Elkerült egy méretes csapdát Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Egerben: a magyar gazdaság esélyeit reális tónusban latolgató elemzésében nem szállt bele abba a vitába, hogy a növekedés az uniós forrásoknak tulajdonítható-e, vagy azoknak nincs ebben szerepük. A kormányfő ugyanis a minap azt mondta, nem engedhetjük meg, hogy a mostani gazdasági sikereket külső tényezőknek tulajdonítsa bárki. (Arról pedig, hogy minderről miként vélekedett ugyancsak Egerben Matolcsy György MNB-elnök, itt olvashatja el a beszámolónkat.)
Varga ebbe nem ment bele, csak megállapította, ha rossz a gazdaságpolitika, a támogatások a víz fölé emelhetik a gazdaságot, de nem érnek el tartós javulást. Majd azt hangsúlyozta, hogy 2013 óta a magyar gazdaság hozta a V4 átlagát, és prezentációjának ábrájából kiderült, hogy ez nem számít csúcsteljesítménynek a felzárkózó uniós tagállamok között. „Ez jó alap arra, hogy ennél erőteljesebb is legyen a növekedés” – mondta Varga, megemlítve, hogy „hiányoznak az elpazarolt évek”. Mármint a 2010 előttiek.
Varga hangsúlyozta, hogy fontosak a demográfiai folyamatok, „bár a döntés lehetőségét senkitől nem lehet átvenni”, vállal-e gyermeket, és ha igen, hányat, de a jelenlegi népességfogyást csak akkor lehet megállítani, ha 10 szülő korú nő nem 15 gyermeket vállalt, hanem 21-et. Ennek ösztönzésére a célzott lakástámogatásokon kívül a második gyermek után a diákhitel felét, a harmadik gyermek után az egészet elengedi az állam.
(HVG)