Több fővárosi és vidéki szakközépiskolával is felvette a kapcsolatot, ám ott sem biztatták: a végzősök nagyobb része azonnal külföldön helyezkedik el, mások nem hajlandók még havi 300 ezer forintos nettóért sem végigdolgozni a nyári szezont. Akkor se, ha ingyenszállás is jár hozzá – igaz, Mindszentkállán például sátorban vagy pajtában. „Egy kezdő szakács 750 ezerért eljött volna, de azt nem tudjuk kitermelni” – teszi hozzá Bánlaki. Az egyedüli megoldás a Balatonnál ma lényegében a kelet-magyarországi munkaerő – ez azonban nem mindig párosul szakértelemmel.
Több Balaton-parti étterem bezárt tavaly a szezon közepén, mások ki sem nyitottak a munkaerőhiány miatt. Bejárta az országot annak a vendéglőnek a története, amelynek alkalmazottai csoportban, sms-ben mondtak fel előző este a tulajdonosnak. Mindebből tanulva az idén korábban, már az év elején megpróbálkoztak az éttermesek a toborzással. „A közösségi oldalakon hirdettünk, 60 ezren nézték meg az állásajánlatainkat, és végül többek között Szentesről, Zalaegerszegről és Pécsről találtunk alkalmazottakat” – mondja Flórián Tamás, a szigligeti strandon működő Három Platán komplexum üzemeltetője. Szerinte nem a szerencsén múlt; ők tisztességes bért kínálnak, bejelentik a dolgozókat. Végül nagyrészt a falubeliek otthonaiban szerzett szobákban helyezik el a mosogatókat, pincéreket.
Akadnak még kreatívabb megoldások: az egyik szigligeti pincér például azt mesélte, hogy tavaly Siófokon mélygarázsban szállásolták el kollégáival együtt. Legendák keringenek a déli parton malacólban elhelyezett román vendégmunkásokról is, mindazonáltal az effajta sufnituning megoldás ma már ritka. Az viszont tipikus balatoni életkép, hogy 10-12 mosogató, takarító, konyhás és felszolgáló alszik egyetlen közös szobában.
A Balaton-parti munkaadók közül sokan még a kötelező minimálbér-emelést sem tudták kigazdálkodni, hiszen drágítani is alig mertek, mert túl nagy a verseny – summázza a helyzetet Kertész Dezső, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének somogyi társelnöke. Az ajánlott keresetek a mosogatóknak és felszolgálóknak jó esetben elérik a nettó 150–200 ezer forintot, ahol napidíjat fizetnek, ott átlagosan 5–6 ezer forintot – a legkülönfélébb konstrukciókban: az alkalmi munkavállalói státustól a határozott idejű munkaviszonyon át a ma is leggyakoribb feketefoglalkoztatásig.
Tisztességesen dolgozni viszont havi nettó 300 ezer forint alatt kevesen szeretnek – csodálkoznak rá egyöntetűen a vendéglősök. „Idén ezer forintot emeltek a napi bérünkön tavalyhoz képest, ami azért nem dobta túl magasra a végösszeget, de legalább meghaladja a minimálbért” – mondta egy zánkai étterem pincére, aki szerint a legnagyobb gondot az jelenti, hogy rövid a balatoni szezon.
(HVG)