Nagy felhördülést okozott a munkavállalói szervezetek körében a sokak által már csak "rabszolgamunka-törvényként" emlegetett új kormányzati indítvány, amely a munkaidő szervezés egyes kérdéseit módosítaná. A tervezet lényegében két ponton - a munkaidőkeret meghosszabbítása, illetve a túlórapótlék lehetséges megvonása kapcsán - javasol érdemi és első látásra átütő erejű változásokat, ám a nagy része inkább szövegezésbeli pontosítás.A tervezet - vélhetően nagy autóipari szereplők nyomására - váratlanul, bármiféle érdekegyeztetést mellőzve került a parlament elé, ami részben magyarázhatja, hogy laikusok számára rendkívül nehezen értelmezhető. Ennek az is oka lehet, hogy számos pontatlanságot, elírást tartalmaz, illetve még az érdemi pontokon is félreértésekre ad okot.A javaslat szerint július 1-től, a nem általános formában (jellemzően hétfőtől péntekig tartó, napi 8 órás munkaidőben), hanem úgynevezett munkaidő keretben történő foglalkoztatásnál, a munkáltatóknak, a jelenlegi 12 helyett elegendő lenne 36 hónap után elszámolni a dolgozóval a túlórák után járó pluszpénz, vagy szabadidő miatt - feltéve, ha ezt kollektív szerződésben kikötik.A munkavállalók már most is teljesen túl vannak terhelve, mivel a létszámhiányt a cégek túlórával próbálják kompenzálni. A munkaerőhiány viszont akkora gond, hogy például egy komolyabb influenzajárvány még egy nagyvállalat életében is jelentős problémákat tud okozni - állítja Molnár.

Az Mt.-módosító javaslatokhoz, az emberhiány mellett a modern termelési rendszerek - Just-in-time, Just-in-sequence - is ösztönzőt jelenthettek. A nagy ipari szereplőknél ugyanis nincs raktározás, csak azonnali, rögtön a vevőhöz történő kiszállítás működik. Ez olyan mértékű rugalmasságot kíván, a szervezeti egységek olyan szoros együttműködését követeli, amelyhez szükséges a munkaerő flexibilitása.
(Napi)