Magyarországon a munkapiaci aktivitás és foglalkoztatás az elmúlt években jelentősen emelkedett. A 15-74 éves korosztályban 2010 és 2016 között az aktivitási ráta 54,8 százalékról 60,9 százalékra, a foglalkoztatási ráta 48,7 százalékról 57,7 százalékra nőtt, az éves adatok alapján az aktívak száma 384 ezer fővel, a foglalkoztatottaké 619 ezer fővel emelkedett. Ezáltal közelebb kerültünk az uniós átlaghoz, hosszú távon azonban még van tér az aktivitás bővülésére. A hazánkhoz méretében és történelmi hátterében hasonló, regionális összevetésben kiemelkedő mutatókkal rendelkező Csehországhoz képest Magyarországon az aktivitási ráta 2016-ban 4,3 százalékponttal volt alacsonyabb. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy miből fakad a munkapiaci aktivitás eltérése a két ország között, azaz, mely csoportokban jelentkezik a különbség a népesség munkapiaci aktivitásában, iskolai végzettség és kor szerinti bontásban. A magyar és cseh aktivitási ráta eltérése a népesség demográfiai és iskolázottsági összetételével részben magyarázható. Az összetétel-hatás számszerűsítéséhez a rendelkezésre álló legfrissebb, 2015-ös év részletes adatait használtuk. Az aktivitási ráták eltérése két hatás eredőjeként adódik: egyrészt a népesség összetételének, másrészt az egyes csoportok aktivitásának különbözőségéből.

Az iskolai háttér tekintetében az aktivitási hányad különbségének közel fele összetétel-hatásokból adódik (ld. az alábbi ábra bal oldalát). A munkaképes korú népességben Magyarországon nagyobb az alapfokú, és kisebb a középfokú végzettségűek aránya, mint Csehországban. Mivel a középfokú végzettségűek nagyobb hányada aktív, az alacsonyabb magyar aktivitás részben e csoport alacsonyabb arányából fakad. Emellett nálunk a középfokú végzettségűek aktivitási rátája is alacsonyabb, mint Csehországban.Eredményeink alapján úgy látjuk, hogy a cseh és magyar aktivitás még fennálló különbségének hozzávetőlegesen a felét lehet rövid távú munkapiaci eszközökkel kezelni. A fennmaradó rész hosszú távú beavatkozásokkal, az oktatási és egészségügyi rendszeren keresztül csökkenthető. Az átlagos iskolai végzettség emelkedése növelné a munkapiaci aktivitás valószínűségét, a munkapiac által elvárt készségek és képességek fejlesztése pedig a súrlódások csökkentésével segítené a munkát keresők elhelyezkedését.
(Portfólió)