Tavaly az első negyedév nagyon gyengére sikerült a magyar gazdaságban az elapadó EU-források és autóipari átállások miatt, így várható volt, hogy az idei első negyedév a bázishatások miatt már eleve jól alakul: ez be is jött, hiszen a nyers adat szerint 4,2%-kal ugrott éves alapon a magyar gazdaság (naptárhatással kiigazítva 3,9%-kal). Mivel aztán tavaly a második negyedévben már kijött a gödörből a magyar gazdaság, éppen ez a bázishatás ad okot óvatosságra az idei második negyedéves éves index tekintetében. A konszenzusunk szerint 4,0%-kal nőhetett április-június átlagában a magyar GDP, és emögött az húzódhat meg, hogy a negyedéves alapú növekedés azért dinamikus lehetett több húzótényező miatt.
A kormány idénre 4,1%-os GDP-növekedéssel számol hivatalos előrejelzésében, azaz ettől picit még mindig elmarad a friss elemzői konszenzus értéke, de az igazán érdekes az, hogy míg jövőre a kormányzati előrejelzés további gyorsulással számol 4,3%-ra, addig ebben továbbra sem hisz az elemzői kar: 3,5%-ra lassuló növekedést vetítenek előre. Ha ez teljesülne, még akkor sem lenne okunk szégyenkezni, de egy idei nagyon dinamikus növekedést még túlszárnyalni jövőre a jelek szerint kifejezetten nehéz a konszenzus szerint és a 3,5%-os előrejelzés nem is változott felfelé májushoz képest.
Az MNB júniusban közzétett inflációs jelentése szerint egyébként összejöhet ez a gyorsítás, igaz alacsonyabb idei növekedési adathoz képest: a jegybanki szakértők szerint idén "csak" 3,6%-os lehet a növekedési ütem, és ez gyorsul majd 3,7%-ra jövőre.
(Portfólió)