2016.10.07.
A cybergyárakba nem kellenek melósok
Már itt zúg a negyedik ipari forradalom az ablak alatt, hatékonyabb gyártást, jobb megtérülést hoz a cégeknek. Azonban a cybergyárak hatása nem áll meg csak itt, csaknem a felére csökkentik a munkaerőigényt.
A negyedik ipari forradalom – a digitális átalakulás – korát éljük, amely paradigmaváltást jelent a gyártási stratégiákban és ezzel az országok foglalkozatási céljait is felülírja. Ugyanahhoz a teljesítményhez ugyanis harmadával kevesebb gépre, feleannyi munkáskézre lesz szükség. Az ipari vállalatoknak fel kell készülni azokra a változásokra, amelyeket a digitális átállás, azaz az Ipar 4.0 hoz magával.
A negyedik ipari forradalom jóval több egy technológiai kérdésnél, ez paradigmaváltást jelent majd az ipari vállalatok gyártási stratégiájában. A teljes digitalizáció, az automatikusan működő gyártás, az egymással kommunikáló eszközök, ugyanis gyökeresen új szemléletet követelnek meg a cégektől. „A változás azonban nemcsak az egyes cégek stratégiáját fogja érinteni, de hatással lesz a nemzetek gazdasági és foglalkoztatotti politikájára is – figyelmeztet a Roland Berger friss kutatása.
Annak érdekében, hogy ezek a hatások gazdaságilag elviselhetőek legyenek, számos ország politikai intézkedéseket vezetett be annak érdekében, hogy a digitális átállásban segítse a nemzeti vállalatokat. (Lásd keretes írásunkat) Azonban nem csak a vállalatoknak van szüksége segítségre: a munkavállalók szakértelme is hiányzik. A digitális készségek hiánya az Európai Unió – különösen a közép-európai országok – legégetőbb problémái közé tartozik. Az Európai Bizottság jelentése szerint az unió lakosságának majdnem fele (47%-a) nem rendelkezik a szükséges digitális ismeretekkel, pedig a közeljövőben a munkakörök 90%-a igényel majd valamilyen szinten ilyen készségeket. 2020-ig bezárólag 900 000 állás marad majd betöltetlen emiatt.
Ez Magyarországon a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő Digital Economy and Society Index alapján különösen nagy problémát jelent: a társadalom digitális készségei, a vállalkozások digitalizáltsága, az internet hozzáférés és a digitális közszolgáltatások tekintetében az EU-n belül Magyarország a 20. helyen áll. Az ország és a 28 uniós tagállam átlaga közötti digitalizációs szakadék a vállalatok digitáliseszköz-használatát mérő mutató („digitális technológiák integráltsága”) szempontjából a legnagyobb. Ebben Magyarország csak a 26. helyet tudta megszerezni a 28-ból.
(Piac és Profit)
(Piac és Profit)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →