A konzorciumot a Műegyetem vezeti, tagjai még a Siemens Zrt., a Richter Gedeon Nyrt. és az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. Zagyva Béla, a Nokia országigazgatója a szóban forgó NKFIA FIEK (Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ) pályázat jelentőségén kívül rávilágít a Magyarországon működő Nokia Globális Technológiai Központban folyó tevékenység, valamint a vállalat és a hazai egyetemek közti sokrétű együttműködés fontosságára is.
A Nokia számára alapvető fontosságú a kutatás és innováció; ez a pályázat remek alkalmat nyújt arra, hogy a cég stratégiájába illeszkedően jövőbemutató témák kutatásán dolgozzon, miközben az is bizakodással tölt el bennünket, hogy a szakmai vezetést és a koordinációt a BME látja el. Általában is elmondható, hogy olyan kutatási ökoszisztéma kialakítása a célunk, amely mind a Nokia, mind a felsőoktatási intézmények számára előnyös. Az együttműködéseken keresztül az egyetemek korszerű ipari technológiákba tanulhatnak bele, míg a Nokia olyan, az akadémián fellelhető kompetenciákhoz juthat hozzá, amelyek nem tartoznak szorosan a saját központi kompetenciájához.
Elsősorban az 5G-hálózatokkal kapcsolatos fejlesztésekkel foglalkozunk majd, ezen belül a kognitív felhasználóiélmény-menedzsment az egyik súlyponti téma. A holisztikus digitális szolgáltatások és az Internet of Things témakörébe csatlakozó machine-to-machine kommunikáció adatanalitikája is kiemelt szerephez jut a munkában. Az együttműködés során szeretnénk kialakítani egy labort, amely lehetővé tenné az új mobilhálózati vertikumok vizsgálatát, valamint a kutatási eredmények validálását.
A pályázat megvalósítása még kezdeti fázisban van, így erről még nem született döntés. Ugyanakkor a program célja, hogy a munkába a hallgatókat is bevonjuk, a labor aktív szerepet kap majd a kooperatív képzésben. A Nokia egyébként régóta tevékeny résztvevője a hazai műszaki felsőoktatásnak. Tizenhárom felsőoktatási intézménnyel állunk kapcsolatban, legnagyobb partnerünk a BME, de kiemelném a CEU-t, az Óbudai Egyetemet és az ELTE-t is. Az elmúlt évtizedben több mint ezer hallgató volt nálunk szakmai gyakorlaton. A Nokiánál éles, működő projekteken dolgoznak a hallgatók, megtanulják, hogyan működik egy vállalat, egy fejlesztési projekt. Programjaink célja, hogy olyan tudást adjunk a fiataloknak, amit az egyetem nem tud megadni, hogy motiváljuk és a pályán tartsuk a leendő szakembereket. Természetesen mindez nem vezet eredményre az egyetemen elsajátítható ismeretek nélkül. A felsőoktatásban és az iparban megszerezhető tudásnak ki kell egészítenie egymást.
Általános tapasztalatunk, hogy a Nokia számára nem jelent gondot a képzett munkaerő megtalálása. Manapság mind a kezdő, mind a gyakorlott szakemberek pontosan ismerik a munkaerőpiacot, és tudják, hogy melyik cégtől mit várhatnak el, hogy hol, milyen projektek futnak, hol, milyen a vállalati kultúra. Szerencsére Magyarországon olyan projekteket viszünk, amelyekhez szívesen csatlakoznak mind a kezdő, mind a tapasztalt mérnökök. A megfelelő munkaerő megtalálása azonban nem vált könnyebbé az elmúlt években, a magyar munkaerőpiacon erős a kereslet mérnökökre. A problémát orvosolandó növelni kell a műszaki felsőoktatásban résztvevők számát, illetve a képzés minőségét legalább szinten kell tartani. Ezért is fontos az egyetemi-ipari együttműködés.
(ComputerWorld)