A munkaerő elvándorlásával kapcsolatos megállapítások után logikusan gondolhatjuk azt, hogy egyre több magyar diák tanul külföldön. Ennek oka, hogy egyrészt sokan családostól költöznek el a magasabb fizetés reményében külföldre, másrészt az utóbbi időben a diákok körében is egyre nagyobb elégedetlenség tapasztalható, vagyis sokan az oktatási rendszerrel való elégedetlenség miatt mennek el. Utóbbi főleg a felsőoktatásra lehet jellemző.
Sajnos ez a statisztika sem teljes körű, a hivatal tájékoztatása szerint ugyanis ha egy magyar állampolgár külföldön kezdi el a tanulmányait, akkor a lakóhely vagy a tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnak kell bejelentenie. Ezekről a bejelentésekről nincs statisztika. ha viszont egy diák valamelyik hazai oktatási intézmény tanulója, és külföldön folytatja tanulmányait, akkor azt az iskola igazgatójának kell bejelentenie, ebben az esetben a hazai tanulói jogviszonya szünetel. Ezekről tudott adatot adni az OH, ahogy a fenti grafikonon láthatjuk.
Az ábrán jól látszik, hogy az utóbbi években több mint a duplájára emelkedett azoknak a diákoknak a száma, akik külföldi tanulás miatt szüneteltetik itthon tanulói jogviszonyukat. A 2012/13-as tanévben még 3350 ilyen diákról beszélhettünk, a nemrég lezárult 2016/17-es tanévben viszont 7578 tanulóról tudott az OH. ÉS a fenti korlátozások miatt ebben nincsenek benne azok a magyar diákok, akik valahol külföldön kezdik meg a tanulmányaikat, vagyis soha nem tanulnak egyik magyarországi intézményben sem. Ráadásul a statisztika csak a 16 évnél fiatalabbakat tartalmazza, hiszen a tankötelezettségi kor elérése után már nem kötelező bejelenteni a külföldi tanulmányokat.
Vagyis ez a szám inkább csak a nagyságrend és a tendencia érzékeltetésére szolgálhat. Azt a következtetést azért ezek alapján le lehet vonni, hogy az utóbbi években több mint kétszeresére emelkedett azok száma, akik a magyar oktatási rendszer helyett külföldön végzik már az általános vagy a középiskolát.
(Portfólió)