Az égető munkaerőhiány problémája kapcsán az utóbbi fél-egy évben világossá vált, hogy a munkaerő-piaci kereslet és kínálat igencsak eltérően alakul az ország különböző területein. A nyugat-magyarországi régió lényegében kiürült, a keleti országrészben pedig bár maradt munkaerő-tartalék, itt az alacsony mobilitással és munkavállalási hajlandósággal vannak gondok.
A népességcsökkenés ellenére az elmúlt években a különböző kormányzati intézkedések hatására jelentősen emelkedett a gazdasági aktivitás Magyarországon. Mennyiségileg a központi régióban nőtt a legtöbbet a válság előtt óta az aktívak száma, míg arányaiban Észak-Alföldön. Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon csak kismértékben emelkedett az aktivitási ráta, ami nem véletlen, hiszen itt már korábban is magas volt.
Különösen érdekes ugyanakkor a foglalkoztatottság alakulása. Ha 2007-es és 2015-ös létszámokat összevetjük a közmunkával együtt és azt kiszűrve is, akkor kiderül, hogy például Észak-Magyarországon még mindig 20 ezer fővel kevesebben dolgoztak tavaly az elsődleges munkaerőpiacon, mint 2007-ben (amikor még nem voltak közmunkások, vagyis nem számítottak foglalkoztatottnak).
Észak-Alföldön közmunka nélkül most ugyanannyi foglalkoztatott lenne míg 2007-ben, ám a közmunkával együtt a második legnagyobb foglalkoztatás-bővülést könyvelhette el a vizsgált időszakban. A fenti ábrából jól látszik, hogy az egyetlen jelentős bővülést Közép-Magyarország könyvelhette el, ahol a közfoglalkoztatás nélkül is közel 80 ezerrel többen dolgoztak tavaly, mint a válság előtti évben.

(Portfolio)