Mivel sem az inflációért való kompenzáció, sem a termelékenység növekedése nem magyarázza meg a jelenlegi példátlan ütemű béremelkedést, ezért kijelenthető, hogy az nem csak a minimálbér-emelésnek köszönhető, hanem a munkaerőhiány is hozzájárult. Az OTP elemzői szerint az idei béremelkedés a minimálbér-emelés nélkül is az elmúlt öt év legmagasabb béremelkedése lenne.
Az OTP szakértőinek megfigyelése szerint az újévi bérmegállapodások általában a márciusi bérstatisztikában szoktak megjelenni, miközben a minimálbér-emelés hatásait már januárban látni lehet. A 2017. márciusi éves béremelkedési ütem sokkal magasabb volt, mint a korábbi évek márciusaiban, igaz, a béremelkedés folyamata már 2016 második felétől kezdve láthatóan felgyorsult.
A növekvő termelékenységi résnek többféle gazdasági következménye lehet. A gazdasági növekedés a következő 1,5-2 évben kevesebb munkahelyet teremthet, így a termelékenység közelebb kerülhet a munkaerőköltség szintjéhez. Ezt munkaerő-helyettesítő beruházásokkal lehet elérni, vagy azzal, ha a munkaerőhiány miatt a cégek előrehozzák a felvételeket. Emellett az infláció is gyorsulni fog.
Az OTP elemzői szerint most hasonló a helyzet, mint 2001-2002-ben volt, amikor szintén jelentős minimálbér-emelést hajtottak végre, amihez egy 4 százalékpontos járulékcsökkentés is társult. Az akkori intézkedéseknek az lett következménye, hogy a foglalkoztatottság növekedése jelentősen lelassult, annak ellenére is, hogy a gazdaság 2002 és 2006 között 4 százalékkal nőtt.
(Portfólió)