A közvélemény-kutatások alapján is kijelenthető, hogy a magyaroknak csak egy csekély része gondolja úgy, hogy az állam által biztosított nyugdíjból megfelelő életszínvonalon meg tudna élni. Ráadásul egyre több nyugdíjas korba lépőnek nem a nyugodt, pihenéssel töltött időskori évek jutnak eszébe, hanem ezt az időszakot is inkább aktívan, munkával töltené. Pláne akkor, ha szeretik a munkájukat, a nyugdíjas élet viszont nem tűnik vonzónak számukra. Ennek több oka lehet, de ha csak a jövedelmi oldalt nézzük, a munka folytatása nagyon is indokolt.
Míg a nettó átlagkereset 200 ezer forint körül mozog, addig az átlagnyugdíj 120 ezer forint körül van, vagyis 40 százalékkal alacsonyabb.
Ugyan a tényleges nyugdíj mértéke több tényezőtől függ (átlagkereset, munkában töltött évek), hüvelykujjszabályként a helyettesítési rátával számolhatunk, ami az utolsó kereset és a kezdőnyugdíj arányát mutatja meg. Ez jelenleg 70 százalék, tehát egy mai 190 ezer forintos átlagos havi keresetből kiindulva újdonsült nyugdíjasként 133 ezer forintos járandóságot kapnánk.
Azzal, hogy több időt töltünk a munkában, a leendő nyugdíjunk mértékét tudjuk növelni úgy, hogy minden ledolgozott év elteltével 6 százalékkal nagyobb járandóságra leszünk jogosultak.
Így, ha a kezdő nyugdíjunk például 120 ezer forint lenne, de még ráhúzunk a munkahelyen egy évet akkor havi 127 ezer forintos időskori járandóság fog minket illetni, míg két év elteltével 134 ezerre nő a nyugdíj.
(24.hu)