A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint míg 2015–ről 2016–ra átlagosan bruttó 10 ezer forinttal, az előtte lévő időszakban pedig 5 ezer forinttal emelkedtek az átlagbérek, a fizikai és szellemi munkát végzők fizetése egyaránt 30 ezer forinttal nőtt 2016–ról 2017–re. Leginkább a kommunikációs, pénzügyi, biztosítási, személyszállítási, illetve energiaszektorban, valamint a mezőgazdasági és építőipari dolgozók esetében figyelhető meg lényeges emelkedés.
– A minimálbér emelése, az 5 százalékos járulékcsökkentés, valamint a munkaerőhiány átlag tizenhárom százalékos béremelést hozott a magánszektorban – kezdte Samu János közgazdász. – A munkaerő iránti igény emelkedésével úgynevezett villám-béremelésre, azaz azonnal cselekvésre volt szükség. A válság után jelentősen nőtt például a lakásépítések száma: a semmiből kellett építőmunkásokat felhajtani. Jövőre a minimálbér további emelésével és a várható 3 százalék járulékcsökkentéssel 10 százalék alatti növekedéssel ugyan, de ismét nőnek majd a keresetek.
Az informatikai, gazdasági, illetve a kommunikációs területeken vannak egyre jobb elhelyezkedési lehetőségek. A nyelvtudás igazi aduász: aki tud angolul, annak az esélyei megháromszorozódnak, ha két nyelven beszél, akkor ötszöröződnek. A keresete ez esetben a nettó 300 ezer forintot is elérheti havonta – árulta el Kurtán.

A járulékcsökkentés nem feltétlen jár béremeléssel, a cégeknél maradó pluszforrásokat ugyanis a vállalatok nem kötelesek a fizetések rendezésére fordítani. A nagyobb nyereséget osztalékként is kivehetik, valamint beruházásokra is fordíthatják.
(Blikk)