A nehéz gazdasági helyzetben világszerte sok döntéshozó és munkavállaló örül annak, ha egy társaság bejelenti, hogy több ezer embert akar felvenni. Hiszen javul a foglalkoztatás, ezzel párhuzamosan csökken a munkanélküliség és nő a fogyasztás. Azonban a folyamatnak nem csupán előnyei vannak. A Google legnagyobb Amerikai Egyesült Államokon kívüli fejlesztőközpontja Zürichben működik. A társaság nagyon komoly szerepet szán Európának, ezt támasztja alá az is, hogy a svájci városban 2021-ig 2000-ről 5000-re akarja növelni a munkatársak számát. Az Apple szintén keres helyi szakembereket, még ha nem is ilyen mennyiségben, ezért a mérnökök, a szoftverfejlesztők és -elemzők válogathatnak a jobbnál jobb ajánlatok közül. A jelenség nem csupán Európában figyelhető meg, hanem világszerte. Azonban pont egy az USA-ban történt eset mutatta meg, hogy a dolog nem csak pozitív hatásokkal jár. Az Uber 2015-ben a Carnegie Mellon Egyetem Robotikai Tanszékének 40 dolgozóját csábította át saját részlegéhez és mindez nagyon komoly problémákat okozott, hiszen a tanszék működése majdhogynem ellehetetlenült. Roland Siegwart, az ETH Zurich professzora elmondta, hogy eddig tucatnyi munkatársa lett a Facebook, a Google vagy az Apple alkalmazottja.

Az elmúlt években az IT-óriásoknál is alapvetően megváltozott a helyzet. A Google zürichi központjában például néhány éve még igazi startup-hangulat uralkodott: mindenki ismerte egymást személyesen és sok csoport dolgozott új termékeken. A menedzsment éppen ezért arra összpontosított, hogy mekkora piaci lehetőségek vannak egy-egy ötletben és nem pedig arra, hogy mekkorák a költségek. Időközben azonban egyre fontosabbá válik a költségszempont, s ha megvalósul a létszámbővítés és a foglalkoztatottak száma a mostani 2000-ről 5000-re nő, akkor további menedzsmentszintekre lesz szükség. A Google továbbra is egy innovatív társaság, azonban a bürokratikus intézkedések hatása alól már nem tudja magát kivonni.
(Sg)