Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint munkaerőpiaci szempontból ez az intézkedés kicsit megkésett, hiszen a képzett munkaerő piacán szabad kapacitás már Ukrajnában és Szerbiában se nagyon van. – Egyeztettem Ukrajnában a beregszászi, Szerbiában pedig a magyarkanizsai polgármesterrel, és mindketten arról számoltak be, hogy tőlük is a szakképzett munkaerő egy jelentős része már Nyugat–Európába távozott. Így mostanra a mobilizálható munkaerőt elsősorban a képzetlen, idénymunkára hadra fogható emberek jelentik, de közülük is leginkább azok, akik a határ mentén élnek, és a munkáltató reggel hozza, este viszi őket – mondta, hozzátéve, olyanra is van példa, hogy Magyarországon szereznek valamiféle képesítést, meg némi gyakorlatot és mennek tovább nyugatra.
Hiszen nekik mindegy, hogy 400 vagy 800 kilométerre vannak az otthontól, úgyis csak havonta vagy még ritkábban jutnak haza. De legalább jól keresnek és néhány száz euróval havonta tudják segíteni az otthon maradottakat.”
Az ukránok és a szerbek a keleti blokkban egyébként főleg cseh és lengyel területen vállalnak munkát, hiszen ott nincsenek nyelvi problémáik. Az angolul jól beszélő generáció számára pedig még inkább kitárul a világ, nekünk pedig marad a probléma belföldi kezelése – véli a kamarai vezető.
A Vasas Szakszervezeti Szövetség adatai szerint éves szinten tízezer körül lehet a harmadik országból, elsősorban Ukrajnából érkező vendégmunkások száma, akik Magyarországon leginkább a feldolgozóiparban, a raktározás valamint az építőipar területén helyezkednek el. Sokan közülük megvárják az engedély kiállítását és már mennek is tovább nyugatra. Ez egyébként nem törvénytelen, hiszen a nálunk kiállított munkavállalási engedély az egész Európai Unió területére érvényes.
(Haon)