Az államtitkár az alapellátás-fejlesztési modellprogram (svájci projekt) keretében végzett felmérés első eredményeit ismertető sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, a program elemeit szeretnék majd beépíteni, felhasználni. Mint fogalmazott, ki kell használni az alapellátás lehetőségeit a népegészségügy területén.

Vajer Péter, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet alapellátási igazgatóságának igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, január-májusban készült felmérés célja az volt, hogy pontos képet kapjanak a háziorvosi praxisok munkaerő-, eszköz- és infrastruktúra-ellátottságáról, továbbá a praxisok közötti együttműködési hajlandóságra, illetve, hogy van-e nyitottság az orvosoknál a törzskarton megújítására. A kérdőívet 4729 háziorvos (82,3 százalék) töltötte ki.

A szakvizsgák számát tekintve kiderült, hogy a válaszadók 36 százalékának két szakvizsgája van, 13 százalékuknak három. Ezen szakvizsgák a belgyógyász, a foglalkozás-egészségügy, aneszteziológia, pulmonológia és sebészet szakmákból tevődnek össze javarészt.

Arra a kérdésre, hogy a praxisban milyen szakterület szakembereire lenne szükség, a legtöbben a dietetikust (válaszadók 63,1 százaléka) és a gyógytornászt (válaszadók 68,4 százaléka) jelölték meg. Az adminisztrátor fontosságát 34,8 százalék jelölte fontosnak, de a válaszadók 23 százaléka szívesen látna egészség tanácsadó szakembert is.

A törzskartonban valószínűleg rákérdeznek majd a szociális helyzetre, az iskolai végzettségre, de nem kérdeznek többet, mint amit most is megkérdez, vagy tud a háziorvos. A betegtől nyert, egészségre vonatkozó adatok továbbra is személyes adatnak minősülnek majd, azok további feldolgozása, összegzése csak úgy történhet meg, hogy azok nem sértik az alapvető jogokat. A beteg azonban megtagadhatja a válaszadást.
(Híradó )

Hirdetés