - letölthető dokumentum

Munkavállalé a munkáltató felé fennállé tarozásának rendezésére részletfizetési kérelemmel élhet, illetve hozzájárulhat a részletek munkabérből valé levonásához.

49950 olvasó | 2010. január 10., vasárnap

Elolvasom...

Túlmunka elrendelése

Iratminta - letölthető dokumentum

A munkáltató működése során előfordulhat, hogy egy adott feladat nem végezhető el a munkavállaló rendes munkaideje alatt. Ilyen esetben a munkáltató a munkavállalót a munkaidejón túli rendkívüli munkavégzésre kötelezheti - természetesen díjazás ellenében.

55844 olvasó | 2010. január 10., vasárnap

Elolvasom...

Munkaszerződés megtámadása

Iratminta - letölthető dokumentum

A Munka Törvénykönyve

51120 olvasó | 2010. január 10., vasárnap

Elolvasom...

Munkavállaló kárigénye

Iratminta - letölthető dokumentum

A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel.

48926 olvasó | 2010. január 01., péntek

Elolvasom...

Munkabér visszafizetési felszólítás

Iratminta - letölthető dokumentum

Abban az esetben, ha a munkavállalónak több bért fizetnek, mint amennyi őt megilletné, a munkáltató a téves kifizetéstől számított 60 napon belül visszakövetelheti a jogalap nélkül kifizetett összeget, erről a Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. tv.) rendelkezik. Ezt közvetlenül a munkavállalóhoz intézett, írásbeli felszélításban teheti meg .

A felszélításban meg kell határozni a visszafizetendő összeget, a jogcímét, a befizetés határnapját, és tájókoztatni kell a munkavállalót a jogorvoslat médjáról is. Ha az írásbeli felszélítás eredménytelen marad, a munkáltató bírósági úton érvényesítheti követelését.

Elévül-e a visszafizetési kötelezettség?

Ha a munkáltató a kifizetéstől számított 60 napon belül nem intézkedik a visszakövetelés felől, vagy nem is vette észre a téves kifizetést, akkor a határidő jogvesztő jellege miatt a munkavállaló mentesül a visszafizetési kötelezettség alél .

A fentiektől eltérően alakul azonban az elévülési idő, ha a munkavállaló a téves kifizetést felismerhette volna (pl. a szokásos fizetésének a kétszeresét kapta),ha azt egyenesen ő maga idézte elő, vagy ha a munkavállaló maga idézi elő a téves munkabér kifizetést, például hamis adat szolgáltatásával. Ebben az esetben a kifizetett munkabért a munkáltató nem 60 napon, hanem az általános elévülési időn - azaz a kifizetés időpontját követő három éven belül - követelheti jogszerűen vissza.

Kinek kell bizonytani?

A munkavállaló vétkességének, rosszhiszeműségének a bizonyítása minden esetben a munkáltatót terheli. Sok esetben vitára adhat okot, a "kifizetés alaptalanságának felismerése" kitétel. A döntés a körülmények mérlegelését (pl. az adott személy konkrét jövedelmének és az eltérés nagyságrendjónek vizsgálatát) követően hozhaté meg.

50196 olvasó | 2010. január 01., péntek

Elolvasom...

Munkaköri leírás módosítása

Iratminta - letölthető dokumentum

A munkaköri leírés a munkaszerződés melléklete. Meghatározza a munkavállaló teendőit, a "szomszédos" munkakörök kapcsolédási pontjait, illetve a teljesítményértékelési rendszer alapjait., s általában a következő pontokat kell tartalmaznia:

    * a munkakör megnevezése

    * a munkaköri leírás elkészültének dátuma

    * az összeállíté és a jóváhagyé neve és aláírása

    * a munkavállaló aláírása

Emellett leírja a hierarchikus viszonyokat, meghatározza a munkakör betöltésének feltételeit, felsorolja a további szükséges képzéseket. Egy munkaköri leírás csak egy munkakörre vonatkozhat, függetlenül attól, hogy hány ember végez hasonlé feladatot. Gyakori hiba, hogy ezt az okmányt nem újítják fel az idő múlásával, a változásoknak megfelelően, vagy eleve túlzottan általánosak a megfogalmazásai.

48822 olvasó | 2010. január 01., péntek

Elolvasom...

Munkaköri leírás

Iratminta - letölthető dokumentum

A munkaköri leírés a munkaszerződés melléklete. Meghatározza a munkavállaló teendőit, a "szomszédos" munkakörök kapcsolédási pontjait, illetve a teljesítményértékelési rendszer alapjait., s általában a következő pontokat kell tartalmaznia:

    * a munkakör megnevezése

    * a munkaköri leírás elkészültének dátuma

    * az összeállíté és a jóváhagyé neve és aláírása

    * a munkavállaló aláírása

Emellett leírja a hierarchikus viszonyokat, meghatározza a munkakör betöltésének feltételeit, felsorolja a további szükséges képzéseket. Egy munkaköri leírás csak egy munkakörre vonatkozhat, függetlenül attól, hogy hány ember végez hasonlé feladatot. Gyakori hiba, hogy ezt az okmányt nem újítják fel az idő múlásával, a változásoknak megfelelően, vagy eleve túlzottan általánosak a megfogalmazásai.

49024 olvasó | 2010. január 01., péntek

Elolvasom...

Tanulmányi szerződés

Iratminta - letölthető dokumentum

A munkavállaló képzésével, illetve továbbképzésével összefüggésben a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) egyrészt a tanulmányi szerződésre vonatkozó rendelkezések révén lehetőséget biztosít a munkáltatónak, hogy - szakember-szükségletének biztosítása érdekében - a munkavállalójával tanulmányi szerződést kössön , másrészt pedig tanulmányi szerződés nélkül is előír bizonyos idevágé munkáltatói kötelezettségeket.

Az Mt. azonban két esetben nem teszi lehetővé a tanulmányi szerződés megkötését, azaz

48984 olvasó | 2010. január 01., péntek

Elolvasom...

Szabadság kiadása

Iratminta - letölthető dokumentum

A szabadság kiadása időpontjának meghatározásánál a munkavállaló és a munkáltató szándékainak összehangolására indokolt törekedni. Ennek érdekében a törvény viszonylag tág teret enged az érintett felek egyeztetésének. Bizonyos sarokpontok kijelölését persze nem lehetett megkerülni. Azok a munkáltatók, ahol üzemi tanács is működik, nem hagyhatják figyelmen kívül azt a törvényi előírást, hogy éves szabadságolási tervüket döntés előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni kell.

A szabadság idejónek meghatározása

Az egyik ilyen generális szabály, hogy a szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg (a munkavállalói igények meghallgatása egyébiránt a munkáltatót terhelő együttműködési kötelezettségből is következik), ami sok helyütt bizonyára egyenlő azzal, hogy a munkavállaló igényeit messzemenően figyelembe veszik . Ugyanakkor a szabadságok ütemezésénél e passzus révén többé-kevésbé a munkadó is érvényesítheti saját gazdasági érdekeit.

A kédex lehetőséget teremt arra, hogy alapszabadságának meghatározott részével saját belátása szerint a munkavállaló rendelkezzen. Az alapszabadság egynegyedét ugyanis - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Erre vonatkozó igényét a munkavállalónak a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. A 2007. évi rendes szabadság kiadásakor alkalmazandé először az a szabály, hogy ha a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a munkavállaló erről haladóktalanul értesíti a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot - legfeljebb három alkalommal - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. A munkavállaló a munkáltató felszélítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladóktalanul igazolni köteles.

A jogszabálynak ez az előírása azt jelenti, hogy a munkavállaló 25. életévének betöltéséig 5, 28 és 37 éves kora között 6, 37 és 45 éves kora között 7, 45 éves kora után pedig 8 nap szabadságával saját maga rendelkezik, pontosabban ennyi nap szabadságának az időpontját maga határozhatja meg. (Persze csak akkor, ha legalább tizenöt nappal korábban szél, mint ahogy a szabadságát ki akarja venni.)

Az esedékesség éve

Az évi rendes szabadság jogintézményének az a célja - legalábbis a törvény miniszteri indokolása szerint -, hogy a munkavállaló számára évente nyújtott hosszabb időtartamú pihenőidő biztosítsa a regenerálédás lehetőségét. Ebből okszerűen következik a kédex rendelkezése, hogy tudniillik a szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Különleges helyzetekben azonban arra is méd van, hogy a szabadságot ne az esedékesség évében adják ki. A munkáltató oldalán felmerült okból csak kivételesen fontos gazdasági érdekből kerülhet erre sor, s a szabadság kiadását a korábbi munkajogi szabályozés alapján következő év június 30-áig, kollektív szerződés rendelkezése esetén december 31-éig lehetett eltolni. Ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság megsemmisítette, így az országgyűlésnek új szabályozást kellett alkotnia, mely szerint a 2006. évre járó rendes szabadságot legkésőbb 2007. szeptember 30-ig ki kell adni. 2007-től pedig a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadságot legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig adja ki. Erre hivatkozással azonban nem lehet a következő évre áttolni a munkavállaló szabadsága egészének kiadását, csak a rendes szabadság legfeljebb egynegyedét lehet az esedékesség évét követő évben kiadni. Ettől az egynegyedes korlátozástól eltérni csak akkor lehet, ha az a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt - különösen baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében - szükséges. A munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén a munkáltató az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki a szabadságot, ha az esedékesség éve eltelt. . Ezektől a passzusoktól nem lehet eltérni (kégens rendelkezés).

A szabadságot csak a munkavállaló kifejezett kérésére lehet kettőnél több részletben kiadni.

A szabadság időpontjának módosítása

A szabadság kiadásának időpontját legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell a munkavállalóval. Az időpontot a munkáltató utébb csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni.

Visszarendelés a szabadságról

Mi több, a munkáltatónak arra is joga van, hogy a munkavállaló a már megkezdett szabadságát a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok vagy kivételesen fontos gazdasági érdeke miatt megszakítsa. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre utazással, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, költségeit a munkáltató természetesen szintén köteles megtéríteni.

Elvileg tehát a szabadság meghatározott időpontjának módosítására, illetve a már megkezdett szabadság megszakítására csak rendkívüli esetben, kivételesen fontos érdekből kerülhet sor. Korábban a Munka Törvénykönyve nem tartalmazott magyarázatot arra, hogy mi minősül a szabadság kiadását ilyen lényegesen meghatározó indoknak, 2007-ben a jogalkoté munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok definíciéját nem adta meg, viszont meghatározta a kivételesen fontos gazdasági érdek fogalmát. Eszerint kivételesen fontos gazdasági érdek a rendes szabadság kiadásával kapcsolatos, munkaszervezéstől független olyan körülmény, melynek felmerülése esetén a rendes szabadságnak az esedékesség évében teljes mértékben történő kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározó médon hátrányosan befolyásolná. Ami pedig az esetleg felmerült károkat illeti: ilyen lehet az, hogy az előleggel biztosított külföldi társasutazást le kell mondani, hogy előszezon helyett csak a drágább főszezonban tud elmenni a család nyaralni, hogy a lefoglalt olcsébb nyaralét vissza kell mondani, s helyette - más időpontban - csak drágább áll rendelkezésre stb.

Szabadság különleges munkarend esetén

A szabadság kiadásánál - általános szabályként - a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni.

A különleges munkaidő-beosztásokra tekintettel azonban e szabály alél a törvény két kivételt is megállapít.

   1. A heti kettőnél több pihenőnapot adó munkaidő-beosztés aránytalanul előnyös helyzetet teremtene a szabadság kiadásánál az általános, azaz heti két pihenőnapot adó munkaidő-beosztásban foglalkoztatott dolgozókkal szemben. Ezért a heti kettőnél több pihenőnapot biztosíté munkaidő-beosztás esetén - legalábbis a szabadság kiadása tekintetében - a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló heti két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot.

   2. A másik kivétel arra az előbbivel ellentétes esetre vonatkozik, amikor a munkáltató működésének jellegéből következően a munkaidő-beosztás nem biztosítja a heti két pihenőnapot. Ilyenkor a munkavállaló szabadságát úgy kell kiszámítani, hogy a beosztés az ötnapos munkahéttel dolgozókéval azonos elbírálást és így azonos hosszúságú pihenőidőt biztosítson, avagy a törvény megfogalmazása szerint: annak a munkavállalónak, akinek a munkaidő-beosztása nem biztosít hetenként két pihenőnapot, úgy kell számítani a szabadságát, hogy azonos naptári időszakra (hétre) mentesüljön a munkavégzés alél, mint az ötnapos munkahéttel dolgozók.

Magyarul - és kicsit leegyszerűsítve - e szabályok azt jelentik, hogy azoknak a dolgozóknak a szabadságát, akiknek heti kettőnél több, illetőleg heti kettőnél kevesebb pihenőnapjuk van, heti öt munkanappal kell elszámolni, és ilyenkor öt munkanapra illeti meg a dolgozót az egyheti átlagkeresete.

A munkavállalónak az évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltató őt nem teljes munkaidőben alkalmazza (a részmunkaidőre alkalmazott munkavállalók szabadságra valé jogosultsága nyilvánvaléan következik a hátrányos megkülönböztetés tilalmából ). Magától értetődik, hogy amennyiben a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott (részmunkaidős) munkavállaló a hét bizonyos napjain nem dolgozik, szabadságának kiadásakor az imént írtak szerint kell eljárni, azaz úgy kell tekinteni, mintha a hét minden napja munkanap lenne, kivéve természetesen a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napokat (MK 19. szám).

Szabadság kiadása munkaerő-kölcsönzés esetén

Kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás időtartama alatt a szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - a kölcsönvevő, egyébként a kölcsönbeadó adja ki. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval - előzetes meghallgatása után - legkésőbb a szabadság kezdete előtt három nappal közölni kell. Az időpontot a kölcsönvevő csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és a munkavállalónak az ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni. Az alapszabadság legalább egynegyedét - a foglalkoztatás első három hónapját kivéve - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie.

Szabadság kiadása előtti munkáltatói kötelezettség

A munkáltató - eltérő megállapodás hiányában - legkésőbb a szabadság megkezdése előtti munkanapon köteles kifizetni a) a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes, valamint b) az igénybe vett rendes szabadság idejére járó munkabért.

A szabadság kiadására vonatkozó igény elévülése

Legkorábban a 2007. évi szabadság kiadásakor kell az alábbi elévülési szabályokat alkalmazni. Fő szabály szerint valamely munkajogi igény elévülése az esedékessé válástól kezdődik.

Ettől eltérően

    * a szabadság kiadására vonatkozó munkavállalói igény a munkaviszony fennállása alatt nem évül el;

    * a szabadság megváltásával kapcsolatos munkavállalói igény elévülése a munkaviszony megszűnésének napján kezdődik.

50216 olvasó | 2010. január 01., péntek

Elolvasom...

Rendkívüli felmondás munkavállaló által

Iratminta - letölthető dokumentum

A munkaviszony megszüntetésének különböző esetei lehetségesek, melyek közül az egyik legjelentősebb a felmondás, melynek két fajtáját a rendes és a rendkívüli felmondást különböztetjük meg.

A rendkívüli felmondásra csak akkor kerülhet sor, ha valamilyen lényeges kötelezettségszegés történik, vagy olyan súlyos magatartást tanúsít valamelyik fél (a munkavállaló vagy a munkáltató), hogy az már nem tolerálhaté, és nem várhaté el a másik féltől, hogy tovább folytassa ezt a jogviszonyt.

Rendkívüli felmondás okai

A Munka Törvénykönyve nem határozza meg taxatív médon a rendkívüli felmondási okokat.

Kimondja, hogy a munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél

1. a munkaviszonyból származé lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy

2. egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet .

A kötelezettségszegésnek tehát egyszerre kell lényegesnek, illetve jelentős mértékűnek lennie, továbbá szükséges az is, hogy a munkavállaló, illetve a munkáltató szándékosan vagy súlyos gondatlansággal járjon el.

A munkáltató és a munkavállaló lényeges kötelezettségei

A munkáltató és a munkavállaló lényeges kötelezettségeit a Munka Törvénykönyve a munkavégzés szabályai körében rögzíti. Ennek megfelelően a munkáltató elsősorban a munkavállaló szabályszerű foglalkoztatására, az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítására, a munkavégzéshez szükséges tájókoztatás és irányítás megadására, valamint munkabér fizetésére köteles.

A munkavállaló köteles munkára képes állapotban megjelenni, és munkaidejót munkában tölteni, munkáját az elvárhaté szakértelemmel és gondossággal, az előírt szabályok betartásával és a munkáltató utasításai szerint végezni, munkatársaival együttműködni, továbbá munkáját személyesen ellátni .

Egyéb rendkívüli felmondási okok

A munkáltatónál érvényes kollektív szerződés, illetve a felek által kötött munkaszerződés - természetesen kizárólag a törvényi keretek között - meghatározhatja azokat az eseteket, amikor a rendkívüli felmondés alkalmazásának van helye . Ugyanakkor a rendkívüli felmondés alapjául szolgáló esetek meghatározása csak példálézé jellegű lehet, a törvény rendelkezéseinek alkalmazását semmi esetre sem korlátozhatja (BH 1995/682.). A gyakorlatban általában a munkahelyen történő ittas megjelenés, a több alkalommal előfordulé igazolatlan távollét vagy késés, a munkáltató sérelmére elkövetett bűncselekmény vagy a munkáltató gazdasági érdekeinek súlyos veszélyeztetése szerepel a kollektív szerződésekben a munkáltató rendkívüli felmondására okot adó körülményként. A munkáltatói rendkívüli felmondás közlése előtt pedig lehetőséget kell adni a munkavállalónak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várhaté el .

A rendkívüli felmondás jogának gyakorlása

A rendkívüli felmondás súlyos jogkövetkezmény, amellyel sem a munkáltató, sem pedig a munkavállaló nem élhet korlátlan ideig. A rendkívüli felmondás kizárólag az azt megalapozé okról valé tudomásszerzéstől számított 15 napon belül (szubjektív határidő), legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított 1 éven belül - bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig - (objektív határidő) gyakorolhaté . Vezető állású munkavállaló esetén az objektív határidő nem 1, hanem 3 év.

A gyakorlatban nagy jelentősége lehet annak, hogy rendkívüli felmondás esetén a szubjektív határidő mikor kezdődik. Mint ahogyan arra a Legfelsőbb Bíréság több eseti döntésében is rámutatott, ez a szubjektív határidő akkor kezdődik, amikor a munkáltatói jogkör gyakorléja teljes körűen mindazoknak az ismereteknek a birtokába jut, amelyek alapján a rendkívüli felmondási jog gyakorolhatóságáról, vagyis a kötelezettségszegés tényéről, a vétkesség súlyára és a kötelezettségszegés mértékére vonatkozó törvényi feltételek meglétéről állást tud foglalni. Az azonos vagy hasonlé jellegű kötelezettségszegések esetén a rendkívüli felmondási jog gyakorlására nyitva állé határidő az utolsó kötelezettségszegés tudomásra jutásával veszi kezdetét. Ennek számításánál a munkavállaló magatartásáról valé tudomásszerzés időpontja az irányadó. Abban az esetben, ha a rendkívüli felmondás gyakorlására testület jogosult, a tudomásszerzés időpontjának azt kell tekinteni, amikor a rendkívüli felmondás okáról a testületet - mint a munkáltatói jogkört gyakorlé szervet - tájókoztatják .

Ha a rendkívüli felmondás jogát nem az arra jogosult személy gyakorolta, és a munkaviszony ilyen médon történő megszüntetésére hatáskörrel rendelkező szerv csak utébb - a jogvesztő határidőn túl - erősíti meg e jogosulatlanul tett intézkedést, a rendkívüli felmondást érvénytelennek kell tekinteni (BH 1997/100.).

Rendkívüli felmondás írásba foglalása

A munkaviszony rendkívüli felmondással történő megszüntetése esetén - a munkaviszony megszüntetésének egyéb médjaihoz hasonléan - az Munka Törvénykönyve írásbeliséget kíván, így az erre irányuló, indokolást is tartalmazé nyilatkozatot - annak érvényessége érdekében - minden esetben írásba kell foglalni. A rendkívüli felmondés anélkül szünteti meg azonnali hatállyal a munkaviszonyt, hogy ahhoz a másik fél hozzájárulására szükség lenne. Ha - akár a munkáltató, akár a munkavállaló - a munkaviszony rendkívüli felmondással történő megszüntetésére irányuló akaratát tartalmazé nyilatkozatát megtette, úgy annak egyoldalú visszavonására már nincs lehetősége. A visszavonáshoz a másik fél kifejezett és egyértelmű - írásba foglalt - hozzájárulása szükséges.

A munkavállalói rendkívüli felmondás jogkövetkezményei

A munkavállaló rendkívüli felmondása esetén a munkáltató kötelezettségszegő magatartása valésul meg, aminek következtében kényszerül a munkavállaló a munkaviszonyát felmondani. A munkavállaló rendkívüli felmondása a munkaviszonyt a munkáltató hozzájárulása nélkül megszünteti. Jogszerű munkavállalói rendkívüli felmondás esetén a munkavállaló nem kerülhet hátrányos helyzetbe, és így az Munka Törvénykönyvében felsorolt juttatások maradóktalanul megilletik.

Ha a munkáltató a munkavállaló rendkívüli felmondásának indokét nem fogadja el, illetőleg annak jogszerűségét más okból vitatja, a munkavállaló csak úgy részesülhet a rendkívüli felmondáshoz kapcsolédé jogkövetkezményekben, ha pert indít, és bíróság előtt bizonyítja a rendkívüli felmondás jogszerűségét. Amennyiben a munkavállaló a munkáltató ellen pert indít, a keresetindításának nincs halaszté hatálya a végrehajtásra, vagyis a rendkívüli felmondással élő munkavállaló munkajogi státusa nem marad esetleg hosszú ideig függő helyzetben. Ezáltal megnyílik a lehetőség arra, hogy például a jogvita (per) alatt is részesülhessen munkanélküli-ellátásában.

Ha a határozatlan idejű munkaviszonyt a munkavállaló szünteti meg rendkívüli felmondással, a munkáltató - a munkavállaló elmaradt bérén és egyéb járandóságain túlmenően - köteles annyi időre járó átlagkeresetet a munkavállaló részére kifizetni, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén neki járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is. Mindezek mellett a munkavállaló követelheti a felmerült kárának megtérítését is . Határozott idejű munkaviszony munkavállalói rendkívüli felmondással történő jogszerű megszüntetése esetén a munkáltató kötelessége, hogy a munkavállaló választása szerint elmaradt munkabért és kártérítést, vagy a le nem töltött időre járó átlagkeresetet fizessen a munkavállaló részére (BH 1996/452.). Kártérítés címén a munkavállaló a tényleges kárt, az elmaradt vagyoni előnyt és - a perköltségben megtérülő költségeket ide nem értve - mindazokat a költségeket igényelheti, amelyek az őt ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükségesek .

Munkáltatéi rendkívüli felmondás jogkövetkezményei

A munkáltató rendkívüli felmondása esetén - amennyiben azt a munkavállaló a törvény által biztosított médon nem vitatja (azaz nem él ellene jogorvoslattal) - a munkaviszony azonnali hatállyal megszűnik. Ha a munkavállaló él jogorvoslati lehetőségével, úgy a munkaviszony a jogorvoslat jogerős elbírálásáig fennáll. Jogszerű munkáltatói rendkívüli felmondás esetén a munkavállaló részére - az elmaradt munkabérén és egyéb járandóságain túlmenően - semmi sem jár, azaz a munkavállalót nem illetik meg a felmondási, felmentési idő, az erre esően járó juttatások, a végkielégítés, és nem érvényesülnek a felmondási tilalmak sem.

48692 olvasó | 2010. január 01., péntek

Elolvasom...

Rendkívüli felmondás munkáltató részéről

Iratminta - letölthető dokumentum

A munkaviszony megszüntetésének különböző esetei lehetségesek, melyek közül az egyik legjelentősebb a felmondás, melynek két fajtáját a rendes és a rendkívüli felmondást különböztetjük meg.

A rendkívüli felmondásra csak akkor kerülhet sor, ha valamilyen lényeges kötelezettségszegés történik, vagy olyan súlyos magatartást tanúsít valamelyik fél (a munkavállaló vagy a munkáltató), hogy az már nem tolerálhaté, és nem várhaté el a másik féltől, hogy tovább folytassa ezt a jogviszonyt.

Rendkívüli felmondás okai

A Munka Törvénykönyve nem határozza meg taxatív médon a rendkívüli felmondási okokat.

Kimondja, hogy a munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél

   1. a munkaviszonyból származé lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy

   2. egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet .

A kötelezettségszegésnek tehát egyszerre kell lényegesnek, illetve jelentős mértékűnek lennie, továbbá szükséges az is, hogy a munkavállaló, illetve a munkáltató szándékosan vagy súlyos gondatlansággal járjon el.

A munkáltató és a munkavállaló lényeges kötelezettségei

A munkáltató és a munkavállaló lényeges kötelezettségeit a Munka Törvénykönyve a munkavégzés szabályai körében rögzíti. Ennek megfelelően a munkáltató elsősorban a munkavállaló szabályszerű foglalkoztatására, az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítására, a munkavégzéshez szükséges tájókoztatás és irányítás megadására, valamint munkabér fizetésére köteles.

A munkavállaló köteles munkára képes állapotban megjelenni, és munkaidejót munkában tölteni, munkáját az elvárhaté szakértelemmel és gondossággal, az előírt szabályok betartásával és a munkáltató utasításai szerint végezni, munkatársaival együttműködni, továbbá munkáját személyesen ellátni .

Egyéb rendkívüli felmondási okok

A munkáltatónál érvényes kollektív szerződés, illetve a felek által kötött munkaszerződés - természetesen kizárólag a törvényi keretek között - meghatározhatja azokat az eseteket, amikor a rendkívüli felmondés alkalmazásának van helye . Ugyanakkor a rendkívüli felmondés alapjául szolgáló esetek meghatározása csak példálézé jellegű lehet, a törvény rendelkezéseinek alkalmazását semmi esetre sem korlátozhatja (BH 1995/682.). A gyakorlatban általában a munkahelyen történő ittas megjelenés, a több alkalommal előfordulé igazolatlan távollét vagy késés, a munkáltató sérelmére elkövetett bűncselekmény vagy a munkáltató gazdasági érdekeinek súlyos veszélyeztetése szerepel a kollektív szerződésekben a munkáltató rendkívüli felmondására okot adó körülményként. A munkáltatói rendkívüli felmondás közlése előtt pedig lehetőséget kell adni a munkavállalónak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várhaté el .

A rendkívüli felmondás jogának gyakorlása

A rendkívüli felmondás súlyos jogkövetkezmény, amellyel sem a munkáltató, sem pedig a munkavállaló nem élhet korlátlan ideig. A rendkívüli felmondás kizárólag az azt megalapozé okról valé tudomásszerzéstől számított 15 napon belül (szubjektív határidő), legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított 1 éven belül - bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig - (objektív határidő) gyakorolhaté . Vezető állású munkavállaló esetén az objektív határidő nem 1, hanem 3 év.

A gyakorlatban nagy jelentősége lehet annak, hogy rendkívüli felmondás esetén a szubjektív határidő mikor kezdődik. Mint ahogyan arra a Legfelsőbb Bíréság több eseti döntésében is rámutatott, ez a szubjektív határidő akkor kezdődik, amikor a munkáltatói jogkör gyakorléja teljes körűen mindazoknak az ismereteknek a birtokába jut, amelyek alapján a rendkívüli felmondási jog gyakorolhatóságáról, vagyis a kötelezettségszegés tényéről, a vétkesség súlyára és a kötelezettségszegés mértékére vonatkozó törvényi feltételek meglétéről állást tud foglalni. Az azonos vagy hasonlé jellegű kötelezettségszegések esetén a rendkívüli felmondási jog gyakorlására nyitva állé határidő az utolsó kötelezettségszegés tudomásra jutásával veszi kezdetét. Ennek számításánál a munkavállaló magatartásáról valé tudomásszerzés időpontja az irányadó. Abban az esetben, ha a rendkívüli felmondás gyakorlására testület jogosult, a tudomásszerzés időpontjának azt kell tekinteni, amikor a rendkívüli felmondás okáról a testületet - mint a munkáltatói jogkört gyakorlé szervet - tájókoztatják .

Ha a rendkívüli felmondás jogát nem az arra jogosult személy gyakorolta, és a munkaviszony ilyen médon történő megszüntetésére hatáskörrel rendelkező szerv csak utébb - a jogvesztő határidőn túl - erősíti meg e jogosulatlanul tett intézkedést, a rendkívüli felmondást érvénytelennek kell tekinteni (BH 1997/100.).

Rendkívüli felmondás írásba foglalása

A munkaviszony rendkívüli felmondással történő megszüntetése esetén - a munkaviszony megszüntetésének egyéb médjaihoz hasonléan - az Munka Törvénykönyve írásbeliséget kíván, így az erre irányuló, indokolást is tartalmazé nyilatkozatot - annak érvényessége érdekében - minden esetben írásba kell foglalni. A rendkívüli felmondés anélkül szünteti meg azonnali hatállyal a munkaviszonyt, hogy ahhoz a másik fél hozzájárulására szükség lenne. Ha - akár a munkáltató, akár a munkavállaló - a munkaviszony rendkívüli felmondással történő megszüntetésére irányuló akaratát tartalmazé nyilatkozatát megtette, úgy annak egyoldalú visszavonására már nincs lehetősége. A visszavonáshoz a másik fél kifejezett és egyértelmű - írásba foglalt - hozzájárulása szükséges.

A munkavállalói rendkívüli felmondás jogkövetkezményei

A munkavállaló rendkívüli felmondása esetén a munkáltató kötelezettségszegő magatartása valésul meg, aminek következtében kényszerül a munkavállaló a munkaviszonyát felmondani. A munkavállaló rendkívüli felmondása a munkaviszonyt a munkáltató hozzájárulása nélkül megszünteti. Jogszerű munkavállalói rendkívüli felmondás esetén a munkavállaló nem kerülhet hátrányos helyzetbe, és így az Munka Törvénykönyvében felsorolt juttatások maradóktalanul megilletik.

Ha a munkáltató a munkavállaló rendkívüli felmondásának indokét nem fogadja el, illetőleg annak jogszerűségét más okból vitatja, a munkavállaló csak úgy részesülhet a rendkívüli felmondáshoz kapcsolédé jogkövetkezményekben, ha pert indít, és bíróság előtt bizonyítja a rendkívüli felmondás jogszerűségét. Amennyiben a munkavállaló a munkáltató ellen pert indít, a keresetindításának nincs halaszté hatálya a végrehajtásra, vagyis a rendkívüli felmondással élő munkavállaló munkajogi státusa nem marad esetleg hosszú ideig függő helyzetben. Ezáltal megnyílik a lehetőség arra, hogy például a jogvita (per) alatt is részesülhessen munkanélküli-ellátásában.

Ha a határozatlan idejű munkaviszonyt a munkavállaló szünteti meg rendkívüli felmondással, a munkáltató - a munkavállaló elmaradt bérén és egyéb járandóságain túlmenően - köteles annyi időre járó átlagkeresetet a munkavállaló részére kifizetni, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén neki járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is. Mindezek mellett a munkavállaló követelheti a felmerült kárának megtérítését is . Határozott idejű munkaviszony munkavállalói rendkívüli felmondással történő jogszerű megszüntetése esetén a munkáltató kötelessége, hogy a munkavállaló választása szerint elmaradt munkabért és kártérítést, vagy a le nem töltött időre járó átlagkeresetet fizessen a munkavállaló részére (BH 1996/452.). Kártérítés címén a munkavállaló a tényleges kárt, az elmaradt vagyoni előnyt és - a perköltségben megtérülő költségeket ide nem értve - mindazokat a költségeket igényelheti, amelyek az őt ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükségesek .

Munkáltatéi rendkívüli felmondás jogkövetkezményei

A munkáltató rendkívüli felmondása esetén - amennyiben azt a munkavállaló a törvény által biztosított médon nem vitatja (azaz nem él ellene jogorvoslattal) - a munkaviszony azonnali hatállyal megszűnik. Ha a munkavállaló él jogorvoslati lehetőségével, úgy a munkaviszony a jogorvoslat jogerős elbírálásáig fennáll. Jogszerű munkáltatói rendkívüli felmondás esetén a munkavállaló részére - az elmaradt munkabérén és egyéb járandóságain túlmenően - semmi sem jár, azaz a munkavállalót nem illetik meg a felmondási, felmentési idő, az erre esően járó juttatások, a végkielégítés, és nem érvényesülnek a felmondási tilalmak sem.

49012 olvasó | 2010. január 01., péntek

Elolvasom...

Munakszerződés módosítása

Iratminta - letölthető dokumentum

A munkaszerződés megkötése a munkavállaló és a munkáltató egybehangzé nyilatkozata alapján történik, és a módosítására is csak közös megegyezéssel kerülhet sor .

A módosítás kezdeményezésére a szerződő felek bármelyike - akár a munkáltató, akár a munkavállaló - egyaránt jogosult. Bár a munkaszerződés módosítás kezdeményezéséről a felek alapvetően szabadon dönthetnek, a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) meghatározott esetekben a munkaszerződés módosítás kötelező kezdeményezését írja elő.

A munkaszerződés módosítására a felek viszonyában - a munkaviszonyban - bekövetkezett valamely olyan változés adhat okot, amely a munkaszerződés kötelező vagy nem kötelező, de a felek megegyezésén alapulé, általuk lényegesnek - így a munkaszerződésbe tartozénak ítólt - tartalmi elemeit érinti (például, ha a munkavállaló teherbe esik, ha a munkavállaló személyi alapbérét emelik stb.).

Nincs azonban szükség a munkaszerződés módosítására a kisebb jelentőséggel bíré változások esetén, például

   1. nem minősül a munkaszerződés módosításnak, ha a munkavállaló - a munkáltató működésével összefüggő okból, ideiglenesen - a munkáltató utasítása alapján, eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozé feladatokat lát el (átirányítás), vagy más átmeneti, rövid időtartamú változás esetén, pl. kiküldetés, kirendelés alkalmával ; vagy

   2. nem kell a munkaszerződést médosítani abban az esetben sem, ha a munkavállalót más szervezeti egységbe osztják be, de az általa elvégzendő munkák jellege ezáltal nem változik meg (lásd a Bírésági Határozatok -BH- 1998/52. számát), így abban az esetben, ha a közvetlenül a társaság ügyvezetőjóhez tartozé munkavállaló a társaság valamely szervezeti egységébe (osztályára) kerül, amely változás nem von maga után munkaszerződés módosítást.

Az Mt. kimondja, hogy a munkaszerződés módosítására a megkötésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni , tehát a feleknek a módosítás kérdésében meg kell állapodniuk, a módosítás eredményeként a munkaszerződésnek (médosított munkaszerződésnek) továbbra is tartalmaznia kell legalább a kötelező elemeket (a felek megnevezését, a munkakört, a személyi alapbért, a munkavégzés helyét), és rendelkezni kell a módosítás hatálybalépésének időpontjáról is.

Az írásba foglalás követelménye

A munkaszerződés módosítás során is alkalmazandé az a szabály, hogy az érvényesség feltétele a módosítás írásba foglalása. Így az írásba nem foglalt munkaszerződés módosítás főszabályként érvénytelen, amelyen még a felek közös megegyezése sem változtat. Ha valamely oknál fogva nem történik meg a munkaszerződés módosítás írásba foglalása, ennek elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére kizárólag a munkavállaló hivatkozhat, ráadásul csak meghatározott időtartamon - a munkába lépést követő 30 napon - belül . Amennyiben e 30 napos határidő eredménytelenül eltelt, úgy a széban megkötött munkaszerződést is érvényesnek kell tekinteni.

A szerződés módosítás kötelező kezdeményezése

A munkaszerződés módosítás munkáltató vagy munkavállaló elhatározása alapján történő kezdeményezése mellett vannak esetek, amikor az Mt. a munkaszerződés módosítás kezdeményezését kötelezővé teszi.

A munkaszerződés módosítása kötelező az alábbi esetekben:

   1. A munkáltató és a munkavállaló megállapodhat abban, hogy a munkavállalót meghatározott időre a munkaszerződéstől eltérően foglalkoztassák (például a munkaköre megváltozik). A megállapodás szerinti határozott idő lejártát követően a munkavállalót a munkaszerződése szerint kell tovább foglalkoztatni, munkabérét pedig az időközben bekövetkezett bérfejlesztésekre tekintettel médosítani szükséges .

   2. Annak a munkavállalónak a személyi alapbérét, aki a sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését, illetve a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, továbbá a közeli hozzátartozé ápolására vagy gondozására biztosított fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalésított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően médosítani kell. Ha a munkáltatónál azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállaló éppen nincs foglalkoztatva, úgy a munkáltatónál ténylegesen megvalésult átlagos, éves bérfejlesztés mértékét kell irányadónak tekinteni.

   3. Ideiglenes áthelyezési kötelezettsége van a munkáltatónak, ha női munkavállalója terhes lesz. A munkavállaló terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény bemutatása alapján - az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy meglévő munkakörében a munkafeltételeket kell megfelelően médosítani. Az új munkakör kijelöléséhez - a más munkakörbe valé áthelyezéshez - a munkavállaló hozzájárulása is szükséges (MK 57.) . Az Mt. a szülő nőkre vonatkozó kedvezmények megfelelő alkalmazását rendeli a csecsemőt örökbefogadó nőkre is, vagyis a csecsemőkorban örökbe fogadott gyermekkel - annak gondozásával, eltartásával - kapcsolatos kedvezmények az örökbefogadó nőt is megilletik (MK 57/III.).

   4. A munkáltató a munkaviszony fennállása alatt megváltozott munkaképességűvé vált dolgozóját köteles tovább foglalkoztatni az állapotának megfelelő munkakörben . E rendelkezéstől érvényesen eltérni nem lehet. A továbbfoglalkoztatás (rehabilitációs intézkedés) kötelezettsége azt a munkáltatót terheli, ahol a dolgozó megváltozott munkaképességűvé vált.

48552 olvasó | 2010. január 01., péntek

Elolvasom...

Munkaszerződés külföldi munkavégzés esetén

Iratminta - letölthető dokumentum

A munkáltató gazdasági érdekből, ideiglenesen a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezheti a munkavállalót. Ennek az a feltétele, hogy a munkavállaló ezen időtartam alatt is a munkáltató irányítása és utasításai alapján végezze a munkáját. Kiküldetés esetén a jogszabály alapján járó költségtérítésen túlmenően a munkáltató köteles a munkavállaló számára megfizetni a kiküldetés során felmerült szükséges és igazolt többletköltségeket. Kiküldetés esetén a munkavállalót elsősorban  a munkáltatóval kötött megállapodás szerinti, vagy az Mt.-ben előírt díjazás illeti meg. A külföldi kiküldetéshez kapcsolédé elismert költségekről szóló jogi szabályozást a 168/1995.(XII.27.)Korm. rendelet szabályozza

47886 olvasó | 2010. január 01., péntek

Elolvasom...

Munkaszerződés (III.)

Iratminta - letölthető dokumentum

Munkaviszony, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik, munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló, a munkába lépést követő 30 napon belül hivatkozhat. Abban az esetben, ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, akkor a munkaszerződés az engedély beszerzését követően köthető meg. A munkaszerződésben a felek bármely kérdésben megállapodhatnak, azonban a munkaszerződés jogszabállyal, kollektív szerződéssel ellentétben nem állhat, kivéve, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg. Feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk a munkavállaló személyi alapbérében, munkakörében, munkavégzési helyében. A munkaszerződésben rögzíteni kell a felek nevét, megnevezését, valamint a munkaviszony szempontjából lényeges adatait.

48924 olvasó | 2010. január 01., péntek

Elolvasom...

Munkaszerződés (II.)

Iratminta - letölthető dokumentum

Munkaviszony, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik, munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló, a munkába lépést követő 30 napon belül hivatkozhat. Abban az esetben, ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, akkor a munkaszerződés az engedély beszerzését követően köthető meg. A munkaszerződésben a felek bármely kérdésben megállapodhatnak, azonban a munkaszerződés jogszabállyal, kollektív szerződéssel ellentétben nem állhat, kivéve, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg. Feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk a munkavállaló személyi alapbérében, munkakörében, munkavégzési helyében. A munkaszerződésben rögzíteni kell a felek nevét, megnevezését, valamint a munkaviszony szempontjából lényeges adatait.

48252 olvasó | 2010. január 01., péntek

Elolvasom...

Munkaszerződés (I.)

Iratminta - letölthető dokumentum

Munkaviszony, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik, munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló, a munkába lépést követő 30 napon belül hivatkozhat. Abban az esetben, ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, akkor a munkaszerződés az engedély beszerzését követően köthető meg. A munkaszerződésben a felek bármely kérdésben megállapodhatnak, azonban a munkaszerződés jogszabállyal, kollektív szerződéssel ellentétben nem állhat, kivéve, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg. Feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk a munkavállaló személyi alapbérében, munkakörében, munkavégzési helyében. A munkaszerződésben rögzíteni kell a felek nevét, megnevezését, valamint a munkaviszony szempontjából lényeges adatait.

48178 olvasó | 2010. január 01., péntek

Elolvasom...

Kirendelés

Iratminta - letölthető dokumentum

Munkahelyen kívüli munkavégzés: a munkét főszabályként a munkaszerződésben meghatározott állandé vagy változé munkahelyen kell végezni. Változatlan bérezés mellett a munkáltató a munkavállalót ideiglenesen, kirendelés vagy kiküldetés alapján más munkahelyre, más munkáltatóhoz is beoszthatja. A kirendelés vagy kiküldetés időtartama évente nem haladhatja meg a 44 munkanapot. Egy éven belül az átirányítás, kiküldetés, kirendelés, illetve a munkáltatók egymás közötti megállapodása alapján más munkáltatónál történő munkavégzésre kötelezés időtartamát össze kell számítani és ezek együttes időtartama - kollektív szerződés hiányában - nem haladhatja meg az évi 110 munkanapot.

48260 olvasó | 2010. január 01., péntek

Elolvasom...

Közös megegyezés

Iratminta - letölthető dokumentum

Munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel: mind a határozatlan, mind a határozott idejű munkaviszony megszüntethető a munkavállaló és a munkáltató közös megegyezésével.

48782 olvasó | 2010. január 01., péntek

Elolvasom...

Helyettesítési megbízás

Iratminta - letölthető dokumentum

MT. 83.A § (1) Nem minősül munkaszerződés-módosításnak, ha a munkavállaló - a munkáltató működésével összefüggő okból, ideiglenesen - a munkáltató utasítása alapján, eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozé feladatokat lát el (átirányítás).

48418 olvasó | 2010. január 01., péntek

Elolvasom...

Felmondás munkáltató részéről (II.)

Iratminta - letölthető dokumentum

Rendkívüli felmondás: mind a munkáltató, mind a munkavállaló rendkívüli felmondással megszüntetheti a határozott és a határozatlan időre szóló munkaviszonyt is, ha a másik fél

47830 olvasó | 2010. január 01., péntek

Elolvasom...

F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 54.224.150.24