Amikor a hazai IKT ipar munkaerő-problémáiról esik szó, mindig felmerül az elvándorlás kérdése. A legjobb IT-szakembereink elmennek külföldre dolgozni – mondják a munkaerőpiaci felméréseket végző szakemberek. Amikor pedig az okokat keresik felmerül, hogy azért mennek, mert ott többet fizetnek, mert jobbak a karrierlehetőségek, mert jobbak az életkörülmények, mert...
De sokan vissza is jönnek, és erre is vannak mindenféle okok: mert itt van a család és a barátok, mert kiderül, hogy nem is lehet sokkal többet keresni, vagy ha igen, akkor a többletet elviszi az, hogy drágább az élet, a karrierlehetőségeknek külföldön ugyanazok a korlátai, mint itthon és így tovább.
Megkerestünk hét szakembert, akik kipróbálták magukat külföldön – közülük ketten haza is tértek –, hogy történetükön keresztül bepillantást kaphassunk abba, ami a felmérések számai és grafikonjai mögött van. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mi hajtotta őket, hogy külföldön keressék a boldogulásukat, mit vártak és mit találtak. A hazatértektől azt is megkérdeztük, hogy mit hoztak magukkal külföldi munkahelyükről.
Az ausztrál IT-világ Ádám szerint nagyon más, mint Magyarországon. Szeret sarkosan fogalmazni, ebben is elég markáns véleményt fogalmaz meg: "Magyarországon alapjában kétféle cég létezik – leszámítva az itt dolgozó, fejlesztőközpontokat fenntartó multikat –: az egyik csoport az állami szektornak dolgozik, és milliárdokért fejleszt használhatatlan rendszereket; a másikba a kis-közép méretű IT-cégek tartoznak, melyek az utolsó fillérből is kihozzák a maximumot. Ez utóbbi egy virulens startup-kultúrában igazi kincs, de azt azért nem nevezném egészséges IT-piacnak, ha csak ez a két csoport létezik. Az éppen-hogy-működik típusú rendszerek fejlesztéséből ugyanis nem sokat lehet tanulni, nem nagyon lehet továbblépni" – írja ezzel kapcsolatban.

(BitPort)