Egész Európa munkaerőhiánnyal küzd, ami egyes ágazatokban intenzívebben érezhető (jellemzően a kétkezi, illetve a szakképesítéssel elvégezhető munkák esetében). Ugyanakkor a magyar kormány nagy foglalkoztatási igényű külföldi vállalatokat próbál bevonzani az országba. Ez sokszor költséges, mivel ezen megállapodások gyakran csak több évre szóló adómérséklés ígérete mellett, állami támogatással valósulnak meg.
Márciusban a GKI Zrt. összesen 1081 vállalatot kérdezett meg arról, hogy milyen mértékű munkaerőhiány van náluk és, hogy mekkora állami támogatás ellenében lennének képesek új munkaerő felvételére. A felkeresett vállalatok összesen 117 ezer főt tudtak volna felvenni, mégpedig azonnal. Ennek a létszámnak közel felét nagyvállalatok, harmadát a kisvállalatok alkalmazták volna. Ugyanakkor arányosan a kisvállalatokat sújtja leginkább a munkaerőhiány. Ahogy az egyre nagyobb vállalatok felé haladunk, ez az arány csökken. Az egyes ágazatok esetében azonban jelentős eltérések mutatkoznak. Az építőiparban minden harmadik ember hiányzik, az üzleti szolgáltatásokat nyújtó vállalatok létszámuk negyedét, míg a kereskedelemben dolgozók ötödét fel tudnák venni ilyen módon. Területi megoszlás alapján leginkább a kelet-magyarországi megyék szembesülnek jelentősebb munkaerőhiánnyal (ami meglepetésnek számít, és részben a munkaerő-elvándorlás következménye).
A vállalatok átlagosan egy új munkavállalóra 2,2 millió forint segítséget igényeltek volna. Ez azt jelenti, hogy egy kisebb (a minimálbér egy éves költségétől elmaradó) összeg is jelentős segítség lenne számukra. Az igényelt támogatások átlaga ágazaton belül és ágazatok között sem mutatott számottevő különbséget, az a 2,2 és 2,6 millió forint közötti sávban mozgott. A legutóbbi információk alapján a nagy multinacionális cégek 3 év alatt 80 milliárd forint állami támogatást kaptak munkahelyteremtésre. Az EU-támogatások esetében átlagosan 17 millió forint eredményezett egy munkahelyet 2007-2015 között.
(Haon)