Az elmúlt években több kormányzati intézkedést is végrehajtottak annak érdekében, hogy minél több embert kitereljenek a munkaerőpiacra, illetve, hogy az ott lévőket minél tovább ott tartsák. Ezt a célt szolgálta például a korai öregségi és a rokkantsági nyugdíjazás megszüntetése, és a munkanélküli és más jóléti ellátásokra való jogosultsági szabályok szigorítása. Ezzel párhuzamosan pedig felfuttatták a közfoglalkoztatási rendszert, melynek keretében sok, korábban állami ellátásból élő embert vontak be mesterségesen a foglalkoztatásba (ami ugyanúgy adófizetői pénzből valósul meg, mint a jóléti ellátások kifizetése).

Emellett a Bajnai kormány által 2009-ben elfogadott, majd 2014-től effektívvé váló nyugdíjkorhatár emelés is felpörgette az aktivitás növekedését azzal, hogy egyre hosszabb ideig tartja az embereket a munkaerőpiacon. Az öregségi nyugdíjra való jogosultság korhatára 2014-től kezdve 2022-ig folyamatosan emelkedik, abban az évben és utána már csak a 65. életévüket betöltöttek mehetnek nyugdíjba.

A piaci alapú foglalkoztatás Budapestre és kisebb mértékben a nyugati területekre támaszkodva egy ideig még tovább bővülhet, azonban e növekedés üteme várhatóan jelentősen lassulni fog.

Így látja ezt az MNB is, ami szeptemberi inflációs jelentésében az idei évre 3,2 százalékra, 2017-ben viszont már csak 1,1 százalékra becsüli a foglalkoztatottság bővülését a versenyszférában.
(Portfolio)

Hirdetés