A termelékenység azt a hatékonyságot fejezi ki, amellyel a termelési tényezőkből kibocsátás jön létre.
A reál GDP és a foglalkoztatottság alakulásának eredőjeként számított munkatermelékenység alakulásában a válságot követően számottevő visszaesés történt Magyarországon.
Az egy főre jutó munkatermelékenység 2010-2011-ben újra emelkedésnek indult, azóta azonban érdemben nem változott, jelenleg még mindig a válság előtti szint alatt tartózkodik. Ezzel szemben a többi visegrádi országban az egy főre jutó termelékenység az utóbbi években újból tartós növekedésnek indult, és jelenleg érdemben meghaladja a válság előtti szintjét.
Összességében hazánkban a termelékenység érdemben nem javult az utóbbi években, ami mind rövid, mind hosszabb távon kockázatokat jelezhet. A lassan javuló termelékenység rövid távon a fajlagos munkaerőköltségek növekedését és ezzel az inflációs nyomás erősödését okozhatja, míg hosszabb távon a termelékenység alakulása a potenciális növekedés egyik legfontosabb tényezőjeként a gazdaság hosszabb távú felzárkózási pályáját is befolyásolja.
(Portfólió)