2009 elején Magyarországon a 15-64 éves népesség mindössze 54,8 százaléka dolgozott, miközben az Európai Unióban 64,4 százalék volt a foglalkoztatottsági ráta. Azóta számos reformot hajtottak végre a magyar munkaerőpiacon: egyrészt elindult a nyugdíjkorhatár-emelés, másrészt a jóléti ellátórendszert jelentősen megnyirbálták, és helyette bevezették a közfoglalkoztatást. Mindkét intézkedés fontos a foglalkoztatási statisztikák szempontjából, hiszen a korhatáremelés késlelteti a munkapiacról van kilépést, az állami közmunka pedig valójában szociális alapon való foglalkoztatást jelent, ami a passzív ellátásokkal ellentétben növeli a foglalkoztatottak számát.
A válságnak és az azt követő reformoknak köszönhetően a magyar munkaerő-kínálat megnőtt, ami a gazdasági fellendüléssel együtt lehetőséget teremtett arra, hogy a foglalkoztatás dinamikus növekedésbe kezdjen Magyarországon. 2013 közepén már annyian dolgoztak hazánkban, mint a válság előtt, azóta pedig messze tovább szárnyalt a létszám.
2016 utolsó negyedévében elértünk oda, hogy a 15-64 évesek körében a magyar foglalkoztatottsági ráta (67,5%) meghaladta az uniós átlagot (66,9%).
Fontos azt is látni, hogy bár a foglalkoztatási arányt egyes korcsoportokban még lehet növelni, a munkaképes korú (15-64 éves) népesség összességében folyamatosan fogy a negatív demográfiai folyamatok miatt. A relatív mutatóink így bármilyen magasra is emelkednek, előbb-utóbb csökkenni kezd majd a foglalkoztatottak száma Magyarországon.
(Portfólió)