2026. június 16. kedd Jusztin
Időjárás
Betöltés...
MNB Árfolyam

Munkaügyi Tudástár

Munkaügyi, bérszámfejtési és munkavédelmi kérdések közérthetően. Keresd meg gyorsan a választ a legfontosabb szakmai kérdésekre!

Legalább 5 karakter megadása szükséges.
Hírlevél Munkaügyi hírek, jogszabályváltozások és szakmai újdonságok.
1 Email cím megadása
2 6 számjegyű ellenőrző kód
Próbaidő kikötése
A felek a munkaviszony kezdetén próbaidőben állapodhatnak meg. Ez alatt a munkaviszony egyszerűbben megszüntethető. (Mt. 45. § (5), 79. §)
Munkaügy Jó tudni!
Munkaszüneti napi pótlék
Munkaszüneti napon végzett munka esetén a munkavállalót bérpótlék illeti meg. A pótlék célja a különleges időpontban történő munkavégzés ellentételezése. (Mt. 140. § (2))
Bérszámfejtés Jó tudni!
Munkahigiéné
A munkakörnyezet egészségügyi megfelelőségének biztosítására irányuló tevékenység. (Mvt. 58. §)
Munkavédelem Jó tudni!
Munkaügyi információk
Minimálbér: 322.800.- Ft
Garantált bérminimum: 373.200.- Ft
SZJA: 15%
TB járulék: 18,5%
SZOCHO adó: 13%
2017.01.20.

Álom a négy százalék fölötti gazdasági növekedés

Az akadémikus szerint erre több okból sincs esély. Egyrészt mert a beruházási ráta tavaly a tizedével esett, s hiába emelkedik az idén, a gazdaság akkor sem tud nagyobb lendületet venni.


Csaba László a kiút fontos elemeként említette az oktatás fontosságát az óvodától az egyetemig. Ez nyitja meg a mobilitás kapuit, ráadásul „a mi kezünkben van, nem függ az olajáraktól” – ironizált. Kiemelte, a felsőoktatásban „exponenciálisan növekszik a lemaradásunk”, majd hozzátette, békén kellene hagyni végre az egyetemeket. A felsőfokú végzettségűek döntő többsége el tud helyezkedni, nem ők vannak állás nélkül, hanem azok, akik az elemi dolgokat nem tanulták meg – fűzte hozzá.
A másik előadó, Mellár Tamás közgazdász három elemet nevezett meg, amely akadályozza az ország fejlődését. Az egyetemi tanár szerint gyenge a polgári társadalom, töredékes a középosztály, a polgári értékek pedig hiányoznak. Vannak ugyan demokratikus és piaci intézményeink, de nem a megfelelő módon, diszfunkcionálisan működnek. Végül az intézmények nem befogadó, hanem kirekesztő jelleggel működnek, ami az Acemoglu–Robinson-szerzőpáros híres könyve, a Miért buknak el nemzetek? következtetése szerint lecsúszáshoz vezet.
Az egyetemi tanár arra is felhívta a figyelmet, hogy improduktív a magyar gazdaság. Ezt mutatja, hogy minden 1 százalékos növekedéshez 2,5 százalékos többletforrásra van szükség. A szociálliberális kormány két ciklusa alatt, 2002 és 2010 között összesen 17 százalékkal nőtt a gazdaság, ezt a GDP 34 százalékára rúgó többletforrás (többletadósság) alapozta meg. Ám 2010 után még rosszabb volt a bizonyítvány – fejtegette –, mert 10 százalékos növekedéshez ekkor már a GDP 35 százalékára tehető többletforrás bevonása történt meg. Ebből 10 százalék volt a magánnyugdíjpénztári vagyon, 26 százalék az EU-támogatás, a GDP 5 százalékával csökkentek a devizatartalékok: bár ez 41 százalék, de ebből le kell vonni 5 százalékot, mert ennyivel csökkent a GDP-arányos államadósság.
A portál tudósítása kiemeli, hogy Mellár Tamás az első Orbán-kormány idején a KSH elnöke volt, és miközben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 7 százalékos gazdasági növekedésről vizionált, ő a Közgazdasági Szemlében arról írt részletesen alátámasztott tanulmányt, hogy a termelési tényezőkből ez nem következik.

Hirdetés
Hirdetés
(MNO)
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →