Minden harmadik munkanélküli és minden második közfoglalkoztatott legfeljebb a 8 általános iskolai osztályt járta ki, és az inaktívak 43 százalékának sincs ennél magasabb végzettsége. A munkaerő-tartaléknak tekinthető réteg iskolai végzettségének szintje egyre csökken – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Munkaerőpiaci Helyzetkép 2016 című kiadványából.
Az elemzés a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően potenciális munkaerő-tartaléknak tekinti azokat a munkanélkülieket, akik keresnek munkát; az inaktívakat, akik szeretnének dolgozni, de valamilyen okból nem folytatnak aktív keresést; valamint az alulfoglalkoztatottakat, akik többet – például részmunkaidő helyett teljes állásban - szeretnének dolgozni. Emellett a hazai közfoglalkoztatottak nagy létszáma miatt ide sorolja a közmunkát végzőket is.
Az alulfoglalkoztatottak száma több mint 50 ezer, az inaktívaké 135 ezer, a munkanélkülieké 235 ezer, a közfoglalkoztatottaké pedig 220 ezer fő volt 2016-ban, ami akkor mintegy 640 ezres munkaerő-tartalékot jelentett. Ez a tartalék azonban gyorsan fogy: a legfrissebb adatok szerint a munkanélküliek száma már csak 183 ezer fő, a közfoglakoztatásban pedig 186 ezren dolgoznak. Köztük is egyre kevesebb a szakképzett munkaerő: összességében csak alig harmaduk végzett szakiskolát vagy szakmunkásképzőt, a csupán 8 általánost végzettek aránya viszont növekszik.
Ennek oka, hogy az egyre növekvő foglalkoztatottság következtében a munkaerőpiac már felszívta a képzettebb munkaerőt. Ezzel együtt 2016-ban még mindig 86 ezren voltak azok, akik 10 évnél nem régebbi szakképesítéssel rendelkeztek - ebből csaknem 26 ezren ipari, építőipari típusúval -, a 10 évnél régebben képesítést szerzettek száma pedig meghaladta a 230 ezret - ebből ipari, építőipari képzésben 56 százalékuk részesült. A munkaerőpiactól tartósabban távollévők számára azonban a visszatérés még akkor sem könnyű, ha elvileg piacképes végzettséggel rendelkeznek, a tudás ugyanis időközben elavulhat – mutat rá az elemzés.
(Népszava)